Münó a holdbéli manó – gyönyörű meseajánló

A Münó a holdbéli manó egy 2015-ben készített mesefilm, amiről bátran kijelenthetjük, hogy annak az évnek az egyik legjobb animációs filmje. Ez a francia (Mune, le gardien de la lune) csoda, amiben a látványvilág gyönyörű a mondanivalója elképesztő, megéri a rá szánt időnket. A története a Nap és a Hold új őrzőiről szól, ami igazán részletes és egzotikus lényekkel teli világot mutat be nekünk, amely egy lenyűgözően eredeti mítosz alapra épült.

(gif forrása: google.com)

Természetesen, mint minden mesébe kell egy magabiztos személy, egy kis félénkség és maga a gonosz. Réges – régen úgy tartották, hogy a Föld csak akkor forog, ha a Nap és a Hold együtt mozog. Most új őrzőket kellett választaniuk, hiszen az ősök, már megöregedtek. A perzselő csodára a kissé öntelt és magamutogató Solar vigyáz, aki már születése óta erre készül. Az éjszaka fényére, a Holdra elméletileg Dermesz volt felkészítve, viszont a kis félénk és ügyetlen Münóra esett végül a választás a nagy napon. Mindenki, még maga a kis manó is meglepődött, hiszen ő nem az a személy, aki a sötétben mindent elkövetve megvédené a Holdat, hanem inkább az elmenekülő fajta. Amint a két őrző a helyére áll, bekövetkezik a baj, Münó elveszti az irányítást a csillag felett és minden káosszá válik. Ekkor jön a képbe a száműzött vulkántitánná változott Nekrosz, aki a Napot szeretné mindenáron megkaparintani. Maga mellé állítja a szomorú és dühös Dermeszt, aki a Hold őrzőjévé szeretne még mindig válni és így bűntársak lesznek és a tervük, hogy ellopják a Napot. Sikerül a tervük, és ekkor jön egy új karakter, aki egy gyertyalány, akit Tündinek hívnak és az ő segítségével a két igazi őrző a csillagok védelmére siet és összefog, hogy újra jó kezekben legyenek azok.

(gif forrása: google.com)

A karakterek tökéletesen ki vannak dolgozva, egyszerűen csodálatosak és emiatt teljesen más világ tárul elénk, mint amit megszokhattunk. Nagyon ötletesen kialakították a jó és a rossz tulajdonságokat.

Elég jó értékelést kapott imdb-n és a közönség is szerette, bár a kritikusok a karakterrajzolását nem igazán kedvelték, ettől függetlenül azonban két díjat is bezsebelt. Alexandre Heboyan és Benoît Philippon remek munkát végzett ezzel az egyedinek mondható történettel.

Hozzászólások