Kultúrkörút: Tajvan – Az egykori európai gyarmat

Tajvan ázsiai szigetország, amelynek területe közel 36 ezer négyzetkilóméter, illetve amely 23 millió embernek ad otthont. Kelet-Ázsiában, a Csendes-óceánon fekszik, nem messze Kína partjaitól. A terület a Kínai Köztársasághoz tartozik, tehát a hiedelmek ellenére, nem önálló országról beszélünk. Kína a második kínai-japán háború következtében szerezte vissza a japánoktól, 1895 és 1945 között ugyanis a szigetország uradalma alatt állt. Japán ekkor mondott le róla, de azt nem kötötte ki, hogy kinek adja át a rendelkezési jogot. Ez a későbbiekben komoly problémához vezetett, legalábbis ami Tajvan politikai státuszát illeti. Ma Kína legnagyobb területű és legnépesebb tartománya.

Tajvan lakosai – akik főként mandarinul és guoyu-ul (tajvani) nyelven beszélnek – a háborút követően egyre tehetősebbek lettek, köszönhetően a kedvező gazdasági helyzetnek. A legnagyobb mértékben a technológiai iparban szereztek előnyt, ezzel is segítve a világgazdaságot. A tajvani cégek gyártják a világ elektronikai termékeinek nagy részét.

Földrajza – Eső és forróság

A sziget 161 km-re fekszik Kínától, amelytől a Tajvani-szoros választjat el. Határa a Kelet-kínai-tenger, a Csendes-óceán, a Rjúkjú-szigetek, illetve a Luzon-szoros. Legmagasabb pontja a Jüsan-hegyen található, 3952 méteren. Érdekesség, hogy az ország területének kétharmadát hatalmas hegyek teszik ki, éghajlatát tekintve pontosan ezért – illetve az óceánok határolása miatt – trópusi, szubtrópusi. Rengeteg eső esik, amely mellett viszonylag nagy forróság uralkodik az év nagy részében. Rengeteg a szigeten a tájfun, illetve a földrengés. Legutóbb 2010-ben rázta őket meg nagyobb katasztrófa, amikoris 6,4 magnitudós földrengés sújtotta Dél-Tajvant, amely komoly károkat okozott a lakosság életében.

A környezetszennyező gazdaság

Mivel a szigeten magas a népsűrűség, illetve a gazdaság is fellendült, Tajvan egyes területein magas környezetszennyezés figyelhető meg. Tajpej déli részén például komoly probléma a rengeteg szemét, a légszennyezés, amely miatt szigorú szabályozást vezettek be. Ezáltal részben javult a város helyzete, de még mindig az egyik legszennyezettebb területről beszélhetünk a világon.

A legtöbb ázsiai országban láthatjuk, hogy a lakosság maszkokban utazgat egyik helyről a másikra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy magukat védik, hanem pont fordítva, a környezetet próbálják megkímélni, a fentebb említett légszennyezés és magas népsűrűség miatt van erre szükség.

Látnivalók – Kultúra és fényűzés

Tajvan fővárosa – központja – Tajpej, amelynek igen magas népsűrűsége van – mint ahogy az egész országban – így tömegközlekedés szempontjából egy igazán kalandos hely, hiszen sokan vannnak, de mégis nyugodtak, emellett az egész város és ország patináns stílussal rendelkezik. Ahogy már említettem, a lakosok igen tehetősek, így nem csoda, hogy folyamatos a fejlődés, és fényűzés tekintetében sem marad el például Pekingtől vagy Shanghai-tól.

