Sarah J. Maas – Föld és vér háza
Sarah J. Maas Üvegtrón, illetve Tüskék és rózsák udvara című könyvsorozatáról már olvashattatok nálunk korábban. Az írónő néhány éve egy harmadik tündéres fantasy történetet is elkezdett, amely Crescent City néven ismert. Első kötete, a Föld és vér háza 2020 decemberében jelent meg magyarul a Könyvmolyképző Kiadónál, Szabó Krisztina fordításában.
A féltündér Bryce Quinlan nappal kemény munkával, éjjel pedig féktelen bulizással tölti a mindennapjait Lunathionban, másnéven Crescent City-ben. A tökéletes élete azonban szertefoszlik, amikor egy ismeretlen démon meggyilkolja a legjobb barátait. Bár a tettes már régóta börtönben ül, a gyilkosságok mégis folytatódnak, és Bryce hirtelen maga is belekeveredik a nyomozásba. Bármire képes lenne, hogy megbosszulja Danika és az Ördögfalka halálát.
A rabszolgasorba taszított bukott angyal, Hunt Athalar hihetetlen ajánlatot kap Valbara kormányzójától: ha segít Bryce-nak elfogni a gyilkost, akkor szabadsága elnyeréséhez már csak tíz ellenséggel kell leszámolnia a főnöke listájáról. A közös nyomozás során a páros kideríti, hogy a várost és lakóit egy gonosz erő fenyegeti, és eközben arra is rádöbbennek, hogy a köztük lévő perzselő szenvedély mindkettőjüket felszabadíthatja.
Legújabb történetében Sarah J. Maas szokatlanul kegyetlen.
Az Üvegtrón sorozatban már megszokhattuk, hogy az írónő előszeretettel végez a közönségkedvenc karakterekkel is, de ezúttal még kíméletlenebbül bánik a szereplőkkel. Mint ahogy a fülszövegből is kiderül, Bryce elveszíti a legközelebbi barátait. Mire eljutunk addig, hogy megszeressük Danikát és az Ördögfalka többi tagját, már elveszítjük őket. A magára maradt lányhoz hasonlóan olvasóként sem tudjuk, hogy hogyan lépjünk tovább, és a kétéves időugrás sem segít.
Bryce felelőtlenül viselkedik, mégis szurkolunk neki, hogy elinduljon a gyógyulás útján.
Mind Adarlan orgyilkosa, Celaena Sardothien, mind a tündérgyilkos Feyre Archeron jókislánynak tűnik az új főhősnő mellett. Bryce nem veti meg a drogokat és a férfiakat sem, a következményekkel pedig egyáltalán nem törődik. A tragikus este után változtat ugyan a szokásain, de továbbra is felelőtlen döntéseket hoz, és sokszor nagyon idegesítő a viselkedése. Kezdetben például hátráltatja a nyomozást, és nem fogadja el senki segítségét.
Hunt akár Rowan halovány másolatának is tűnhet a múltja alapján.
Sarah J. Maas ragaszkodik a jól bevált férfi karakterekhez, hiszen mindhárom sorozatban egy több száz éves, szárnyakkal rendelkező természetfeletti lényt kapunk. Míg Rhysand és Rowan legalább személyiségükben eltérnek egymástól, addig Hunt és az utóbbi eredettörténete nagyjából megegyezik. Mindketten egy gonosz uralkodó szolgálatában állnak, elvesztették a szerelmüket, és nehezen birkóznak meg az érzésekkel.
Hunt és Bryce párosa ennek ellenére jól működik a nyomozás során, ami nagyon lassan halad, de ez nem véletlen, ugyanis sok titokra és hazugságra fény derül több mint 900 oldal alatt. Olvasás közben magunkra ölthetjük a detektív szerepét, viszont arra fel kell készülnünk, hogy elég bonyolult az ügy.
Bryce életben maradt két barátnője, Juniper és Fury keveset szerepel a történetben, de például a bátyja, a tündérherceg Ruhn nagyon érdekes karakter. A testvér szerepében ismerhetjük meg, mégis hamar kiderül, hogy ennél sokkal több lehetőség rejlik benne. Kiemelkedik a sorból Hypaxia, a boszorkányok új királynője is, aki fontos alakítója az eseményeknek. Bár többé-kevésbé sikerült megkedvelnem Bryce és Hunt párosát, szívesebben olvasnék a herceg vagy a királynő nézőpontjából.
Az összetett világfelépítést nagyon nehéz megérteni és követni a nyitókötetben.
Az írónő kitűnően bánik a különböző fantasy-elemekkel, és remekül ötvözi őket eredeti ötleteivel az egyes világok megalkotásakor. Míg a másik két sorozatában viszonylag egyszerűen átlátható a földrajzi és a társadalmi szerkezet is, addig a Crescent City esetében akadnak gondok. Szerintem főként az információadagolás jelenti a problémát, mert ömlesztve találkozunk a természetfeletti lények, a társadalmi csoportok és a helyszínek neveivel. Annyi új adatot kell feldolgoznunk egyes fejezetekben, hogy lehetetlen mindent megjegyezni. Aki ritkán olvas Sarah J. Maastól, annak elriasztó lehet ez az összetett világfelépítés.
Ismét egy lélegzetelállító borítót kaptunk!
A Könyvmolyképző Kiadó az eredeti borító mellett döntött, amely a főhősnőt ábrázolja egy varjú és a várost jelképező félhold társaságában. A kötet megjelenésében a vörös és a sárga színek a hangsúlyosak, amelyek jól illeszkednek a történeten végigvonuló krimiszálhoz. Belül találhatunk egy térképet is Crescent City-ről, de néha jól jött volna egy az egész világhoz is.
Ha a bonyolult világfelépítés nem riaszt el, akkor imádni fogod a Föld és vér házát!
Vegyes érzéseim vannak ezzel a regénnyel kapcsolatban, de biztosan folytatni fogom a történetet. Ugyan Bryce nem lett a kedvencem, de az írónő által alkotott világban és néhány karakterben sok lehetőséget látok. A Föld és vér házát elsősorban Sarah J. Maas és a fantasy könyvek rajongóinak ajánlom.
Olvastátok már? Osszátok meg a véleményeteket velünk!