Média

Igaz történet: Anneliese Michel esete

Anna Elisabeth “Anneliese” Michel 1952. szeptember 21-én született Bajorország egyik kis falujában, Leiblfing-ben egy római katolikus családban. Anneliese és három testvére szüleivel, Josef-fel és Anna-val élt együtt. Vallásos volt és hetente kétszer járt misére. Tizenhat éves korában súlyos görcsrohamot kapott és temporális lebeny epilepsziát diagnosztizáltak nála. Osztálytársai mindig is “visszahúzódónak és nagyon vallásosnak” tartották őt.

Anneliese Michel viselkedése

1969-ben látta először orvos, amikor a würzburgbi pszichiátriai klinikára került, ott először epilepsziát diagnosztizáltak nála, majd jött a skizofrénia, a hallucinációk, a depresszió és az öngyilkossági kísérletek. Az intézményben rengeteg gyógyszert kipróbáltak, de sajnos egyik sem enyhítette tüneteit vagy újabbak léptek elő. Anneliese intoleráns lett a keresztény szent helyekkel és tárgyakkal, például a feszülettel szemben. Amikor egy családtagjával elment egy keresztény zarándoklatra innia kellett volna a szent forrás vízből, de nem tudott, továbbá a feszület mellett sem tudott elmenni, emiatt arra gondolt a rokon, hogy démon szállta meg a lányt.

Anneliese azt mondta nekem, hogy nem tudott belépni a szentélybe. A legnagyobb habozással közeledett hozzá, majd azt mondta, hogy a talaj tűzként ég és egyszerűen nem bírja. Ezután széles ívben körbejárta a szentélyt és hátulról próbálta megközelíteni. Nézte az embereket, akik a kiskert környékén térdeltek és úgy tűnt neki, hogy imádkozás közben a fogukat csikorgatják. A kiskert széléig eljutott, aztán vissza kellett fordulnia. Amikor újból előre ment, akkor már Krisztus képére (a ház kápolnájában volt) sem tudott ránézni. Többször bement a kertbe, de nem tudott túljutni rajta. Megjegyezte azt is, hogy már tud érméket vagy szentképeket nézni; olyan szikrázóan csillogtak, hogy a lány nem tudta elviselni.

Megszállottság

A lány és családja, valamint környezete meggyőződött arról, hogy Anneliese-t valami megszállta és emiatt több pappal konzultáltak, ördögűzést kérve. A papok azonban sorra elutasították, javasolták az orvosi kezelés folytatását és tájékoztatták a családot arról, hogy az ördögűzéshez a püspök engedélye szükséges. A katolikus egyházban az ördögűzés hivatalos jóváhagyását akkor kapják meg, ha a személy szigorúan megfelel a meghatározott kritériumoknak, akkor úgy tekintik, hogy birtoklásban (infestatio) szenvednek és démoni ellenőrzés alatt állnak. A vallási tárgyak iránti intenzív ellenérzés és a természetfölötti erők az első jelek. Anneliese állapota időközben fizikailag is súlyosbodott, agressziót mutatott és saját magát bántotta, megitta saját vizeletét és rovarokat evett, emellett ürüléket találtak a szobájában. 1973 novemberében újabb gyógyszerekkel kezelték, a vallási szertartások során anti-pszichotikumokat írtak fel neki és halála előtt egy ideig gyakran szedte is ezeket. Annak ellenére, hogy a neuroleptikus gyógyszereket szedte, Anneliese tünetei súlyosbodtak és elkezdett morgó, démoni hangon beszélni, látni, hallani és dobálgatni dolgokat.

Az ördögűzés

A Ernst Alt pap, akivel találkoztak, amikor meglátta, kijelentette, hogy “nem hasonlított epilepsziára”, és hogy nem látta rohamait. Alt úgy vélte, hogy démoni megszállástól szenved, és felszólította a helyi püspököt, hogy engedje meg az ördögűzést. 1975 szeptemberében Josef Stangl püspök engedélyt adott Arnold Renz papnak az 1614-es Rituale Romanum szerinti ördögűzésre, de teljes titoktartást rendelt el, mellette pedig Ernst Alt lelkész volt. Ezen a ponton szülei kérésére abbahagyták az orvosokkal való konzultációt és kizárólag a szertartásokra támaszkodtak. Összesen 67 ördögűzést végeztek el a lányon, minden héten egyet vagy kettőt, ami legfeljebb négy órán át tartott és 10 hónapon keresztül csinálták, 1975–1976 között. A végén Anneliese már enni sem volt hajlandó.

