R. F. Kuang – Mákháború
Az Agave Könyvek az idén számtalan nagyszerű fantasy regényt és regénysorozatot indított el. Ezek között szerepelt A holló jele trilógia és a Dévábád-trilgóia is, most pedig elérkezett egy újabb remekmű bemutatása, a Mákháború!
A cím önmaga nem keltett túl nagy lelkesedést bennem, azonban ahogy a kiadó honlapján olvastam a fülszöveget, mégis kíváncsivá váltam. Ópium birtoklás, háború, istenszerű hatalom és földöntúli erő, csupa olyan kifejezés, amelyek izgalmassá tehetnek egy jól megírt fantasy regényt. Ráadásul a Kárhozat után úgyis vágytam egy újabb sorozatra, tehát úgy voltam vele, miért ne?
A Mákháború aztán minden elvárásomat felülmúlta. A regény központi szereplője egy hadiárva lány Zsin, aki a Fang családnál él és segíti a vállalkozást. Ingyen dolgoztatják a boltjukban, ha pedig nem ott, akkor az ópiumcsempész bizniszükben segédkezik. Zsin ettől a családtól próbál elszabadulni és ezt csak úgy teheti meg, ha elvégzi a kedzsut, a birodalmi vizsgát, ami által lehetősége nyílik bekerülni a felsőoktatásba. Zsin álma a Szinegard, a Nikan Birodalom legnevesebb és legnehezebb katonai akadémiája, ahonnan kikerülve biztos a magas rang a politikai és a katonai életben. Zsinnek azonban csak két éve van felkészülni a mindent eldöntő vizsgára és azért, hogy ez sikerüljön, képes mindenre.
Gondolom senkit nem ér meglepetésként ennek a sikere, de az igazi izgalmak csak ezután kezdődnek. Megismerkedhetünk a Szingard oktatási rendszerével, Nikan politikájával és természetesen a következő Mákháborúval, amiben ezúttal már a főszereplő is részt vesz. Lesz itt vér és izgalom töméntelen mennyiségben. Mindezt pedig ilyen sorrendben, tökéletesen felépítve. A szerző nem kapkodott el semmit, hagyott időt arra, hogy mi is mindent megtanuljunk Zsinnel együtt, hogy tisztában legyünk az ok-okozattal.
Elképesztően érdekesre lett megalkotva Zsin karaktere, hiszen nem az a tipikus főszereplő, akit könnyű megkedvelni, sőt. Bár annak a már-már kötelezően szegénysorsú gyermeknek indult, aki aztán kinövi magát és a világ elvárását, aztán hatalmas hős lesz, mégis sikerült ezen túllendülni és nem megragadni a sablonos főhősnél. Zsin semmit sem a véletlennek köszönhetett, mindenért keményen megdolgozott, sőt, még az önbántalmazáson is átesett a siker érdekében. Kétségbeesett, ám forrófejű és időnként arrogáns, akaratos személyiségjegyeket kapott, amik megnehezítik azt, hogy végig szimpatikus maradjon a karakter. Talán még azt is meg merem kockáztatni, hogy az elején szimpatikus főszereplő egy kicsit antihőssé vált számomra a vége felé.
Mindezek ellenére, le voltam nyűgözve, hiszen még így is tetszett a történet és egyszerűen faltam a sorokat. Nem csak azért, mert hasonlóan jók és kivételesek lettek a többi karakterek is, hanem mert a regény bővelkedett a hiedelmek és a babonák feldolgozásában, amiket Kuang kegyetlen módon kapcsol össze az erőszakkal, legyen az háborús viadal vagy nemi erőszak.
Összességében nem erre számítottam, de ezt a lehető legjobb értelemben mondom. Kuang felülmúlta az elvárásaimat, egy nagyon jó történetet kaptam, amit jól esett olvasni így, a szakdolgozatírás feszültségekkel teli időszakában. Kikapcsolt, megnyugtatott és teljes mértékben magába tudott szippantani az elejétől a végéig.
Egy biztos, Rebecca F. Kuang részt vesz az Agave Könyvek vendégeként a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, hogy bemutassa a Mákháború második részét, a Sárkányköztársaságot, úgyhogy én már biztos részt fogok venni az eseményen! A recenziós példányért pedig köszönet az Agave Könyveknek!
Tehát ha kíváncsi vagy egy fiatal lány történetére, aki életét átszövi a kegyetlenség, a háború, a sámánizmus, az istenek imádata, akkor ez a te regényed lesz. A mákháborúban ugyanis fontos szerepet kap a politikai versengés mellett a misztikum és Zsin lelki világa, ahogy próbálja feldolgozni az őt ért sérelmeket és megpróbáltatásokat. Kíváncsi vagyok, mit tartogat majd a következő rész.