Tajpej egyik nevezetessége a Taipei 101 torony, amely 89 emeletes, és ahova nem túl könnyedén, de feljuthat bármelyik turista, vagy lakos. Itt megcsodálhatja az eszméletlen kilátást, amelyet a torony és a város ötvözete nyújt számukra. A kreálmány volt egykor a világ legmagasabb épülete. Nem csak a torony, hanem az egész város lenyűgöző. A 300 éves település mára élő múzeummá nőtte ki magát. Nincsen olyan utca vagy sarok, ahol nem találunk valami csodálatosat. A Nemzeti Palotamúzeum is látogatható, amelynek megtekintése minimum egy napig tart, hacsak nem térünk vissza az tartózkodásunk során. A kiállítás során ötezer évre visszamenő műkincsekkel találkozhatunk. Ezek mindegyike az ország történelmének egy-egy korszakát mutatja be.

A városban található még a 2003-ban megnyílt Huashan 1914 Creative Park nevezetű hely, amelyet gyárépületekből alakítottak ki. Mindegyikben interaktív múzeumokat, színházttermeket, zenei bemutatóhelyeket alakítottak ki, de utunk során a tajvani művészek alkotásaival is szembetalálkozhatunk. A közelben számos étterem és kávézó került kialakításra, amelyet szívesen igénybevesznek az ide látogató turisták, illetve természetesen a helyi lakosok is.

Ha van lehetőség elutazni a fővárosból, akkor érdemes felkeresni pár kisebb települést. Az egyik ilyen Jiufen, amely északkeletre található hegyi kisváros. Ide csak nagy nehezen, egy igazán kanyargós szerpentinen juthatunk fel, de megéri! Jiugen régi bányaváros, amely mára több szempontból is híressé vált. Az 1800-as évek végén nem messze innen aranyat találtak, amely azonnal a magaslatokba repítette az aprócska, kilenc család által lakott települést. Ezt követően ezrek költöztek ki, amikor igazi aranyvárossá nőtte ki magát. Mára természetesen kifogytak az aranyból, de a bája és szépsége még mindig megmaradt.

Lámpásfesztivál 

Az évente megrendezett összejövetelt – általában – februárban tartják Huwei és Beigang közelében. Az időpont változó, mindig az első Hold hónap 15. napján indul és a Kínai Újév végéig tart. Korábban viszonylag nagy területen helyezkedett el, de mára ezt lecsökkentették, hogy még nagyobb eseménnyé nőhesse ki magát. Manapság már közel akkora híre van, mint a németek sörfesztiváljának vagy a Velencei karneválnak.
Mindig az adott év kínai állatövének hódolnak, ő a központi lámpás megtestesítője is egyben. Idén például egy hatalmas disznó volt a középpontban, hiszen februárban léptünk a disznó évébe.

Sun Moon Lake

A Nap Hold-tó Tajvan legnagyobb édesvízi tava, amely a térség felgyűrődésével évezredekkel ezelőtt jött létre tizenhárom másik vízgyűjtő medencével együtt. A tó Tajvan hét természeti csodájának egyike, amelyet bicikliút vesz körül.
Itt található még egy látogatóközpont is, ahonnan kerékpárakat tudunk kölcsönözni, így könnyedén bejárhatjuk a gyönyörű helyszínt, és akár a környező városokba is elkerekezhetünk.

További nevezetességek

A Taroko Nemzeti Park a tótól nem messze található, amelyben a Taroko kanyon látható. A hely nagyrészben hegyekből állt, ráadásul közel harminc 3000 méter feletti pontja van. A parkon folyik át a Liwu-folyó, amely egészen a tengerig kanyarog, hogy végül abban kössön ki. A helyet a vörös Shakadang hídon közelíthetünk meg, ahonnan lépcsőn, majd pedig szerpentineken kell áthaladnunk körülbelül 4-5 órán keresztül.

A maokongi teaültetvény szintén nevezetességnek számít a szigeten. Korábban ez volt Tajvan legnagyobb teatermelő helyszíne, de ez már a múlté. Ennek ellenére még mindig ez a vidék fő bevételi forrása, ahol teaházakban kóstolhatjuk meg a finomságokat, illetve vásárolni is tudunk az oolong, illetve a fekete teák valamelyikéből.

