“Az én célom az egyedi stílus és hangvétel megtalálása”-Interjú Tóth Evelinnel
A YouTube-on csak nemrég tűnt fel, értékeléseit azonban már évek óta olvashatjuk blogján. Sőt már városa, Miskolc kulturális életének a fellendítéséhez is hozzákezdett, a saját maga szervezte író-olvasó találkozókkal. Lendületes, nem fél kimondani a véleményét, viszont mindig megmarad a realitások talaján. De vajon mi késztet arra egy bloggert, hogy átnyergeljen a vloggerek világába? Mennyi időbe telik egy-egy videó elkészítése? Hogy vélekedik a recenzióról? Erről és még számtalan másról kérdeztük Tóth Evelint, a Pergamenre hányt szavak bloggerináját!
Honnan jött az ötlet, hogy író-olvasó találkozókat szervezz Miskolcon? Mi alapján választasz vendéget? Lehet már tudni, hogy ki lesz a következő?
Az ötlet már régen megvan, sok egyetemi esemény lebonyolításában segítettem már, és ez hiányozni kezdett a végzés után. Egy ösztöndíjra jelentkeztem azzal az ötlettel, hogy én kifejezetten író-olvasó találkozókat szeretnék lebonyolítani, és ezt a nyáron el is nyertem. Ennek keretén belül (mivel Miskolc Város Ösztöndíja) miskolci kötődésű, lehetőleg még nem annyira ismert íróknak segítek egy-egy esemény megrendezésével. Ehhez nagyon jó partner a Miskolci Egyetem Könyvtára. Emellett több felkérést kaptam már más könyvtáraktól is, de decemberig be vagyok táblázva, mivel a Miskolci Egyetem Könyvtárában a sajátjaimon kívül a könyvtár által szervezett találkozókat is moderálok. A következő november 14-én, 17 órától lesz, ahol Mörk Leonórával fogok beszélgetni a közösségi média térnyeréséről, újságírói munkájáról és köteteiről.
Minden recenziós példányt elfogadsz? Ha nem, mi alapján válogatsz?
Régen, kis kezdőként mindenre igent mondtam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy nem minden nekem való. A legfontosabb, hogy nézzük meg, van-e elég időnk ennyi recenzió időbeli teljesítésére. Ha ez megvan, akkor azt is mérlegelni kell, hogy mennyire érdekel minket az adott könyv. Mert nem baj, ha előre úgy ítélünk, hogy ez nem érdekel minket, és kedvesen elutasítjuk az ajánlatot. De az viszont baj, ha elfogadjuk, és aztán elsunnyogjuk a kritikánk elkészítését, mert nem bírtuk befejezni a könyvet. Én ez alapján utasítok el felkéréseket. Arról meg külön beszélhetnénk, hogy mi a hiteles véleménynyilvánítás, és hogy mit várnak tőlünk a kiadók.
Mit gondolsz arról a kijelentésről, hogy “Egy recenzió nem lehet negatív hangvételű”. Mennyiben tartod ezt helytállónak?
Mindkét oldalt láttam már, és tudom, hogy sokan úgy gondolják, és sok kiadó valószínűleg el is várja, hogy a recenzióért cserébe csak pozitív magasztalást kapjon a könyve. De ez senkinek nem jó. A recenziót írónak hazudnia kell, ami teljesen hiteltelenné teszi, mivel minden értékelése öt csillagos, és semmit nem tudsz neki adni, amit ne szeretne. Olyat is láttam már, hogy leírja az illető, hogy nem szerette a könyvet, nem is bírta végigolvasni, és aztán ötből négy csillagot adott rá. Ezt az egyoldalúságot az olvasók is megunják. Nem mellesleg sem a kiadónak, sem az írónak nem segít. Lehet olyan negatív kritikát írni, ami építő jellegű, vicces, nem bántó, és a kiadó sem fogja azt mondani, hogy lehúzás. Ez egy szélsőséges eset, mert általában a rossz mellett van jó is, és fordítva. Én csillagozásban és értékelésben is éreztetem, ha valami nem tetszett, de elmondom a pozitív oldalát is a dolgoknak, ezzel valamennyire ellensúlyozva a rosszat.
Voltál már előolvasó? Ha igen, kinél? Ha nem, vállalkoznál ilyen feladatra?
Nem voltam még. Volt már megkeresésem ilyenre, de csak magánemberektől, akiknek még befejezetlen volt a kézirata. Teljes, kiadás előtt álló regénynél még nem voltam előolvasó, de korrektorként is dolgozom, és a korrektúra során végigolvasok köteteket, amik utána rögtön nyomdába mennek. Egyébként szívesen lennék, egy új tapasztalat lenne, de jobban szeretem kézzelfoghatóan segíteni a köteteket, és javítgatni bennük.
Ha rossznak bizonyul a könyv, amit olvasol, inkább félbehagyod, vagy végigszenveded?
