AHdvent 13. nap – Így ünneplik a karácsonyt Lengyelországban

Habár nem Lengyelország az első ország, ami a karácsony szó hallatán eszünkbe jut, mégis nagyon sok érdekes vagy éppen furcsa népszokás kötődik náluk ehhez az időszakhoz. Máris mutatjuk melyek ezek! 

Karácsonyi szokások

Huszonnegyedikéhez még számos szokás kötődik. Tilos például ezen a napon kölcsönadni bárkinek bármit vagy kölcsönkérni, különben a háztól eltávozik a szerencse. Nem szabad se fát vágni, se egy szöget beverni, ugyanis az előbbi fejfájást, míg az utóbbi kínzó fogfájást okozhat. A gyerekek jól teszik, ha ezen a napon belenéznek az iskolai füzeteikbe, így „biztosíthatják” azt, hogy a későbbiekben jó jegyeik legyenek. Szintén nem szabad még ruhát szárítani vagy napközben aludni. Ez utóbbi ugyanis betegséggel fenyegethet a jövőre nézve. Szigorúan tilos továbbá ezen a napon a veszekedés – ez később további vitákhoz vezethet a családon belül.

 Karácsonyi étkezés

A lengyeleknél a karácsonyi időszak a böjttel kezdődik, amely egészen december 24-ig, Szentestéig tart. Ez idő alatt tilos a húsfogyasztás. Az ünnepi étkezésnek is megadják a módját: régi ólengyel hagyomány szerint sokan még mindig csak az első csillag megjelenésekor ülnek az asztalhoz. Fontos továbbá az is, hogy páros számú résztvevője legyen a vacsorának, hiszen ha ez nem így történik az szerencsétlenséget hoz. A vacsora végéig nem lehet felállni az asztaltól és a kanalat nem lehet addig letenni, míg minden ételt meg nem kóstoltak. Az asztal központi helyére a kenyeret helyezik, hogy a későbbiekben is bőségesen jusson betevő. A fogások száma függ a család anyagi helyzetétől is, ám azt igyekeznek betartani, hogy páratlan számú étel kerüljön az asztalra. Általában öt-, vagy tizenháromféle ünnepi ételből egy karácsonyi menüsor.  Az ünnepi asztal alá gyakran szórnak egy kis szalmát vagy szénát, hogy így emlékezzenek a kis Jézusra.

Más régiókban pont, hogy tizenkét féle fogással készülnek, így tisztelegve a tizenkét apostol előtt. A hagyományos ételek között találhatunk többféle halat, de a céklaleves vagy éppen a mák (mákos kalács) is gyakori. Egy másik, ételhez kapcsolódó népszokás az „ostyatörés”, amely a család egységét hivatott kifejezni, illetve tisztelgés az utolsó vacsora kenyérrel való osztozkodása előtt.

Náluk is hagyomány a faállítás, melyet mogyoróval, papírból, valamint tojáshéjból készült díszekkel aggatnak tele.

Karácsonyi dalok

A vacsora befejeztével sorra járják a házakat és szerencsét hozó, karácsonyi dalokat énekelnek. Ezeket nevezik kolindáknak. Ezután már csak az éjféli mise van hátra, amit nagyon fegyelmezetten és nagy számban látogatnak. Főleg a falvakban ehhez még ma is tartozik egy népi hiedelem, miszerint aki elsőként lépi át a templom küszöbét, azé lesz a következő év legbőségesebb termése.

Hozzászólások