Anneliese Michel halála

1976. július elsején az otthonában hunyt el. A boncolási jelentés szerint az alultápláltság és a kiszáradás volt az oka, ami azért lehetett így, mert miközben az ördögűzés szertartásait végezték kiéheztették a lányt. Összesen 30 kilogrammot nyomott, majd térdtörést is szenvedett a folyamatos gyengeség miatt. Segítség nélkül már nem tudott mozogni és a jelentések szerint tüdőgyulladása is volt. Az utolsó szavai ezek voltak:

Kegyelmet kérek! Anya, félek!

Gondatlan emberölés vádja

1976-ban az állam gondatlan emberöléssel az ördögűzést végző papokat (Arnold Renz atyát és Ernst Alt lelkészt) és a szülőket bíróság elé állították. A vizsgálat után az államügyész azt állította, hogy Anneliese halálát akár egy héttel a halála előtt is meg lehetett volna akadályozni. A védelem az ördögűzésen rögzített kazettákat lejátszotta, amelyeken állítólag néha “démonok vitatkoztak”, ezzel akarták bebizonyítani, hogy a lányt megszállták. Mindkét pap azt mondta, hogy a démonok azonosították is magukat: Lucifer, Káin, Iskáriótes, Belial, Legion és Nero (a felvételt csak erős idegzetűek hallgassák meg); azt is elmondták, hogy a halála előtt közvetlenül az ördögűzés miatt szabadult fel. A püspök elmondta, hogy nem tudott a riasztó egészségi állapotáról, amikor jóváhagyta az ördögűzést és ezek után nem tett vallomást. Az állam azt javasolta, hogy az érintett feleket ne zárják börtönbe; ehelyett a papok számára ajánlott büntetés pénzbírság volt, míg az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a szülőket mentesíteni kell a büntetés alól, mivel “eleget szenvedtek”.

Anneliese sírhelye nem turistalátványosság, a szentélybe tilos belépni, sírja zarándokhely lett és marad.

Tudom, hogy helyesen cselekedtünk, mert Krisztus jelét láttam a kezében. Stigmát viselt és ez Isten jele volt, hogy ki kell űznünk a démonokat. Meghalt azért, hogy megmentsen más elveszett lelkeket, hogy engesztelje bűneiket – Anna Michel (Anneliese édesanyja, 2005)

Érdekességek az esettel kapcsolatban:

  • Három filmet is készítettek ennek az esetnek a történetéből: Az első a 2005-ös Ördögűzés Emily Rose üdvéért című, amely mind a bírósági ügyre, mind az ördögűzésre koncentrál, a következő a Requiem és az Anneliese: The Exorcist Tapes.
  • Az esetről és az azt körülvevő elméletekről a BuzzFeed Unsolved: Supernatural című BuzzFeed websorozat 1. évadjának 4. epizódjában is szó esett, amely 2016. november 14-én jelent meg “The Chilling Exorcism of Anneliese Michel” címmel.
  • Az esetről és annak történetéről a Casefile True Crime Podcast  2016. márciusi epizódjában is hallhatunk.
  • Ez az ördögűzés a Kedvenc gyilkosságom című podcast 66. részében is feltűnik, aminek a címe a “The Devil’s Number” volt.
  • Az Ice Nine Kills együttes Anneliese ördögűzéséből származó hangfelvételeket használt fel az egyik dalában.
  • Az esetről a A Little Bit Grim című podcast is foglalkozott a 26. és 27. részben.
  • 2013. június 6-án tűz ütött ki abban a házban, ahol Anneliese Michel lakott és bár a helyi rendőrség szerint gyújtogatásról volt szó, néhány helybéli az ördögűzési esetnek tulajdonította.

Ördögűzés Emily Rose üdvéért

A film 2005-ben látott napvilágot, amiben Anneliese történetét dolgozták fel, a legjobban ez az alkotás hasonlít az esetre. Mind Anneliese életét, mind az ördögűzést és végül a tárgyalást is nyomon követhetjük. A főszerepben Jennifer Carpenter látható, aki Emily-t alakítja. Tom Wilkinson kapta Moor atya karakterét, aki két valóságos ember, Arnold Renz atya és Ernst Alt lelkész kombinációja volt. Mellettük még Laura Linney-t láthatjuk, aki a védőügyvédet, Erin Brunert játssza.

Anneliese édesanyja nem támogatta a film elkészítését.

“Nem akarom látni a filmet és nem tudok róla semmit” – mondta Mrs. Michel, aki akkor nyolcvanéves volt. Anneliese apja, Josef hat évvel a film megjelenése előtt halt meg.

Mit gondoltok erről a történetről? Ti hisztek a megszálottságában vagy a betegsége miatt vált olyanná? Szívesen olvasnánk a véleményeiteket az esettel kapcsolatban.

Igaz történet: Kísértetjárás Connecticutban

Hozzászólások