Természetesen számos templom is található Tajvan-on, amelyeket érdemes lehet megtekinteni. Bár nem keresztények, ettől függetlenül jó látni a színes épületeket, amelyek kívül-belül csodálatosan festenek az egyedi díszeikkel, illetve kialakításukkal.

Tajvani konyha

A gasztronómiájuk nagyon hasonlít a többi ázsiai országéra. Mivel a lakosság nagy része kínai, így ezek az ételek a meghatározóak, de ezek mellett kóstolhatunk még honkongi, csiangszui, szecsuani, illetve japán különlegességeket is. Az ételeik egyszerűek, és mivel kevés a művelhető területük, így gabonából készült fogás nem igazán jellemző náluk. Mivel szigetről beszélünk, így sok halat és tengeri herkentyűt fogyasztanak, amelyet édesburgonyával, vagy akár rizzsel tálalnak. A tarógyökér is nagyon elterjedt náluk, szívesen használják egy-egy étel elkészítése során. A hal mellett fő húsforrásuk a csirke, de elenyésző mennyiségben fogyasztanak sertést, bárányt és marhát. Ezeket azért sem szeretik túlzottan használni, mivel nagyon drágán tudják beszerezni. Náluk nem csak trend a vegetáriánus étkezés, hanem vallási kérdés is, hiszen a buddhisták miatt eléggé eltrejedt az tóbbi időben ez a fajta étkezési mód.

Fűszereket nem nagyon használnak, de szívesen fogyasztanak zöldeket és gyümölcsöket. Legkedveltebbek nálunk az ananász, a balzsamkörte – azaz a keserűtök -, a fekete bab, a chilli, a mogyoró, illetve a petrezselyem.

Tajvanon nagyon sok éjszakai piacot találunk, ahol kínálnak virslis fogásokat, illetve állati vérrel készült ételeket. Itt megkóstolhatjuk a tintahallevest, az osztrigaomlettet, a fűszeres hot pot-ot, illetve akár a csen csu naj csa-t, amely egy teakülönlegesség.

Zenevilág – Fellendülőben az ázsiai popkultúra

Tajvan zenei élete nem unalmas. A benszülött népek dalai mellett számos fiatal előadó is szerencsét próbált már, de még az opera műfajától sem állnak messze. A nyugati zenevilág is beszivárgott az országba, de még mindig inkább saját énekeseket hallgatnak szívesen. Ilyenek például Jay Chou, Jolin Tsai és A-mei.
Az első tajvani popdalnak a The Peach Girl című dalt tartják, amely még az 1930-as évek elején készült egy némafilmhez.

Érdekességek

Attól függetlenül, hogy környezetszennyező szigetről beszélünk, hatalmas tisztaság uralkodik. Talán pont ezért. Bár a levegőbe rengeteg káros anyag jut a gyáraik által, próbálják védeni magukat a fertőzésekről és a kosztól. A metrókon, a buszokon, de még a vonatokon sem találni egy darab szemetet vagy porszemet sem. Az internetelérés mindenhol ingyenes, ahol csak találunk magunknak wifit.

A lakosság nyugodt, nem rohangálnak és futkároznak egész nap. A többségük tömegközlekedéssel jár be reggelente, de ott is szépen felsorakoznak, hogy mindenki felférjen, ezért uralkodik biztonság a területen, hiszen megvan mindenük és boldogan élnek. A bicikliket nem kell lekötözni, nehogy valaki elvigye, de a motorokon is nyugodtan ott lehet hagyni a fejfedőt, amíg bemegyünk a boltba.

Tajvan csodálatos úticél lehet azoknak, akik kedvelik az ázsiai kultúrát, ételeket, látnivalókat és persze a hőséget.

Téged mennyire vonz Ázsia? Szívesen elutaznál valamelyik országba?

http://www.ahmagazin.com/kultura/kulturkorut-a-vilag-elso-orszaga-amely-lakhatatlanna-valik/

Hozzászólások