Ismerd meg Nagy Katalin – A kezdetek című sorozatot
Korábban már írtunk róla, hogy a HBO gyártásában elkészült a Nagy Katalinról szóló sorozat, amelynél az alkotók végül nem álltak meg. Az orosz cárnő trónra lépése utáni időszakot már láthattuk, de tavasszal úgy döntöttek, bemutatnák az uralkodása előtti éveket is. Katalint ezúttal a huszonkét éves Elle Fanning alakította.
Noha Nagy Katalin kora egyik meghatározó szereplője és cárnője volt, a vásznon azért néhol valószínűleg eltér az 1700-as évekbeli uralkodóhoz képest. Az orosz birodalom legnagyobb alakja, aki ugyan német származásúként harmincnégy évig irányította az országot, férjét, a cár III. Pétert eltávolította az udvarból, majd a trónt egy puccs eredményeként sikerült megszereznie.
Péter végül különös körülmények között életét vesztette, valószínűleg Katalin adott parancsot a meggyilkolására. Mivel nem volt a cári család leszármazottja, de ahogy elődje, III. Péter anyja is átvette a trónt férjétől, így Katalin is hasonlóképp tett. A nemesek egy része persze nem tudta őt elfogadni, mert a cárral közös fiúk nagykorúságáig régensséget kellett volna vállalnia.
Nagy Katalin négy részes sorozata kezdetlegesnek tűnt, emiatt sem volt olyan népszerű a kritikusok körében, de, ha már az orosz birodalom egyik legnagyobb cárnéjának uralkodását elénk tárták, most miért ne láthatnánk a fiatalkorát is? Tony McNamara olyan szemléletben mutatja be Katalint, III. Pétert és annak udvarát, ahogy talán egyikünk sem képzelte volna. Új megvilágításban tárul elénk a 18. századi Oroszország, a cári palota és maguk a főszereplők is.
A történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy Nagy Katalin igen felvilágosult, erős uralkodója volt a birodalmának, ugyanakkor számtalan szeretőt tartott, köztük többet is magasabb rangra emelte, sőt egyiket a lengyel trónra ültette. Fiát nem kedvelte, mivel – valószínűleg – a cár gyermeke volt, akit utált kinézete és természete miatt.
Ebből kifolyólag a sorozat is inkább a cári pár civódását vette alapul, nem is akárhogyan. Tony McNamara onnan kezdi a történetet, amikor Katalin romantikáról álmodozva Oroszországba érkezik, de csalódnia kell mindabban, amit elképzelt jövőjéről. Péter egyáltalán nem olyan, amilyennek hitte. A férfi bárgyú, minden mondatában káromkodás van, durva játékokkal üti el az időt, bohócot csinál embereiből és önmagával is roppant elégedett, kiváltképp saját vicceit szereti a legjobban. Meggyőződése, hogy országa remek kezekben van, miközben ő tudatlan és egy dolog érdekli a leginkább, hogy barátja feleségét az ágyba vigye. Katalinnak egyáltalán nem tetszik férje léhűtő viselkedése, lekezelő stílusa, illetve, hogy bárkiből és bármiből képes csúfot űzni.
A cárné sokkal tanultabb, nyit a nyugati eszmék felé, érdekli a felvilágosodás, a filozófusok írásai. Tehetetlenül nézi, ahogy III. Péter már-már barbár módon viselkedik a palotában, az embereit pedig röhej tárgyává teszi. Úgy dönt, hogy megpróbálja puccsal letaszítani a trónról, ehhez pedig kidolgozott stratégiára, hű emberekre és színlelésre lesz szükség.
Az epizódok alatt akadnak semmitmondó jelenetek, amik nem viszik előbbre a történetet, illetve olyanok, amiket bele tudunk illeszteni a 18. századi történésekbe. III. Péter zsarnoki dolgokat tesz, illetve próbálja Katalinnal megértetni, hogy amit ő gondol és hisz, azt szeretik az országban. A cárné azonban tudja, hogy ez csak a látszat, férje hiába hiszi, nem kedvelik annyian. Katalin próbálja jobb belátásra bírni, hogy nyisson a nyugat felé, olvasson, próbáljon kapcsolatot teremteni a francia filozófusokkal, de Péter inkább nyulakra vadászik és palotában tartózkodó nőkre.
Katalin elhidegül, nehezen viseli az orosz udvart, ezért férje egy konfliktus után inkább ágyast ajándékoz neki, hogy Katalin ne legyen boldogtalan. A cinikus beszélgetések, a katonákkal és a háborúval kapcsolatos szarkasztikus döntések, inkább teszik a sorozatot groteszkké, mint egy megszokott kosztümös műsorrá. Természetesen a számlájára írandó, hogy a korabeli ábrázolások, a palota, a díszlet, ruházat, mind-mind remekül sikerültek. Emiatt is akadhat kétes érzése az embernek.
A főszereplő Nagy Katalint a fiatal Elle Fanning zseniálisan alakítja, üde színfoltja a sorozatnak. A kimért, mégis romantikus nőre nem is találhattak volna jobb színészt, remekül mutatja be Katalint, aki kitűnik a bolondos udvar emberei közül. III. Pétert Nicholas Hoult formálja meg, színészi alakítása páratlan, hiszen ezt a már-már állatias viselkedésű cárt is ügyesen át tudja adni a nézőnek.
A sorozat, mint már fentebb is olvasható, kétes érzéseket támaszt az emberben. Aki azt hiszi, hogy most egy klasszikus kosztümös szériát láthat, mint például Viktória vagy a The Crown esetében – ahol a hitelességre mentek -, kicsit tévednie kell. Ugyan, az epizódok elején minden egyes alkalommal elmondják, hogy ez “Egy hellyel-közzel igaz történet”, ezért már eleve számíthatunk arra, hogy olyan dolgok kerülnek bemutatásra, amik nem igazán fedik a valóságot. Inkább karikatúraként jelenik meg a 18. századi orosz palotai élet, mintsem a megszokott módokon. Ugyanakkor igyekeznek humort és némi igazságot is belecsempészni az amúgy néha elképesztően bosszantó jelenetek mellé.
Tehát aki egy könnyedebb, olykor fanyar humorú, de mégis kosztümös filmre vágyik, olyanra, amelyben láthatja a 18. századi orosz elit életét, feltétlenül nézze meg a sorozatot.