Robert Repino – Morte
A Multiverzum Kiadó egy újabb különlegességgel kedveskedett nekünk. Nemrégiben elhozták ugyanis Robert Repino külföldön már sok díjat elnyert sötét hangulatú posztapokaliptikus sci-fijét, amely a Mort(e) címet viseli.
A történetről
A történet szerint egy ősi hangyakirálynő kifejleszt egy olyan biokémiai szert, amellyel képes lesz a különféle állatokat öntudatra ébreszteni, beszélni és két lábra emelni. Célja ezzel az, hogy sereget alapítson és átvegye az emberektől az uralmat a Föld felett. Véres háború kezdődik, mely során az állatok kiélhetik a sérelmeik miatt érzett bosszújukat és elkezdhetik mészárolni az embereket.
Főszereplőnk Mort(e) eredetileg egy házimacska, akinek az a sors van megírva, hogy ő legyen a háború kulcsfigurája, a hős és a messiás, aki elhozza az új korszakot. Életveszélyes küldetéseken vesz részt, miközben csapatával az EMSAH-nak nevezett vírus kiindulópontjának megtalálásán és a kórokozó megfékezésén dolgozik. Nem titkolt vágya azonban korántsem ennyire emelkedett; csak az lebeg a szeme előtt, hogy megtalálja egykori kutyabarátját, Shebát.
A macska szemén keresztül nyerhetünk bepillantást a háború és az emberiség romjain kialakult világ borzalmaiba, miközben Mort(e) megmutatja nekünk mit is jelent valójában az igazi elköteleződés.
A történetre tehát nem lehet panaszunk, ritkán olvashatunk ilyen egyedi alapötletből kiinduló regényt. Izgalmas az egész felállás és érdekes belegondolni abba, hogy mi, személy szerint vajon mit szólnánk, ha egy nap a házikedvencünk két lábra emelkedne és megszólítana minket.
A regény a 321 oldala ellenére is egy könnyen lepörgethető olvasmány. Ennek egyik oka az írói stílus, ami szerencsére nagyon olvasmányos, könnyen emészthető. A másik ok a pergő események, szinte egyik kalandból esünk át a másikba, ritkák az üresjáratok.
A karakterek
A szereplőkre sem igazán lehet panaszunk. Főszereplőnk Mort(e), a házimacska érdekes karakterfejlődésen megy keresztül. Izgalmas volt megfigyelni, hogy a mit sem sejtő naiv háziállatból hogyan lesz sok nehézséget átélt, kissé megkeseredett háborús veterán, akit mégis az éltet, hogy barátját, Shebát megtalálja. Később aztán azt is láthatjuk hogyan vonakodik elfogadni a ráerőltetett messiás-szerepet.
Wawa, a kutya parancsnok háttértörténete pedig kifejezetten szívszorító volt. Az, hogy hogyan küzdötte fel magát reménytelen helyzetéből és vált végül rendkívül erős harcossá, példaértékű. Nem szeretnék spoilerezni, de annyit mondhatok, hogy az ő esetében teljesen megértettem az emberekkel szembeni ellenszenvét és bosszúvágyát.
Ha választanom kellene talán ők ketten lennének a kedvenc szereplőim, de szerencsére mellettük még nagyon sok jól kidolgozott, érthető motivációjú karakterrel találkozhatunk a regényben.
Ez csupán némi tűzzel, színjátékkal és mártíromsággal ér fel, az egyetlen művészeti formákkal, amelyeket az emberiség tökéletesre fejlesztett. Az emberek csak a dolgok elpusztítása révén képesek gyönyörűt alkotni.
A könyv végig áraszt magából egyfajta nyomasztó, sötét hangulatot, amely részben a látott és átélt történések számlájára írható, részben pedig az emberségünkére. Az olvasó még akkor is szégyelli magát a kötetbeli emberek miatt, ha éppen ő maga soha nem tett semmi rosszat egyetlen állat ellen sem.
Vélemény
Nem árt ha előre tudja az ember, hogy a Mort(e) nem szűkölködik horror-elemekben sem, így az érzékenyebb gyomrúak óvatosan olvassák!
Ráadásul több érdekes, legfőképpen lélektani kérdés is felmerülhet bennünk olvasás során. Például mi teszi valamelyik fajt magasabb rendűvé a többinél? Ha az állatok két lábra emelkednek, beszélnek és emberi tulajdonságokat vesznek fel, akkor jobbnak számítanak vajon legnagyobb ellenségüknél? Vajon meddig képes elmenni, mennyi mindent hajlandó feláldozni azért valaki, hogy megtalálja rég elvesztett barátját?
Ráeszmélt, hogy semmi nem tart örökké. A dolgok elromlanak, távoznak, elvesznek vagy megszűnnek.
Robert Repino Mort(e) című regénye tehát nemcsak egy pörgős sci-fi kalandregény, hanem komoly lélektani témákat is boncolgat. Jó szívvel ajánljuk nemcsak a macskarajongóknak, de azoknak is, akik nem riadnak meg egy sötét hangulatú történettől, ami után az ember már soha többé nem fog ugyanúgy a házikedvencére nézni.
A recenziós példányért köszönet illeti a Mutiverzum Kiadót!