Az évtized legjobb sorozatai

Talán a sorozatok terén fejlődött legtöbbet a média. Nem elég, hogy egyre több csatorna újult meg és költöttek milliókat egy-egy produkcióra, feltűntek a színen a streaming-szolgáltatók, amik szinte egyből megváltoztattak minden eddigi sorozatnézési szokást. Kezdve a Netflix-xel, idén már a Disney+ is elindult. Összegyűjtöttük nektek a mi kedvenceinket a kábeles és országos sugárzásokból, de nem feledkeztünk meg a már emlegetett streamingekről sem.

Az évtized kedvencei közül talán ez a legnehezebb, hiszen számtalan olyan sorozat indult és ért is véget ezidő alatt, ami elképesztően jó volt minden tekintetben. Hosszú gondolkodás után sikerült öt olyan szériára csökkentenem a “kedvenceimet”, amelyek valamilyen formában meghatározták a mindennapjaimat. Talán nem meglepő ha elárulom, az idei évben hatalmas kedvencemmé vált az HBO GO-n futó minisorozat, a Csernobil. Ez az a széria, amit kivétel nélkül mindenkinek meg kéne néznie, hiszen ez egy elképesztően hiteles történelmi esemény, ami nem is olyan régen történt.
Szintén hatalmas kedvencemmé vált a Trónok Harca, amit a kezdetektől fogva nyomon követtem, még ha egy ideig tologattam a folytatását azért, mert egy bizonyos évadzáró eléggé kiborított. Habár én a tipikus a könyv jobb mint a film ember vagyok, ez tényleg egy zseniális adaptáció, amit nem lehet letagadni. Elképesztő belegondolni, hogy az első évad 2011-ben készült. Hasonló döbbenetet éreztem, mikor utánanéztem, hogy az örök kedvencemet, az Odaát című sorozat 2005 szeptemberében debütált és azóta is töretlenül fut. Sam és Dean Winchester története megunhatatlan, amit mi sem bizonyít jobban, hogy már számtalanszor olvashattatok róla itt, a magazinunkon is.
Végezetül pedig két sitcom-ot hagytam, amihez bizony még érzelmi szálak is fűznek. Az Így jártam anyátokkal és az Agymenők az a két sorozat, amit bár a Comedy Central csatornán nyomon követtem, az elejétől fogva mégis az utóbbi négy évben néztem kezdtem el nézni. Családi programmá vált evés közben nézni ezt a két elképesztően aranyos történetet, hiszen az előbbi egy férfi szerelmi vallomása elképesztően humorosan és aranyosan tálalva, utóbbi pedig egy tudós csapat életét követi nyomon. Azt, hogy hogyan próbálnak boldogulni az életben, és hogy hogyan találnak párt maguknak. Bevallom, mindkét széria befejeztét megkönnyeztem, hiszen tényleg a mindennapjaim szerves részét képezték.

Eszti

Pár éve kaptam rá jobban a sorozatokra, főleg azután, miután kifogytam a filmekből. Először kezdtem a régebbi kedvencekkel, amit tévében láttam és amint azokkal végeztem, más irányt vettem. Átpártoltam a természetfelettibb alkotásokra, kezdtem a Vámpírnaplókkal és aztán az univerzumával folytattam, így a The Originals és végül a Legacies is hatalmas kedvencemmé vált. Régebben nagyon szerettem a Bűbájos boszorkákat, így ebben a kategóriába is kerestem a hozzá hasonló sorozatokat. Az egyik ilyen a The Secret Circle volt, de nagyon sajnáltam, hogy nem érte meg a készítőknek tovább vinni, szerintem sokat ki lehetett volna hozni belőle. Ezek után találtam rá a The Magicians című varázslással kapcsolatos alkotásra is és amit szintén nagyon szeretek, az a Chilling Adventures of Sabrina, ami tavaly érkezett. Ezen sorozatokon kívül az Odaát és a Lucifer volt az, ami hatalmas kedvencemmé vált.

Nina

Sorozatok terén nem volt hiány. Mindig is inkább a szériákat kedveltem a filmekkel ellentétben, ráadásul minél hosszabb, annál jobb. 2009-ben indult útnak a Vámpírnaplók, amely az első olyan alkotás volt, amelyet feliratosan követtem végig. Stefan, Elena és Damon története korszakalkotó volt, nemcsak a vámpíros sztori miatt, hanem azért is, mert a CW legsikeresebbje volt hosszú éveken át. Nézettségileg még mindig nem sikerült megdönteni az első epizód sikereit. A színészek hatalmas kedvenceim lettek, ahogy maga a Vampire Diaries is, bár sajnos az utolsó szezonok már nem hozták azt a minőséget, szerencsére nem ért véget a történet. A The Originals még az anyasorozat futása közben kezdődött, és bár azóta már végetért, pár karakter még mindig viszi tovább a sztorit. Tehát a TVD, az Ősök és a Legacies mind-mind a kevdenceim között voltak.