Erről a témáról nemrég készítettem videót, és abban is elmondtam, hogy én híve vagyok a „Ha már elkezdtem, akkor végigszenvedem” elvnek. De ezt – főleg miután ennyi olvasnivalóm van – sutba kellett vetnem, mert egyszerűen nincs időm rossz könyvekre. Általában ha már szenvedek az olvasás során, akkor tudom, hogy az egész történet sem fogja tudni elmulasztani a negatív érzéseim a könyvvel kapcsolatban, úgyhogy megesik, hogy félrerakok könyveket. Ezt legtöbbször azzal küszöbölöm ki, hogy ismerem magam, és tudom, hogy nagy valószínűséggel mi fog tetszeni, így ez alapján választok olvasnivalót.
Az örök kérdés: nyomtatott könyv vagy e-book?
Nyomtatott könyv. Van e-book olvasóm, és néha használom is, de általában mindent megveszek könyvként, hogy a polcomat ékesíthesse. A könyvek illata egyébként is döntő tényező.
Mi volt az eddigi legrosszabb és legjobb könyv, amit olvastál?
Rengeteg jót és sajnos rengeteg rosszat is olvastam már. Egyet mondok: nagyon szeretem például az Outlander sorozatot. A legrosszabbról mindig egy könyv jut először eszembe, ez pedig Anna Toddtól a Miután. Az mély nyomokat hagyott bennem, és nem jó értelemben.
Melyik az a könyv, amit szerinted mindenkinek legalább egyszer el kellene olvasnia?
Janne Teller: Semmi. Az egyetemen olvastam először, és nagy hatást tett rám. Ilyen rövid oldalszámban ennyire velős, megrázó és fontos történetet régen olvastam.
Kik a kedvenc szerzőid?
Rengeteg van ebből is, magyarok közül például: Böszörményi Gyula, Péterfy-Novák Éva, Vavyan Fable, Háy János. Külföldiek közül Matt Haig, Neil Gaiman, Diana Gabaldon, J. K. Rowling, és sok klasszikus, mint C. S. Lewis, J. R. R. Tolkien, a Bronte-nővérek, Jane Austen.
Mind a blogod, mind a videóid nagyon igényesek. Mennyi időbe telik egy-egy ilyen tartalom elkészítése?
A blog egyszerűbb volt, mert ott azért kétszer-háromszor átírtam, átnéztem a cikkeket, de aztán mehetett is ki a netre. Most már csak a munkámhoz kapcsolódó cikkek posztolására használom. Viszont egy videó elkészítése sokkal több munkát igényel. Először is találnom kell egy megfelelő időszakot a napomban, amikor felveszem. Ehhez előkészületek is kellenek, de a legfontosabb a lelki felkészültség. Ha stresszes időszakom van, és csak muszájból videózok, akkor egyáltalán nem azt a hangulatot adom át, amit szeretnék. Ha minden megvan, akkor több videót is fel szoktam venni egyszerre. Ezeket elrakom, és általában háromnaponként posztolom. De a posztolás előtt még meg kell vágni, és ez rosszabb esetben még javításokat, zenebetétet, meg mindenféle szerkesztési dolgokat is tartalmaz, amikből sok még nem megy automatikusan. Ami még rengeteg időt elvesz, az a kész videó renderelése, majd Youtube-ra feltöltése. Ezek, minél hosszabb a videó, annál több időt igényelnek.
Követsz esetleg magyar vagy külföldi booktubereket? Ha igen, kiket?
Igen, a saját csatornám előtt alaposan szétnéztem a Youtube-on ilyen témakörben. Engem nehéz videókkal megfogni, úgyhogy csak pár könyves vloggert követek naponta. Ilyen a Just A Bookish Soul és az Inside my head, külföldiekből a Poland Bananas Books és az Emmma Books.
Tartod a kapcsolatot a többi könyves vloggerrel?
Igen, molyon van egy vlogger csoport, ott mindig meg szoktam nézni a friss videókat. De ennél szorosabb kapcsolatom csak a Just A Bookish Soul Dominikájával van, akivel privátban is szoktunk beszélgetni.
Vannak példaképeid akár a videózásban, akár az írásban?
Nem igazán. Szerintem ezekben nem is nagyon lehet példaképet állítani, mivel mindenki mást tud nyújtani. Az én célom az egyedi stílus és hangvétel megtalálása, ehhez pedig nem vehetek alapul senkit. Azokat a youtubereket tisztelem nagyon, akik kitartanak, és nem hagyják abba a videózást.
Mit tanácsolnál azoknak, akik most akarnak belevágni egy könyves csatorna elindításába?
Először is azt, hogy gondolják végig, lesz-e elég idejük rá, mert a követők elvárják a heti rendszerességű posztolást. A másik, ami szerintem nagyon fontos, az a minőség. Nem kell a legújabb mindent tudó kamera, de azért ne telefonnal kezdjünk el videókat felvenni, mert akkor lehetünk akármilyen jók, sokan nem fognak nézni, mert fárasztani fogja őket a rossz kép- és hangminőség.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Szeretnék sok energiát beleölni a csatornában, a találkozókba és a munkáimba. Ezek mellett jelenleg a Miskolci Egyetemen kiadói szerkesztő képzést tanulok, ami nekem nagyon fontos, így az elvégzéséig mást nem szeretnék bevállalni.