Karen White – Régiségbolt a Royal Streeten
Karen White regénye, a Régiségbolt a Royal Streeten elképesztően szép borítóval rendelkezik. Egyszerűen vonzza az ember tekintetét. Amint megláttam tudtam, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom, mert olyan történet lakozik benne, ami garantáltan elnyeri a tetszésemet, hiszen imádom az ilyen hangulatú boltokat.
A történetről
A Régiségbolt a Royal Streeten főszereplője Nola, aki egy igen komoly döntést meghozva megvásárol egy lerobbant, romos házat New Orleansban. A ház azonban súlyos titkokat rejteget és megannyi kísérteties dolog történik benne. Ez, valószínűleg azzal hozható összefüggésbe, hogy sok-sok évvel ezelőtt gyilkosság történt a házban, ami azóta is megoldatlan ügy maradt.
Nola, a kísértethistóriától és a rossz hírnevétől függetlenül úgy dönt, felújítja az anno csodaszép házat, ez azonban közel sem olyan egyszerű, mivel sokan félnek a benne lakozó szellemektől. Vajon milyen titkokat rejteget ez az épület? Mit titkol előle a ház egykori tulaja és a nagymamája? Mi köze mindehhez a címben szereplő régiségboltnak?
Ez egy spin-off történet
A Régiségbolt a Royal Streeten befejezte után elgondolkodtam, hogy lehet jobban megértettem volna az egészet, ha ismerem az előzményeket. Ugyanis, ahogyan utána néztem az írónőnek felfedeztem, hogy van egy fősorozata a Royal Street-nek, ami a Tradd Street címet viseli. Főszereplője Nola mostohaanyja, Melanie Middleton. Nagyon remélem, hogy a kiadó elgondolkodik annak kiadásán is, hogy a kettő kiegészítse egymást!
A Régiségbolt a Royal Streeten nagyon lassan indul. Megismerjük Nolát és a mostohaanyját, egykori szobatársát és ismerősét, miközben betekintést nyerünk a lány új házába. De komolyabban senkire sem térünk ki úgy igazándiból, mivel a szerző alapnak veszi azt, hogy ismerjük már az embereket a korábbi regényeiből. Viszont azt fontos megjegyeznem, hogy alapvetően ez annyira nem feltűnő, a könyv ezek nélkül is érthető és szerethető. Én például az elején nem tudtam arról, hogy ez a sorozat bármihez kapcsolódni fog és az információk hiányára azt hittem, a későbbiekben kapunk majd rá válaszokat – mondjuk, ez még nincs kizárva. Azonban ahogyan haladunk előre a történetben, egyre inkább lendületbe kerülünk, egyik rejtélyt (és szellemet) követi a másik.
Nola nem egy könnyen szerethető főszereplő
Nagyon érdekes a kapcsolatom Nolával, mert bár lenyűgözött jó pár döntése a házzal kapcsolatban és tetszett az elszántsága és gyakorlatiassága, mégis időről-időre felbosszantott. Az nagyon szimpatikus volt, hogy határozott elképzelései voltak, amiktől nem hagyta magát eltéríteni, ugyanakkor ez a folytonos “önálló nő vagyok, ezért nem hagyom, hogy segítsenek” mentalitás folyamatosan kiverte nálam a biztosítékot. És most nem arról beszélek, hogy nem fogadta el a segítséget, hanem arról, hogy ő folyamatosan ezt szajkózta. Fárasztó volt, tekintetbe véve, hogy ő is tisztában volt azzal, hogy szüksége van rá. Persze, érthető volt, hogy a zűrös múltja miatt, de akkor is. Úgy éreztem, ezen ideje lenne túllépnie.
Központi elemek a szellemek
Melanie különleges képessége, hogy kapcsolatot tud teremteni a szellemekkel. Érzékeli a jelenlétüket, beszélni tud velük és ezt a környezete is tudja. Pontosan ezért kéri Nola, hogy ne árulja el, ha az új házában bármit is lát vagy hall. Ez, nem bizonyul éppen a legbölcsebb döntésnek tekintetbe véve, hogy a lány ingatlanja milyen múlttal rendelkezik és milyen furcsa dolgok történnek ott.
Nola egy idő után úgy dönt, hogy kutatásba kezd. Kideríti mi történt a házában és azt is, hogy milyen összefüggés van közte és barátja, Beau családja között. Az épület múltja ugyanis erősen kötődik a férfi nagymamájához, aki egy különleges régiségboltot vezet a Royal Streeten. Igen, így kerül a képbe a címszereplő helyszín. Érdekes egyébként, hogy a gyönyörű borítón szereplő üzlet alig kap szerepet, az események nagy része ugyanis Nola régi, illetve új házában történik. Vajon a későbbiekben kiderül, hogy mitől olyan különleges az a régiségbolt?
Szerethető, de annál furcsább karakterek
A régiségbolt tulajdonosa egy számomra elég ijesztő idős asszony, aki Beau nagymamája. Érdekes módon keveredik bele Nola életébe és időnként nagy segítségére is lesz. Ugyanakkor a stílusán és tettein ez mit sem enyhít, tipikusan az a karakter, akitől az elejétől a végéig kirázott a hideg. Beau ennek ellenére egy igen kedvelhető férfi, akinek időnként nem lehet kiigazodni a viselkedésén. Udvarias, segítőkész és igazi jó barát, aki mindig másokat helyez előtérbe. Azért a bizarr dolgok őt is körüllengik, ezt igazolja a podcast is, amit szellemekről és látókról készít. A kedvencem mégis a lány lakótársa volt, aki egy teljesen buggyant csajszi, mégis tele van szeretettel és érzelmekkel.
Komoly témák és hangulat
Nola által bepillantást nyerhetünk abba, milyen függőséggel küzdeni. Hogy mennyi munka és kitartás van amögött, hogy valaki leküzdje magában a késztetést, hogy élnie kell az adott dologgal. Illetve azt is, hogy milyen kis apróság elég ahhoz, hogy az ember visszaessen. De szó van itt a gyászfeldolgozásról és természetesen a szerelemről is. Milyen úgy szeretni valakit, hogy az adott személy mással van együtt vagy éppen, tudod, hogy vonzódtok egymáshoz, de valami közétek áll.
Ez a könyv arról szól, hogy merjünk segítséget kérni. Ne féljünk a visszautasítástól, a második esélytől és merjünk önmagunk lenni. Megélni az álmainkat és kitartóan küzdeni értük.
Hangulatos, igazi őszi olvasmány
Dacára Nola karakterének, imádtam az egész hangulatát. A rejtélyességet, a szellemet, a New Orleans-i légkört, amit az írónő megteremtett. Olyan szépen és alaposan írta le a házak atmoszféráját, az utcák stílusát, az éttermeket és az ételeket-italokat, hogy egy pillanat alatt magába tudott szippantani. Mintha én is ott lettem volna. Az elejétől a végéig imádtam. Így ősszel különösen ajánlom mindenkinek!
A recenziós példányért köszönet a Next21 Kiadónak!
