Timothy Snyder – A szabadság felszámolása
A 21. század Kiadó gondozásában jelent meg Timothy Snyder könyve, amely részletes képet ad korunk eszmefilozófiájának égető problémájáról, és amely a teljesség igényével vezeti végig, mi okozza a jelen világpolitikai válságait.
A szabadság felszámolása tehát nem egy könnyed délutáni olvasmány. Kizárólag azoknak ajánlott, akik ismerik a 21. század világpolitikai helyzetét, az azokból fakadó problémákat, kérdéseket. A tanulmánykötet hat fejezetben vizsgálja az egyéniség és totalitarizmus, a hatalomváltás és csőd, az integráció és birodalom, a megújulás és örökkévalóság, a tények és hazugságok, valamint az oligarchia és egyenlőség viszonyát. Snyder már a könyv legelején kimondja: a nyugati liberális demokráciák mai krízisének vizsgálatához igaz vagy hamis állítások közül kell választanunk. A történész Amerika, Oroszország és Európa politikai berendezkedését is analizálja, így kapunk teljes képet a korszakunk legégetőbb politikai-filozófiai kérdéseiről.
A különböző kormányzási narratívák, eltérő ideológiák és politikai berendezkedések, a világpolitikai viszonyok láncolata mögött azonban rengeteg fogaskerék rejtőzik. Noha nem ez a könyv mozgatórugója, a sajtó és az internet politikára gyakorolt hatása is körvonalazódik.
De vajon mi vezetett a nyugati demokrácia válságához?
A kötetben nemcsak egy mélyreható, alapos elemzést kapunk a válság okairól, hanem javaslatokat is a problémák kezelésére. A szabadság felszámolása Vlagyimir Putyin Oroszországának korrajza is, a korszak politikai filozófiai válsága ugyanis Putyin hatalmának megszilárdulásában eszkalálódik.
A könyv számos kérdést felvet. Sokat meg is válaszol, de olvasás közben az olvasó fejében még többet fogalmaz meg. Alapvetően rengeti meg ama rendszer iránti bizalmunkat, amelyben élünk, hiszen a válság tüneteit életünk minden területén érezzük. Snyder az újságíróknak ajánlja a könyvet, hiszen egyik fő forrásaként az ő munkáikat használja, amely további kérdéseket is felvet. Az újságírók munkája ugyanis több tudományterületen a kutatások fő forrásává vált, azonban létezik-e mindenféle ideológia nélküli, toltálisan független, kizárólag a tényeken alaluló újságírás? Mint ahogy a könyv legelején írja, igaz vagy hamis állítások között kell választanunk. De ha ezek elmosódnak a médiában, vajon értelmezhetjük-e őket tiszta forrásként? A könyv ugyan mindvégig törekedik arra, hogy hiteles maradjon, forrásaiból adódóan néhol megkérdőjeleződik a tisztaság kérdése.
Ennek ellenére a Szabadság felszámolása ajánlott olvasmány. Nem csak a politikára és világra nyitott olvasónak, hanem a politológusoknak és politikusoknak is. Mert talán ha a válság átlal feltett kérdések, és a lehetséges válaszok is eljutnak azokhoz, akiknek eme válságot kezelni kell, az eszme és az egyén szabadsága tovább élhet.
http://www.ahmagazin.com/konyvek/toth-gabor-akos-forrasvidek/