Könyvek

Samantha Harvey – Nyugati szél

Samantha Harvey regénye, a Nyugati szél KULT könyvhöz méltó külsővel rendelkezik. Gyönyörű, letisztult, kemény fedeles borítóval jelent meg, ráadásul még a KULT kötetekre jellemző könyvjelzővel is gazdagodott. Röviden tehát megragadja a szemet és valami nagyot várunk tőle. Pláne mikor megtudjuk azt is, hogy egy pap szemszögén keresztül olvashatunk egy halálesetről, ami egy elszigetelt kis faluban játszódik, a 15. században.

A Nyugati szél főszereplője John Reve lelkész, aki Angliában, azon belül is Somerset megyében él, Oakhamben. A falut egy széles folyó választja el minden mástól, amit a falu leggazdagabb embere, Thomas Newman egy híddal old meg. A híd azonban összeomlik, ezt követően pedig a férfi eltűnik, majd pár nappal később holtan kerül elő. Vajon öngyilkos lett vagy pedig megölték? Ha pedig megölték, mégis tenne ilyet egy olyan faluban, ahol mindenki ismer mindenkit?

Elég hamar Oakhambe érkezik az esperes, hogy kiderítse mi történhetett a gazdagnak számító férfival. John Reve-nek pedig az lesz a feladata, hogy lelkészi kötelezettségét kihasználva gyóntatás közben leleplezze, mégis kinek volt oka megölni a mindenki által nagyra tartott Newmant.

Hangulatos leírások tarkítják a szöveget.

Nagyon vegyesek az érzéseim a kötet kapcsán, mert alapjáraton nagyon tetszett a történet írásmódja. A mondatok szépek, a leírás nagyszerű és a maga 15. századi hangulata teljesen magához vonz. Erre pedig csak rásegít a leírás amely bemutatja az emberek mentalitását és összefogását, a gyónás bensőséges pillanatát, ahogyan leírja a házakat és a falusiak kedvességét és lassú életvitelét. Ezekkel mind-mind abszolút eléri, hogy az ember az adott korba képzelje magát és beleszeressen ebbe a kis faluba.

Ráadásul nagyon különleges felépítése van, ugyanis a kötet napokra van bontva, amik alapján visszafele haladunk az időben, ezzel egyszerre megzavarva és felcsigázva az olvasót. Időről-időre azért bele lehet ebbe zavarodni, de pontosan emiatt egy tartalomjegyzéket is kaptunk a könyv elejére. Én ezt kifejezetten élveztem, de több helyen belefutottam abba a kritikába, hogy logikai bukfenceket találtak. Lehet ez csak engem került el, vagy én voltam figyelmetlen, de ilyennel én szerencsére azért nem találkoztam.

És hogy akkor mi miatt nem tetszett annyira? Habár nagyon-nagyon tetszett a leírás, azonban voltak olyan fejezetek, ahol számomra eléggé vontatottá vált a történet és úgy éreztem, hogy nagyon nem jutunk egyről a kettőre. Lassan haladva olvastam és nem értettem, mire fel ez a sok szöveg, ami nem vezet sehova. Úgy éreztem, hogy a szerző megszabott magának egy oldalszámot amit el akart érni és emiatt mindent megtett. Viszont amint ezeken a részeken átlendültem, ugyan olyan gyorsan haladtam az olvasással, mint az első száz oldal esetében.

Izgalmas volt egy pap szemszögéből olvasni a történteket.

Mivel egy keresztény közösségben nőttem fel  – bár már nem gyakorlom a vallásom -, nem állt tőlem messze a papi téma. Izgatottam vártam, hogy egy lelkész mégis hogyan tud megoldani egy ilyen tragikus esetet, mi lehet azaz ok, amiért erre ő kényszerül? Mégis hogyan fogja ezt végrehajtani? Hiszen ott van a titoktartás, ami kötelezi, nem adhatja ki a gyónásnál elhangzottakat. Szóval nagyon kíváncsi voltam és alig vártam, hogy belekezdjek. Jól is indult, a felépítése tökéletes, hiszen napról napra olvashatjuk visszafelé a történteket, hogy hogyan jutottunk el az áldozat haláláig. Ezzel nem csak egyedivé téve a történetet, hanem azt is eléri, hogy egy teljesen más képet vázoljunk fel az eseményről és a karakterekről, ami igaz John Reve lelkészre is.

A személye nagyon érdekes volt. Alapjáraton szimpatikus, ugyanakkor ott volt az érzés, hogy valami nem okés vele, mintha elhallgatna dolgokat és csak féligazságokat osztana meg. Nagyon sokáig kettős érzések kavarogtak bennem, mitől ilyen feszült a légköre, vajon tényleg ennyire megviselte Newman halála és azért ilyen? Figyelemreméltó karakter.

Alapvetően a Nyugati szél a maga módján egy egyedi és különleges olvasásélmény, hiszen sok mindenben újdonság volt számomra. Az időben visszafelé haladás ilyesfajta módja, a lelkész szemszöge mind-mind páratlan élményt hagyott maga után és ezért nagyon tetszett. Lassan, mégis érdekesen építi fel a történteket és egy igazán megkapó, feszültségekkel teli légkört teremt, amelyet garantáltan élvezni fog az olvasó. Ugyanakkor időnként ellaposodik a történet, ami sajnos ront az élményből, ráadásul nekem a végső csavar se okozott akkora katarzist mint vártam.

Nem tudom, hogy azért volt-e ez, mert túl sokat vártam tőle. Valami másra és nagyobb robbanásra számítottam ezzel a megkapó leírással. Ugyanakkor nem sajnálom, hogy elolvastam, mert egyszeri olvasásnak abszolút megérte. Újító és érdekes könyv számomra már csak azzal is, ha a lelkész szemszöget vesszük alapul. Fontos azonban megjegyeznem, hogy elég sok vallási téma van a könyvben, úgyhogy aki ezt nem pártolja, lehet nem lesz számára olyan érdekes.

A recenziós példányért köszönet a 21. Század Kiadónak!

Pamela Binnings Ewen – Párizs királynője

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?