Ezzel egyidőben játszódott a Pretty Little Liars, ami szintén az elsők között volt, amit folyamatosan követtem. A könyvadaptáció így visszagondolva már elég érdekes volt, ám akkor nagyon élveztem a heti epizódokat. Imádtam továbbá a Gilmore Girls új szezonját, amely bár csak négy részes volt, tökéletesen beleillett a korábbi történetbe. Kisebb alkotásnak számított a The Royals, ami hatalmas best volt az elmúlt évtizedben, ahogy a Reign, a The Fosters, a Teen Wolf, a Shooter és a Switched at birth.

A nagyobbak között volt a The Big Bang Theory, amelyet napi szinten követek még most is a tévében. Nekem ez a szitkom és nem más. A korábbi sorozatokat és az újabbakat sem szeretem igazán, de Sheldon, Leonard és Penny hármasa már az első perctől fogva megnevetetett. Mostanra már tökéletes háttérzaj, hiszen kívülről fújom az összes epizódot. A többévadosok között volt még az Once Upon a Time, ami a kezdetekkor hatalmas siker volt, a végére viszont sajnos megcsappant a nézettsége. Én végig nagyon szerettem, hiszen visszarepített a gyerekkoromba, amikor bár nem sok mesét néztem, elég sok karakter így is ismerős volt. A színészek kiválasztása remekül sikerült, ráadásul a mai napig követem a munkásságukat.

Ha már a hosszabb szériákról emlékszünk meg, akkor érdemes megjegyezni, hogy a One Tree Hill is ebben az évtizedben ért véget. Bátran állítom, hogy a valaha volt egyik legjobb sorozatról beszélünk. Bár érdekessé vált az időugrást követően, annyira közel érzem magamhoz a szereplőket és a történetet, hogy a mai napig szívesen nézem újra. Ott van még a Gossip Girl, amelyről nem hiszem, hogy sokat kellene mesélnem. A Revenge hamarosan újraéled, viszont sajnos a Hart of Dixie már rég véget ért.

A komolyabb alkotások közé tartozott a Chasing Life, amely egy rákos nőről szólt. Italia Ricci nevét itt ismertem meg, a színésznő pedig belopta magát a szívembe. Bár nem egy vidám történet, mégis valósághű és drámai.

Említést tennék a most futókról is. Jelenleg nagy kedvencem a The Bold Type, a Lucifer, a Shameless, a The Flash, az Arrow, a Grace klinika, a This Is Us, a The Resident, a Supergirl és a Young Sheldon. Érdekes, hogy a Grace klinika nem ebben az évtizedben kezdődött, de még csak nem is ebben végződik. Durva, hogy egy ekkora sikersorozatot létre tudtak hozni, amely azóta is pörög és a rajongók sem tudják megunni. Bár az biztos, hogy itt a készítők nem félnek felfrissíteni a gárdát.

Réka

Minden iparágnak, művészeti területnek megvannak a maga nagyjai. Számomra a könyv- és a filmiparban is Terry Pratchett és Neil Gaiman az, akinek a neve elég, hog megnézzek egy filmet vagy elkezdjek egy sorozatot. Ez a két zseni 2015-ben összeült és megírta az Elveszett próféciákat, amiből idén, Michael Sheen és David Tennant főszereplésével a vászonra – illetve a laptopok és tévék képernyőjére – került a Good Omens című sorozat. Egy angyal és egy démon, akik több ezer évig élnek a Földön, úgy döntenek, megpróbálják megakadályozni a világvégét, azonban a gépezetbe több helyen is hiba csúszik, kezdve azzal, hogy rossz szülőknek adják az apokalipszist elindító Antikrisztust. David Arnold rendkívül fülbemászó háttérzenéket írt hozzá, az operatőri munka is figyelemre méltó, nem beszélve a szereplőgárdáról – Benedict Cumberbatch, John Ham, Anna Maxwell Martin, hogy csak párat említsek.A sorozat mindeddig 8,2 pontot kapott IMDb-n – nem véletlenül.

Dorka

Hozzászólások