Szellemek a falban
A jó kísértettörténet összetételét mindig nehéz eltalálni. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy az ember kellő körültekintéssel adagolja a misztikumot, a drámát és a feszültséget. Egy igazán borzongató szellemes sztoriban az író nem esik át a ló másik oldalára és nem tolja az arcunkba az összes, ilyen történetre jellemző klisét, hanem lassan és tudatosan építi a cselekményt, végig fenntartva a feszültséget. A héten pont egy ehhez hasonló kötetet vettünk górcső alá!
Az eredetileg 1959-ben megjelent Shirley Jackson könyvet, a Hill House szellemét a tavalyi évben hozta el Magyarországra a GABO Kiadó. Rögtön érdemes a borítóval kezdenünk, hiszen nagyon különleges és figyelemfelkeltő a félbevágott női fej és a ház kompozíciója, egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, mely mintegy szimbólumként előre utal a történésekre. Emlékezetes kép, az biztos.
Szerencsére a történet sem marad el a meglepő külcsíntől. A tulajdonképpeni főszereplőnk Eleanor, mindig is szabálykövető ember volt, a szokások rabja. Napjai jórészt eseménytelenül telnek, mígnem egy nap jó pár emberrel együtt meghívót kap egy dr. Montague nevű tudóstól, aki a régóta elhagyatottan álló Hill House-ban tapasztalható természetfölötti jelenségekre kíván választ találni. Sokan azonban, mint később kiderül nem reagálnak a megkeresésre, így végül a lányon kívül csupán egy meghökkentő telepatikus képességekkel rendelkező nő és egy, a ház tulajdonosával rokonságban álló férfi csatlakozik a doktorhoz.
Négy, látszólag teljesen különböző ember, akiket csak egy dolog köt össze: mindannyian ki akarják deríteni mi vagy ki munkálkodik Hill House ódon falai között. Bele is fognak a munkába, ám rövidesen azt kell tapasztalniuk, hogy a ház egyáltalán nem akar együttműködni velük és hamarosan az lesz a legfontosabb kérdés, hogy ezt a kalandot mindannyian megússzák-e élve…
“A félelem a logika feladása.”
A Hill House szelleme első látásra tipikus kísértettörténetnek tűnik: adott egy hatalmas, fenséges gótikus ház, amiben megmagyarázhatatlan jelenségeket tapasztalnak, egy tudós, aki kézzelfogható magyarázatot keres és pár avatatlan segítője, akik vállalják, hogy beköltöznek vele a házba. Ha viszont jobban megnézzük a szereplőket vagy a történetet, az is feltűnhet, hogy ez akár a fókuszpontban álló Eleanor tragikus életének a leírásaként is értelmezhető. Hiszen nagyon könnyen kiolvasható a regényből a lány végletekig ragaszkodó személyisége, a magánya és az ezt orvosolandó kicsavart megoldásai. Mind-mind egy szánnivaló sors mementói. Éppen ezért ez sokkal inkább lélektani horror, mintsem fizikai, így valószínűleg aki egy jó kis kaszabolós történetre vágyik, annak nem ez a könyv lesz a kedvence. Itt ugyanis inkább a lassú, feszültségkeltő történetvezetésen van a hangsúly, ami ha kellően fogékony az ember, nagyon könnyen eléri a hatását és bekúszik a bőr alá. Mondjuk pont ugyanezért nem ajánlatos ezt a könyvet éjszaka olvasni.
“Hill House nyomasztó csendje vette körül. Olyan vagyok, mint valami kis élőlény, akit egészben elnyelt egy szörnyeteg, gondolta, és a szörny érzi az én apró mozdulataimat.”
Összegezve az eddigieket: a Hill House szelleme mindenképpen figyelemfelkeltő és érdekes olvasmány, mely annak ellenére sem érezhető elavultnak, hogy hatvan éve íródott. Erősen ajánljuk a kísértetházas sztorik rajongóinak és mindazoknak, akik nem bánják ha egy kicsit le kell lassulniuk egy-egy könyv kedvéért.
A regényből 2018-ban kijött egy Netflix sorozat is, ami viszont a szereplők nevein és pár alapmotívumon kívül semmit nem tartott meg az eredeti történetből. Ennek ellenére érdemes belelesni, mert éppen az előbb említett okból kifolyólag okozhat néhány meglepetést!