Batka Zoltán – Vata fia

A három napos Athenaeum Kiadós ajánlónkat egy igazi csemegével zárjuk, ami nem más, mint Batka Zoltán Vata fia című regénye. A boszorkánykönyv, valamint a képregénnyel tarkított sztori után ezúttal egy történelmiregény került a kezünkbe, ami az 1061-es évben játszódik, mikoris a magyar nép éppen integrálódik a keresztény Európába.

Az 1046-os Vata-féle pogánylázadásról mindenki tanult az iskolában, azonban az 1061-ben kitört utolsó lázadásról valószínűleg már kevesebben. Ezt a csatát vezette valószínűleg Vata fia János, amiből Batka Zoltán is az ihletét merítette.

Ebben az időszakban tehát dúl a háború, Béla király próbálja a szárokat is a keresztény hitre téríteni, azonban ez nem megy olyan könnyen. Egyrészt a király apja Vazul szintén pogány volt, így ő is annak született és ezért igen komoly döntéseket kell meghoznia, másrészt pedig Vata fia János bár tisztában van azzal, hogy ősei hite leáldozóba van, követőivel mégis ragaszkodnak a szabadságukhoz, a pogány léthez és eldöntötték, még egyszer, utoljára megpróbálkoznak megmutatni a világnak, hogy kik is a magyarok és mire képesek a pogányok.

“– Azon töprengek, hogy vajon most a koronát vagy a kardot kínálod-e nekem.
– A testvéri jobbomat kínálom.”

A történet onnan indul, hogy Adelardó, a fiatal hispániai szerzetes tolmácsként csatlakozik Béla küldöttjeihez, hogy egyezkedjen Vata fia Jánossal a békéről. Azonban a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan azt a küldöttek tervezték és a fiatal szerzetes kénytelen lesz a pogányok vendégszeretetét élvezni. Az ott tartózkodása során alaposabban megismeri a törzset, akikhez akarva-akaratlanul kötődni kezd, ezáltal meg kell küzdenie hite megingásával, ami mellett a saját belső vívódásai is problémát jelentenek, ugyanis gyermekkori emlékei sem hagyják nyugodni.

Eközben Vata fia is számtalan problémával küzd. Amellett, hogy nem születik gyermeke, így nincs meg a jogos utódja aki vezérként tovább vinné a Vata nevet, a törzset is számtalan gond veti fel. A föld alattuk haldoklik, kezdik lelakni, ami tovább terheli a vezért.

View this post on Instagram

Batka Zoltán Vata fia Aki mindent elveszített, hogy győzhessen Magyar Királyság, 1061 A 11. század derekára a fiatal magyar királyság területén elterjedt az új hit, a kereszténység. Már csak egyetlen, tiszántúli törzs őrzi a régi rendet. Innen robban ki 1061-ben az utolsó pogánylázadás. I. Béla király „uruszágában” színlelt béke honol. Bélának már csak egyetlen pogány törzset kell megtörnie, hogy végre teljesen a keresztény Európa része legyen a fiatal magyar királyság. Ám Bélának, a kegyetlen reálpolitikusnak legnagyobb harcát saját múltjával kell megvívnia: minél buzgóbban építi nagy művét, titokban annál kétségbeesettebben keresi a visszautat gyermekkora valaha volt pogány világába. Vata fia János, az utolsó pogány – régi magyar nyelven: szár – törzsfő Bélához hasonlóan meghasonlott ember. Látja, ahogy világa lassan széthullik, és népére a sorstalan pusztulás vár. Látszólag szilárdan uralja törzsét, ám belül már régen nem hisz istenében. Egy ideje már csak úgy tud elaludni, ha egy meztelen tőrt tesz ki a pamlaga mellé: ha valaki a törzsi szokás szerint fel akarja őt áldozni, azt könnyen megtehesse. Adelardó fiatal hispániai szerzetes, jogtudós és magyar tolmács. Szerzetessé válása óta keresi a világban Isten igazságát, de az egyetlen, amiben hinni tud, saját emlékezete: hiszi, hogy ez tartja életben azokat, akik a világban pusztulásra ítéltettek. A Vata fia a kisszámú történelmi forrás és az Árpád-házi mondakör elemei alapján íródott drámai események izgalmas láncolata: az utolsó pogánylázadás kitörésének, majd leverésének és a magyarság ősi pusztai kultúrájának végleges eltűnésének krónikája. Mintha egy film peregne előttünk: régi magyarokról szól, ám a mai magyaroknak: a 11. századi történet közben felsejlenek a messziről jött, Európában azóta is a helyét kereső magyar nép mai dilemmái, sorskérdései. Tervezett megjelenés dátuma: 2019.09.06 #athenaeumkiado #batkazoltán #vatafia #bookstagram #mik

A post shared by Athenaeum Kiadó Kft. (@athenaeum_partvonal_kiado) on

A regény bár kissé lassan indul be, azonban mikor már sikerült térben és időben elhelyezkedni, teljesen magába szippantja az embert a történet. Sütött belőle a történelmi hitelesség, a szerző elképesztően alapos munkát végzett és ez tette számomra nagyszerűvé ezt a történetet. Megelevenedik benne számtalan ismert esemény, köztük Béla trónra kerülése és halála is. Izgalmas volt, pörgős, alapos és informatív. Bár többé-kevésbé ismertem ezt a korszakot, mégis számtalan meglepetés ért a kötet során, nagyszerűen tartotta fent a feszültséget, amitől letehetetlenné vált a könyv.

A regény nem csak a harci jelenetekben bővelkedik, hanem a politikai és a lelki harcok is nagy szerepet kapnak. Nagyon tetszettek benne a megformált személyek, az alapos kidolgozásuk, magam előtt láttam Bélát, az ő személyiségét és vívódásait, a lelke mélyén ugyanis még ő is érzi a hagyományokat és a pogányság hatásait.

A cselekmény vonalvezetése nagyon tetszett, folyamatosan változtak a szemszögek, így innen-onnan is bepillantást nyerhettünk a korba, a szerző nem maradt meg egy karakternél. Ettől sokkal eseménydúsabbá vált a történet, olyan világot tárt így elénk Batka Zoltán, amiről nagyon keveset tudunk. Hogyan lettünk nomádokból egy egységes királyság tagjai? Hogyan lettünk keresztény nép? Milyen áldozatokkal járt?

Ez egy olyan regény, amely egyszerre tanít és szórakoztat. Ármánykodás, erőszak, politika, vallás, romantika és mindez a magyar történelemmel vegyítve.

Ha szereted a történelmi regényeket, egy olyan kötetet szeretnél olvasni, amiben gyönyörű tájleírások vannak, fontos szerepet kap benne a becsület és a tisztesség, akkor bátran merem neked ajánlani a Vata fiát. Nekem az idei kedvenc magyar szerzős olvasmányom lett.

A recenziós példányért köszönet az Athenaeum Kiadónak!

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?