Miket olvasnak Sabrina hátborzongató kalandjaiban

Könyvmolyként igazán élvezetes kiszúrni, hogy a filmek és sorozatok szereplői milyen könyveket tartanak könyvespolcukon, hiszen ezzel nemcsak rengeteg információt tudhatunk meg a személyiségükről és érdeklődési körükről, de a könyves utalások sokszor párhuzamot állítanak fel a sorozat- és a könyvbeli események között, ami csak még izgalmasabbá teszi a történetet. Ezúttal a Sabrina hátborzongató kalandjaiban felbukkanó könyveket vesszük górcső alá.

Toni Morrison – Nagyonkék

A Nagyonkék című mű nemcsak a sorozatban került kitiltásra; mivel a könyv olyan témákkal foglalkozik, mint a rasszizmus vagy a bántalmazás, ezért több iskolai könyvtárból is ki lett tiltva az évek alatt. A történet egy fekete kislányról szól, akit csúnyának tartanak bőrszíne miatt, úgyhogy azért kezd el imádkozni, hogy neki is olyan kék szeme legyen, mint a filmvásznon szereplő fehér kislányoknak.

Virginia Woolf – Orlando

Az Orlando egy igazán különleges regény, androgünnek tetsző főhőse ugyanis több száz évig él. Az Erzsébet-kori Angliától kezdve egészen a XX. századig mindent megtapasztal, de ami igazán érdekes, hogy kezdetben férfiként, majd nőként éli át a történelmet, Törökországban ugyanis nemet vált. A sorozat maga is sokat foglalkozik gender kérdésekkel, így cseppet sem meglepő, hogy felbukkan Dr. Cerberus könyvesboltjában.

A legtökéletesebb karácsonyi olvasmány, ami úgy tűnik, a boszorkányok házában is megkerülhetetlen klasszikus. A zsugori, zsémbes Scrooge urat három szellem látogatja meg, hogy szembesítsék élete sivárságával és az elkerülhetetlennek látszó ijesztő, magányos jövőjével. Dickens műve meglepően félelmetes és sötét ahhoz képest, hogy egy karácsonyi történetről szól, ám a vége még így is tökéletes ünnepi hangulatot teremt.

Bret Easton Ellis – Holdpark | Marion Meade –  Eleanor of Aquitaine

Ms. Wardwell otthonában rögtön két regény is felbukkan. Az Eleanor of Aquitaine egy erős, karizmatikus királynő életrajza (sajnos magyar nyelven még nem jelent meg), míg a Holdpark című regényben újra megjelenik az Amerikai psycho démoni, kegyetlen sorozatgyilkosa, Patrick Bateman. Hatalom és szörnyűség – tökéletesen érthető, hogy miért pont ezek a művek kerültek a kandallójára.

Ovidius műve rengeteg mítoszt és eredetmondát mesél el, melyeknek visszatérő eleme az átalakulás és az átváltozás. A gender megkérdőjelezése érdekes módon már az ókori irodalomban is megtalálható, bár Ovidiusnál megjelenő átalakulások rendszerint mágikus, természetfeletti jellegűek voltak. Témájából kifolyólag persze (Virginia Woolf regényéhez hasonlóan) remekül illik Theo tarot kártya jóslásához.

William Shakespeare –  Romeo ​és Júlia

Kétségkívül az egyik legnépszerűbb Shakespeare dráma, főleg, ha egy középiskolában játszódó filmről vagy sorozatról van szó. Szinte már klisének hat, de érthető is a választás, hiszen a mű két fiatal tizenéves szerelméről szó, ami tele van drámával, félreértésekkel és tragédiával. Egy bimbózó tinirománccal foglalkozó részben nem is lehet más művet elképzelni.

Dante Alighieri – Isteni ​színjáték

A harmadik évadra jelentősen megfogyatkozott a sorozatban feltűnő irodalmi művek száma, de egy tökéletesen témába vágó klasszikus még így is belefért. Az eredetileg három részből álló Isteni színjáték első része tűnik csupán fel, a Pokol, amikor is az igazi Ms. Wardwell úgy dönt, ezt a könyvet fogják tárgyalni az óráján. Maga sem tudja megmondani miért, de feltűnően sokat foglalkoztatja ez a téma a vallásos tanárnőt.

Hozzászólások