Ben Lerner – Az iskola Topekában
A 21. Század Kiadó KULT könyveit azért szeretem, mert egytől egyig izgalmas, elgondolkodtató, mi több, még vitákra is alkalmas kötetek. Olyan olvasmányok, amiken még jóval a befejeztük után is rágjuk magunkat, elemezzük az olvasottakat. Nincs máshogy ez Ben Lerner regénye kapcsán sem, amely Az iskola Topekában címet viseli.
Az iskola Topekában egy család történetét mutatja be, más-más szemszögeken keresztül. Egyrészt ott van Adam, aki 1997-ben gimnazista, majd az ő szülei, Jane és Jonathan, akik pszichoterapeutaként dolgoznak. A család igen érdekes a kisvárosban, ugyanis a szülők módszerei kilógnak a konzervatív nézetekből. Jane sikere pedig rányomja a bélyeget a családra, mivel férje egyre inkább úgy érzi, elveszti férfiasságát mellette. Ettől függetlenül Adam mégis népszerű, hiszen a beszélőkéje nagyon jó, aminek köszönhetően a vitaklub egyik legtehetségesebb tagja.
Jane élete volt számomra talán a legizgalmasabb, hiszen a nő feminista írónő ebben a konzervatív, hímsoviniszta kisvárosban. Ráadásul édesapja bántalmazta, amibe szintén kapunk egy kis betekintést. Utóbbi azonban nem áll meg Jane-nél. Van egy negyedik személy, aki fontos szereplője a regénynek, Darren, akivel Jonathan foglalkozik. A fiút csúfolják, kiközösítik, a bulikon pedig leitatják és olyan dolgokra veszik rá, amiket sohasem csinálnánk meg magunktól. Legalább egy normális ember nem tenne meg.
Homofóbia, rasszizmus, bántalmazás. Ezek mind megjelennek a regényben.
Alapvetően egy izgalmas, nagyon kacifántos kötetet kapunk, amelynek a központi eleme a kommunikáció. Hiszen mindamellett, hogy különböző körítésekben kapjuk meg őket – van, aki E/1-ben beszél, van aki külső szemlélővel és van, aki a fiának, ugrálva az időben –, megjelenik ez Jane-nél, aki az írásával kommunikál, Jonathan a fiataloknál a beszéd elemét tartja fontosnak, Adam pedig vitaversenyeket nyer sorban.
Visszaemlékezések, monológok jellemzik a kötetet.
Az iskola Topekában inkább egy posztmodern regény, amely valljuk be, kissé nehezen olvasható. Darren Eberhart elbeszélése, amely időről-időre felbukkan, nagyon érdekes, viszont az egyes fejezetek, ahogyan kaotikusan váltakoznak, kicsit megterheli az embert, mert nagyon kevés benne a párbeszéd. Ennek ellenére viszont hosszas monológok és elemzések jellemzik a kötetet. Nehéz tehát megemészteni.
Lassan haladtam vele, valljuk be, elszoktam az ilyesfajta kötetektől, ugyanakkor nagyon tetszett. A témája szerteágazó és mind nagyon érdekes kérdés, ugyanis ezek a mai napig aktuálisak. Szó van benne a a tinédzserek útkereséséről, ami talán a legizgalmasabb mind közül, hiszen ez mennyire fontos tárgykör manapság! A mai fiatalok sokszor még huszonévesen sem tudnak mit kezdeni magukkal, nem tudják a céljukat, nem mernek vagy nem tudnak kommunikálni az idősebbekkel, mi több, sokszor még egymással sem.
Az agresszió is megjelenik, továbbá a férfiak félelme, hogy elnyomásra kerülnek a nők mellett, az érzés, hogy elveszítik férfiasságukat azzal, hogy a feleségük sikeresebb náluk. Aztán pedig ott van a nők – vagyis Jane – kérdése, ahhoz hogy ők maguk sikeresek legyenek, bizony sokszor áldozattal jár. Legyen az egy gyermek be nem vállalása vagy mint ebben az esetben, a családi háttér megromlása.
Nehéz volt olvasni, ugyanakkor nagyon örülök, hogy türelmes voltam és időnként bár szenvedve, de sikerült a végére érnem, mert zseniális alkotás a maga módján. A maga kacifántos módján, igazán érdekes témákat feszeget, amikről nem lehet eleget beszélni.
Úgy gondolom, hogy kétség kívül megosztó könyv lesz.
Bátran merem tehát ajánlani nemcsak Az iskola Topekábant, hanem a kiadó összes KULT könyvét, hiszen mindegyik izgalmas, egyedi és formabontó a maga nemében. Díjnyertesek, provokatívak, amelyekről biztosan beszélnek az emberek!
A recenziós példányért köszönet a 21. Század Kiadónak!
