H. G. Wells – A felszabadult világ
A tavaly alakult Multiverzum Kiadó azzal a nem titkolt céllal kezdet meg működését, hogy az izgalmas új társadalomtudományi és szépirodalmi címek mellett méltatlanul elfeledett külföldi szépprózai klasszikusokat is elhozzon számunkra. „Retrofuturista könyvek” elnevezésű sorozatuk nyitódarabja pedig nem kisebb mű, mint H. G. Wells A felszabadult világ című könyve!
A szerző neve nem ismeretlen a magyar olvasóközönség számára sem; több regénye megjelent itthon is, főképp scifi műfajban. Ilyen volt például a Világok harca, A láthatatlan ember vagy a Dr. Moreau szigete is. A Multiverzum Kiadó által újonnan megjelentetett A felszabadult világ című regényének sem ez az első kiadása, ami megjelenik meg nálunk. A Népszava Kiadó már 1922-ben, valamint 1924-ben is megjelentette. Azóta viszont feledésbe merült, mígnem a Multiverzum úgy nem döntött, hogy felújított köntösben elhozza nekünk ezt a klasszikust.
A történetről
A kötetben az író felvázol egyfajta történelmi víziót, egészen a XX. század második feléig. Láthatunk itt nagy háborút, amelyet atombombákkal vívnak meg, valamint ennek hatásait, illetve olvashatunk a „Világállam”, mint olyan létrejöttéről is, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A könyvet talán kicsit nehézkesen olvashatónak találhatják a filmszerűen pergő jelenetekhez szokott olvasók, ám akik képesek egy kicsit lelassulni a mű mellé, azok találhatnak azért benne érdekes gondolatokat. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az eredeti szöveg először 1914-ben jelent meg, így sajnos nem lesz olyan eseménydús vagy könnyen olvasható, mint a mai irodalmi alkotások nagy része.
Ez sajnos nekem is rontotta az olvasásélményt, kissé döcögősen tudtam csak haladni a kötettel. Azt viszont mindenképpen el kell ismerni, hogy Wells jópár víziója ha nem is teljes mértékben, de beigazolódott. Nagyon sok olyan gondolatot tartalmaz a kötet, amin napjainkban is megéri elgondolkodni, mert hiába telt el azóta több mint száz év, van amiben nem jutottunk előrébb.
A világtörténelem lényegében annak a törekvésnek a története, amellyel az ember a természet rajta kívül álló erőinek megszerzését célozza.
A szereplőkről
A felszabadult világ nem dolgozik túl sok szereplővel, akikkel viszont találkozhatunk, mindannyian tevékeny előremozdítói a történetnek. Ilyen például a tudós Holsten, aki felfedezi hogyan lehet az atomenergiát hasznosítani, olyan események láncolatát indítva el azzal, amire ő sem számítana. Frederick Barnet önéletrajzíró, akinek a szemén keresztül fontos történéseknek lehetünk szemtanúi. Vagy ott van még a Marcus Karenin nevű orosz tudós, akinek meglehetősen érdekes elképzelései vannak a jövővel és a nők helyzetével kapcsolatban.
Arra végképp nem lehet panasz, hogy A felszabadult világban ne történnének fontos események, hiszen a regény lényegében az emberiség egész történetét megpróbálja bemutatni, bátran eljátszik a kérdéssel, hogy „mi lett volna, ha…?”.
– Az ember örökösen a felkelő nap derengésében él – folytatta Karenin. – Az élet nem más. csak maga a kezdet. Az élet valójában örökös újrakezdés. Minden új lépése meghaladja a megelőzőt, és új erőt ad egy további lépéshez.
Összegzés
Külön kiemelendők a könyvben az illusztrációk, amik sokat színesítenek a történeten, lényegében mindig egy-egy újabb korszak bevezetőjeként szolgálva. Segítenek ráhangolódni a következő történésekre és a világ időközben bekövetkezett változásaira.
Az viszont legnagyobb sajnálatomra elég hamar kiderült, hogy ez nem az én regényem. Ennek ellenére még így is találtam benne fontos gondolatokat és csodálom H. G. Wells-t amiatt, hogy már ennyi évvel korábban valóban meg tudott jósolni jó pár dolgot a jövőt illetően. Remélem A felszabadult világ megtalálja az értő olvasóközönségét, hiszen nagyon bátor lépés volt ez a kiadótól, hogy hiánypótló módon, egy itthon szinte teljesen új műfajjal szeretné megismertetni az olvasóközönséget, méghozzá ilyen igényes kiadás lévén.
Ajánlanám ezt a regényt mindazoknak, akik nem félnek kísérletezni az új műfajokkal. Nem idegen tőlük a sci-fi műfaja vagy éppen szívesen megismerkednének kicsit közelebbről is a retrofuturizmussal.
A recenziós példányért köszönet illeti a Multiverzum Kiadót!