Catherine Anderson – Áfonyás-part
Catherine Anderson nevével először az Epervidék kapcsán találkoztam és már akkor megfogadtam magamnak, ha jelenik meg új műve magyarul az írónőnek, egyből lecsapok rá. Nem is kellett olyan sokat várni, a General Press Kiadó csakhamar el is hozta nekünk az Áfonyás-part című könyvet.
Nagyon örültem, mikor olvastam, hogy az Áfonyás-part a siket, ám annál jóképűbb cowboy történetét fogja felölelni, hiszen az Epervidék kapcsán nagyon megkedveltem ezt a különleges karaktert. Wyatt Fitzgerald karaktere érdekes és titokzatos, hiszen elképesztő vonzó férfinak alkotta meg az írónő, akiért minden nő odáig van. A cowboy azonban nem érdeklődik a nők iránt, csak és kizárólag az állatoknak és a marhatenyészetnek él. Erin De Laney, Wyatt munkaadójának unokahúga ennek ellenére csakhamar vonzódni kezd hozzá, jobban, mint a helyi asszonyok.
És a történet itt még csak el sem kezdődött.
A regény középpontjában Erin De Laney áll, a fiatal serifhelyettes, akinek egyáltalán nem tetszik a munkája. Úgy gondolta, hogy Mystic Creekbe való érkezése újra megszeretteti vele a bűnüldözést, ez azonban egyáltalán nem aratott nagy sikert. A kötet során hatalmas dilemmát okoz neki, hogy hagyja-e ott azt a hivatást, amiért keményen megdolgozott vagy valósítsa meg önmagát? Ez a probléma már csak azért is nehéz, mert édesapja mindig is arról álmodott, hogy a lánya követi őt a ranglétrán.
Mindeközben a másik főszereplőnk, Wyatt szintén nagy dilemmában van. Míg Erin elégedetlen önmagával, túl férfiasnak és keménynek érzi magát, addig ő le sem tudja venni a szemét a lányról, ezért folyton-folyvást elkerüli. A kérdés csupán csak az, hogy miért? Miért áll a férfi a saját boldogsága útjába, ha tudja, Erin viszonozza az érzéseit?
Izgalmas kérdés, amit az olvasó mellett a többi szereplő is megpróbál kideríteni. Wyatt és Erin mellett ugyanis több szemszögbe is bepillantást nyerhetünk, akik között szerepel Erin legjobb barátnője Julie, illetve Wyatt öccse, Kennedy. Őszinte leszek, nem tudom eldönteni, hogy ezúttal örültem-e a több szálnak – ami igazán jellemző Catherine Anderson stílusára – vagy sem, mert bár izgalmasak voltak, úgy éreztem, ezúttal nyugodtan lehetett volna írni két könyvet az Áfonyás-partból.
Kennedy története ugyanis legalább olyan izgalmasnak tűnt, mint a fő szál. Nagyon remélem, hogy olyan szerencsém lesz, mint a legutóbbi kötet kapcsán és mint ahogy akkor bejött a tippem, most is be fog. Kennedy ugyanis egyszerre fiatalos, mégis férfias, aki képes a saját testi épségét is kockáztatni a jó ügy érdekében.
Habár ez a Mystic Creek sorozatnak a hatodik része, ugyanakkor nyugodtan vegyék a kezükbe azok is, akik csak kedvet kapnak hozzá. Jómagam az ötödik résszel kezdtem és egyáltalán nem éreztem a hiányosságot a tudásomban. Igaz, jólesett most úgy olvasni a regényt, hogy több apró utalást megértettem, mert az előző könyvben történt. Ugyanakkor az írónő kiemelten figyel ezúttal is arra, hogy akinek ez az első olvasmánya tőle, ugyan úgy értse a cselekményt, hiszen gyorsan és frappánsan emlékszik vissza Az egyedüli ami kapcsán kissé hiányérzete lehet az embernek, az a számtalan név és rokoni kapcsolat, de ez elég ritkán fordul elő szerencsére.
Ha egy könnyed romantikus történetre vágysz, ez tetszeni fog.
Catherine Anderson remekül ért a könnyed, ugyanakkor csavaros történetek megalkotásához. Igazi kikapcsolódás az Áfonyás-part, amit akkor vesz elő az ember, ha semmi mást nem szeretne csinálni, csupán csak pihenni. Habár vannak benne kemény jelenetek, fontos mondanivaló és tanulságos párbeszédek, sokkal inkább a szórakoztatáson van a hangsúly.
A leírások hangulatosak, a gondolatmenetek érdekesek és a párbeszédek pörgősek, így ezen a négyszáz oldalon elképesztően hamar túl lehet lenni, így akár egy jó kis hétvégi programként is be lehet tervezni, vagy egy vízparti olvasmányként a nyaralás közepén.
A recenziós példányért köszönet a General Press Kiadónak!
