Vissza az irodalomórákhoz – Rómeó és Júlia
Mostani cikkünkben Shakespeare híres művét mutatnánk be nektek, amit valószínűleg mindenki ismer és kedvel. A Rómeó és Júlia története olyannyira népszerűvé vált, hogy számos formában színpadra, illetve vászonra vitték a rendezők. De ki volt Shakespeare, és hogyan íródott a szerelmesek története? Most mindenre választ kaptok.
William Shakespeare 1564. április 26-án született. Feljegyzések szerint azonban a születésének pontos dátuma ismeretlen, mivel a dátum valószínűleg a keresztelő volt, így előfordulhat, hogy április 23-án látta meg a napvilágot. Apja John kereskedő, míg Mary egy kisbirtokos lánya volt. Stratford-upon-Avon-ba járt iskolába, ahol latint és irodalmat kiemelten oktatták. Shakespeare fiatalon, mindössze 18 évesen feleségül vett egy nála idősebb hölgyet, Anne Hathawayt, aki ekkor már gyermeket várt. Elsőszülött lánya után ikrek érkeztek a családba, azonban fia, Hamnet 11 évesen elhunyt.
Shakespeare 1590-es évek elején Londonban színészkedett, de rengeteg pletyka kering a magánéletét és munkáit illetően. Előfordulhat, hogy tanító volt vagy lovakat látta el a színházi társulatnál, de az is, hogy menekülnie kellett, mivel eljárást indítottak ellene orrvadászat miatt. Shakespeare szexualitását és vallását illetően is több történet kapott szárnyra, de szerzői hitelességét is kétségbe vonták.
Shakespeare Londonban vett házat. Írói munkásságára a drámaírás és a költészet jellemző, érzelmek, filozófiai gondolatok az emberi élet jelenik meg műveiben. Történetei keletkezésének időpontja ismeretlen, a kutatók 1588 és 1616 közé teszik. Shakespeare első darabját a Julius Caesart, a Globe színházban mutatták be. Ezt követte a Hamlet, az Othello és a Lear király.
Legelső műve a történészek szerint egy történelmi, királydráma a III. Richárd vagy a VIII. Henrik. Jellemző továbbá a komédia és a tragédia is. Komédia például Szentivánéji álom vagy Sok hűhó semmiért, tragédia pedig a Julius Caesar, Hamlet vagy épp a cikkünkben bemutatott Rómeó és Júlia is.
Költeményei a szerelemről, a szenvedélyről, a halálról szólnak, ám a kutatók szerint több Shakespeare mű elveszett vagy épp megváltozott címmel ismeri a közönség. Az író 1616. április 23-án halt meg.
A Rómeó és Júlia, William Shakespeare egyik leghíresebb műve. A Veronában játszó történetben, két olasz jómódú család ellenségei egymásnak. Júlia születésnapja alkalmából, Capuleték bált szerveznek, amelyen megjelenik Montague család fia, Rómeó is a barátaival. A két fiatal hamar egymásba szeret, de tudják, az ellenséges viszony miatt kapcsolatuk veszélyes, de megvallják egymásnak szerelmüket. Rómeó rögtön Lőrinc baráthoz siet, hogy elrendezze az esküvőjüket, majd Júlia dajkáját is beavatja a tervébe, illetve szerelmét éjjel látni akarja. A hűséges dajka mindent elintéz, a szerelmesek pedig hamarosan össze is házasodhatnak. Rómeó a menyegzőt követően találkozik Tybalttal, aki Júlia unokatestvére. Tybalt sértegeti, provokálja a fiút, amivel ő igyekszik nem törődni, ám barátja, hogy védelmére keljen Tybalt ellen indul, szembeszáll vele, de halálosan megsebesül. Rómeó látva barátját, megöli szerelme unokatestvérét. Montague fiút a herceg Mantovába száműzi, elrendeli, ha visszatérne a városba, bárki végezhet vele. Júlia megtudja mit tett szerelme, de továbbra is kitart mellette és együtt töltik az éjszakát. A fiúnak menekülnie kell. Júlia édesanyja bejelenti, hogy Páris gróf felesége lesz, ami ellen ő tiltakozik, de szülei kötelezik őt az esküvőre. A lány Lőrinc baráttól kér segítséget, aki átad a lánynak egy üvegcsét, melyben méreg van, ez csak tetszhalottá teszi őt, negyvenkét órára, értesíti Rómeót, ezt követően pedig Mantovába szökhetnek. Júlia megteszi, megissza a mérget, a család pedig azt hiszi, hogy lányuk halott és a kriptába viszik. Lőrinc barát rendtársa azonban nem tudja időben Rómeónak átadni az üzenetet, helyette Júlia halálhírét tudja meg a fiú. Rómeó azonnal Veronába megy, hogy szerelmétől elbúcsúzzon, de ott Párisszal találkozik, akivel egy párbaj során végez. Rómeó nem akar tovább szerelme nélkül élni, s a Veronába érkezése előtt vásárolt mérget megissza. Júlia amint felébred, halott szerelmét látja meg, elkeseredettségében inni akar Rómeó mérgéből, de a fiola üres, ezért a tőrével szíven szúrja magát. A szörnyű tragédia végére ér a kriptába a két család. A viszály okozta fiatalok halálát követően a Capulet és a Montague család kibékül egymással.
Az első ismert verziót egy olasz író készítette el, amelynek főszereplői Mariotto és Gianozza. Az olasz novellák Shakespeare idejében nagyon népszerűek voltak, ezért kiadott egy történetgyűjteményt, amelyben a fentebb bemutatott Rómeó és Júlián kívül szerepelt még a Velencei kalmár, vagy a Minden jó, ha vége jó is. A Rómeó és Júlia valószínűleg 1590 körül íródhatott, bár erről hivatalos dokumentumok nincsenek.
A Rómeó és Júlia nagy népszerűségnek örvend. Szinte az összes művészeti ágban ihletet adott a készítőknek alkotóknak, akár a képzőművészetről, irodalomról, akár zenéről vagy filmekről beszélünk. Első filmbéli verziója a George Cukor féle, amely 1936-ban készült és többszörös Oscar-díjra jelölték. Ezt követte Franco Zeffirelli, 1968-ban, amelyben Leonard Whiting és Olivia Hussey játszották a két főszereplő fiatalt. Később Baz Luhrmann 1996-ban rendezte a mai kori Rómeó + Júlia filmet, amelyben Leonardo DiCaprio alakítja Rómeót.
A Rómeó és Júlia a színházakban is nagy sikert aratott. A musical világhírű lett, amelyet először Franciaországban mutattak be. A Roméo et Juliette: de la Haine à l’Amour lefordításra került több nyelvre, így Magyarországon is látható lett. Első előadásban Szinetár Dóra és Dolhai Attila alakították a főszereplőket.