Könyvek

Kannibalizmus és keserűség | Agustina Bazterrica – Pecsenyehús

A Metropolis Media Kiadó ismét bevállalós volt és a tavalyi évben elhozta nekünk a a külföldön is nagy visszhangot kiváltó Pecsenyehús című regényt Agustina Bazterrica tollából.

A történetről

A kötet nem véletlenül keltett nagy hullámokat külföldön; a témája ugyanis nem más, mint a kannibalizmus. A történet egy olyan jövőben játszódik, amiben egy állatokat megtámadó vírus miatt a kormányoknak drasztikus döntéseket kellett meghozniuk. Mivel az állatok húsa mérgezővé vált az emberek számára, így mindegyik fajt meg kell semmisíteni, legyen szó haszonállatról vagy egyszerű háziállatról.

Valamilyen megoldást viszont találni kellett minél hamarabb erre a sürgető problémára, így a világon engedélyezetté vált az emberi hús fogyasztása, tenyésztése és szaporítása. Ennek céljából pedig különböző telepek és vágóhidak alakultak. Ennek megfelelően a társadalom két részre szakad: vannak akik esznek és mellettük vannak, akiket megesznek.

Főszereplőnk Marcos Tejo, az egyik húsgyár alkalmazottja, aki magányosan tengeti az életét, mígnem egy nap váratlanul ajándékba kap egy levágásra szánt nőstényt. Innen indulnak a bonyodalmak, és nyerhetünk bepillantást ebbe az új világba.

Vélemény

Azt érdemes megjegyezni már így az értékelés elején, hogy a Pecsenyehús, az a regény, amit egyáltalán nem ajánlanék csak úgy akárkinek. Nemcsak a helyenként gyomorforgató részletességgel megírt jelenetei miatt, hanem a lapokból áradó végtelen pesszimizmus és céltalanság érzése miatt sem.

A fájdalom az egyetlen dolog, ami miatt képes még tovább lélegezni.
A szomorúság nélkül semmije se maradna.

Azt viszont mindenképpen el kell ismerni, hogy egyedi és különlegesen megírt regény, ami felnyithatja a szemünket bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Nem dolgozik túl sok szereplővel, végig Marcost követhetjük, mindenki más, akivel rajta kívül még találkozhatunk tökéletesen beleidomult ebbe az újfajta társadalomba, annak minden szokásával együtt.

Nem sok esemény történik a regény során, sokkal inkább a fő karakterünkön van a hangsúly, és az ő belső vívódásain. Az írónő érezhető célja volt az olvasók lesokkolása, esetleg társadalmi viták generálása, így ennek megfelelően helyenként nagyon részletesen olvashatunk a különböző feldolgozási folyamatokról, tartási és tenyésztési körülményekről vagy éppen a fogyasztási szokásokról. Az biztos, hogy ez a könyv nem gyenge gyomrúaknak való.

Érdekes volt végigkövetni Marcos belső vívódásait, vele együtt elmerülni a visszaemlékezésekben. A nősténnyel kialakuló bensőséges kapcsolata szinte elkerülhetetlen, izgalmas volt látni, hová fut ki a dolog. A végkifejlet egyszerre volt megdöbbentő és ehhez a világhoz illően gusztustalanul szörnyű.

Az emberi lény az oka minden rossznak e világban. Saját magunk vírusai vagyunk.

Szót kell ejtenünk a magyar kiadás borítójáról, hiszen a kiadó ennél a kiadványánál is nagyon kitett magáért. Varga Balázs munkája a maga egyszerűségében nagyon jól reflektál a történetre és már első pillantásra előrevetíti az olvasónak, hogy itt bizony nem egy habos-babos történetre számíthat.

Összességében elmondható, hogy Agustina Bazterrica Pecsenyehús című könyve egy rövidsége ellenére meglehetősen nehezen olvasható, sok helyen gyomorforgató mű, amely mégis fontos kérdéseket vet fel és még olvasása után is sokáig velünk marad.

A recenziós példányért köszönet illeti a Metropolis Media Kiadót!

Anne-Maija Aalto – Ahol behatol a fény

Hozzászólások