Könyvek

Colleen Hoover – Ugly Love

Nagy Colleen Hoover rajongó vagyok, ami nem csoda, hiszen már a Hopeless óta nyomon követem a munkásságát. A kedvenc kötetem tőle továbbra is a Confess, amelyből sorozat is készült, ám a legutóbb olvasott Ugly Love is méltó lett az írónő stílusához. Az, hogy miről szól és mennyire tetszett, most ki is fejtem nektek.

Az Ugly Love két fő karaktere Tate és Miles. A lány éppen a könyv kezdetén költözik a bátyjához, hiszen az iskola és a munka mellett se ideje, se pénze nincs egy saját lakást fenntartani. Ennek okán a pilóta befogadja a lányt. Érkezése napján összetalálkozik Miles-sel, aki az ajtó előtt ittas állapotban azt sem tudja, mi a neve. Innen indul minden, tulajdonképpen ekkor szeretnek egymásba.

“El sem tudom képzelni, hogy válhat a szerelem olyan csúffá, hogy valaki örökre kizárja az életéből.”

Most kivételesen nem a női karakternek van drámai előélete, hanem Miles az, aki rengeteg mindenen ment már keresztül. Az, hogy ez nem volt-e túl unalmas, már más kérdés. A fiú néhol gyerekes volt, néhol viszont igencsak kemény és érzelmes. Tate sokat tanul, rengeteget dolgozik, mégis lesz ideje arra, hogy összebonyolódjon vele. Milesnak egy szabálya volt csak: Ne kérdezz a múltról és ne várj semmit a jövőtől! Persze nem lenne romantikus regény, ha Tate ezt a két szabályt végül nem hágná át.

Őszintén szólva a sztori nem valami egyedi és nem is túl érdekes. A korábbi CoHo regények mindig hatalmasat ütöttek nálam, napokig a hatásuk alatt voltam. Ezzel szemben a Csúf szerelemnél kicsit olyan érzésem volt, mintha kényszerből írta volna meg. Félre ne értsetek, imádtam. Az írónő még rosszabb napjaiban is többre képes, mint a legtöbb mai alkotó. Viszont kicsit csalódott voltam a könyv letétele után. Az írásmóddal, a stílussal és a szereplők kidolgozottságával semmi gondom nem volt, éppen ezért is élveztem végig. Érdekelt, hogy vajon mi az, ami Milest ennyire összetöri. Igaz, hogyha valaki egy kicsit is olvasott már hasonlóbb témában, akkor sejtheti, hogy mi lesz a vége, ám valahol mégis vártam, hogy miként zárul a sztori.

“A szerelem csúf és csodás oldala között az a különbség, hogy a csodás rész sokkal könnyedebb. Úgy érzed magad közben, mintha lebegnél. Felemel, és a magasba repít téged. A szerelem csodás oldala a világ fölé emel, és odafent tart, távol az élet szörnyűségeitől, így amikor lenézel, arra gondolsz: Micsoda mázli, hogy itt fentvagyok!”

Továbbra is azt mondom, hogy a mai kor egyik legmeghatározóbb írójával találkozhatunk, ha kézbe veszünk egy Colleen Hoover művet, ám ezt most nem találta el annyira, mint akár a Slammed-et vagy épp a Confess-t. Nagyon remélem, hogy a hamarosan megjelenő Too Late kapcsán, ismét visszatérünk a jól megérdemelt sokkoló történetekhez.

Colleen Hoover és Tarryn Fisher megöli az idegeinket!

Hozzászólások