Ernest Hemingway – Fiesta

Újabb Hemingway könyvet olvastunk, amely ezúttal a szerző első, 1926-ban megjelenő Fiesta regénye volt. Ennek azért is örültem kiváltképpen, mert az egykor A nap is felkel címet viselő kötet már hosszú ideje nem volt elérhető a magyar piacon.

Aki kicsit is ismeri Ernest Hemingway műveit, az már tisztában lehet azzal, hogy a szerzőre hatalmas hatással volt a háború. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy rendszeresen ír köteteiben azokról, akik a két világháború alatt éltek, a fiatalokról, akik reményvesztetten töltötték mindennapjaikat. Ezek közé tartoznak a Fiesta főszereplői is, Jake Barnes és barátai, Robert Cohn és Lady Ashley, aki Brettnek hívatja magát.

A társaság Párizsban éli mindennapjait, amely egy kis munkával, ám annál több ivászattal telik. Legyen az rövid vagy hosszú ital, sokszor étel helyett is alkohollal telítik el magukat, miközben keresik az élet értelmét, a szexualitást és a szerelmet – ha éppen nem adták már fel. Azonban nagyrészt mégis kilátástalannak látják az életüket.

A történet Párizs mellett Spanyolországban játszódik, a szerző pedig mesterien eleveníti meg mindkét színhelyet. Mind a Párizsi kávézók és kocsmák, mind pedig a vonatút, a  Burguete, illetve Pamplóna olyan hangulatosan lett megalkotva, hogy időnként fel sem tűnik, mennyire elveszettek az egyes szereplők.

– Nem bírom el azt a gondolatot – mondta –, hogy elmúlik az életem, anélkül, hogy igazán éltem volna.

Mert hogy ezek a karakterek kivétel nélkül elveszettek, nem találják a helyüket és emiatt esnek a saját maguk ürességének a csapdájába. Abszintba, rumokba, sörökbe és egyéb italokba menekülnek, ezek által keresve az élményeket, hogy úgy érezzék, igazán élnek. Már-már sajnálkozva nézzük, hogy míg az egyik karakter fizikailag sérült a háborúba, addig a többiek sokkal inkább lelkileg mentek tönkre, így egyikük sem élhet úgy igazán. Pontosan emiatt a Fiesta sokkal inkább megrendítő és elgondolkodtató olvasmány, mintsem egy kellemes kikapcsolódás.

Összetett és bonyolult olvasmány, amellyel ma már nehéz azonosulni.

Ugyanakkor ennek a kötetnek is hatalmas értéke van, mondanivalójának köszönhetően. A Fiesta egy korrajz, amely leírja, hogyan éltek a fiatalok a két világháború között. Hogyan próbálták feldolgozni a hatásait, utóhatásait, mennyire voltak kétségbeesettek, rendben, mennyire látták az élet szépségét.

A 21. Század Kiadótól eddig ez a negyedik felújított kiadása a szerző műveinek, és habár eddig az Az öreg halász és a tenger volt az abszolút kedvenc, mégis azt mondanám, hogy a  kötet lehangoltságától függetlenül, ezt volt a legegyszerűbb olvasni. Habár elég sokáig nem tudtam rájönni, hogy pontosan miről is szól a mű, ugyanakkor olyan olvasmányosan van írva, annyira szép és egyszerű a nyelvezete, annyira gördülékeny, hogy olvastatja magát. Észre sem veszed és oldalakat haladtál.

Ez azért is érdekes, mert mint említettem, túlzott vidámság és öröm nincsen a regényben, a női olvasók között pedig simán lehet, hogy lesznek olyanok, akik a női főszereplőt, Lady Ashley-t kiábrándítónak és szajhának fogják tartani. A hölgy ugyanis férjes asszony, aki éppen válófélben van, hogy újra férjhez mehessen, ugyanakkor számtalan férfit tart szeretőjeként. Ha nem lenne egy különleges karakter, aki egyszerre megbotránkoztató, mégis lenyűgöző, jómagam is háborognék rajta. Ugyanakkor ott van az is, hogy Hemingway szinte egyetlen könyvében sem találkoztam olyan női karakterrel, akit úgy igazán szerettem volna.

Ez hát el volt intézve. Jól volt elintézve. Előbb elküldtem a nőt egy férfival. Aztán bemutattam neki egy másikat, hogy most azzal utazzék el. Most meg megyek, s hazahozom a nőt. S azt sürgönyözön neki: szeretettel! Jól elintéztem mindent. Ebédelni mentem.

A Fiestában tehát már megtalálhatóak azok az elemek, amik később visszatérő elemek lesznek a szerző könyveiben. A reménytelenség, a bikaviadalok – habár arról korábban nem ejtettem szót –, az alkohol és a szenvedély, ugyanakkor ez a mű nem fog tetszeni mindenkinek. Nehéz együtt érezni ezekkel a karakterekkel, ugyanakkor mégis egy érdekes regény, hiszen kendőzetlenül tárja elénk a történelem egy igen szomorú korszakát.

Kíváncsi vagyok, hogy nektek hogyan fog tetszeni, vagy éppen hogyan nem, mert nekem ez egy igen különleges olvasmány volt. Miután rájöttem, miről is beszél Hemingway, teljesen máshogy álltam az egészhez, felfogtam, hogy miért is nem tudok azonosulni egyik karakterrel sem és hogy mégis mi ennek az egésznek a lényege.

A recenziós példányért köszönet a 21. Század Kiadónak!

Megérkezett Stacey Halls legújabb regénye: A lelenc

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?