Francis Duncan – Gyilkosság karácsonyra
Idén karácsony előtt a General Press Kiadó két csodás kötetet adott ki, amelyek a legújabb, Krimikönyvtár sorozatában jelentek meg. Ezek egyike Francis Duncan hangulatos, ünnepi műve, a Gyilkosság karácsonyra, Fügedi Tímea fordításában.
A történetről
A Karácsonyi gyilkosság főszereplője Mordecai Tremaine, egy idős úriember, akinek hobbija a nyomozás. Egy napon meghívást kap, hogy egy kisvárosban, Sherbroome-ban töltse a karácsonyt, Benedict Grame vidéki otthonában. Tremaine kíváncsiságtól vezérelve elfogadja a meghívást és csakhamar megérkezik a felettébb hangulatos, havas tájjal körbeszőtt kastélyba, ahol a vendéglátó már a karácsonyfát díszíti.
A karácsonyi hangulat azonban nem az igazi. Habár a ház tele van vendégekkel és mindenki vidáman társalog és nevetgél, ott van egy kis feszültség, amit senki sem tud megmagyarázni. Ezt pedig csak tovább fokozza a szenteste hallott, vérfagyasztó sikoly, amely elhagyja valaki torkát. Tremaine pedig a lépcsőn leérve megtalálja a Mikulást a karácsonyfa alatt, holtan. Vajon ki tehette? Ki akarhatta a Mikulás halálát?
Egy kellemes klasszikus
A kötet 1949-ben jelent meg először, legnagyobb meglepetésemre azonban magyar nyelvre most először fordították le. Igazi klasszikus, amit Agatha Christie műveihez tudnék a leginkább hasonlítani. Tremaine ugyanis, ahogyan fentebb is írtam, egy idős úriember, aki gyakorta saját szakállára nyomoz, így nem meglepő módon azért utazik Benedict Grame birtokára, hogy segítséget nyújtson egy ismerősének. A férfi diszkréten áll neki az ügynek, beszélgetést beszélgetésre halmoz egészen addig, míg őt kivéve mindenki összezavarodik. Az olvasó elveszik a káoszban, a sok információban – a jó és izgalmas értelemben –, és egészen a végéig sötétben tapogatózunk. Igazán szövevényes krimi, amit körülleng az ünnepi hangulat.
Mi az, ami megfogott benne?
Jómagam nagy klasszikus krimi rajongó vagyok. Teljesen elvarázsol az a könnyed, mégis izgalommal, feszültséggel teli történet, amiben bőven van intrika, ugyanakkor szórakoztat és kikapcsol. Szeretem bennük, hogy nem azok a véres, hátborzongató történetek, hanem valóban a nyomozáson és a hangulaton van a hangsúly. Nos, Francis Duncan regényében ezek mind megvannak!
A karakterek között volt ugyan szimpatikus és kedvelhető, de olyan is, aki az elejétől kezdve unszimpatikus volt és biztos voltam benne, hogy vaj van a füle mögött. Több szereplőt is csalónak, hazugnak tartottam az elhangzott szóváltások és cselekedetek miatt, az orromnál fogva vezetve voltam egészen a csattanóig, ami nagyon betalált.
Ünnepi hangulat
Ami pedig a karácsonyi hangulatot illeti, az számomra abszolút megvolt. Igaz, be kell valljam nem igazán értem ezt a szokást, hogy töltsük idegenekkel ezt a családi ünnepséget, ugyanakkor a nagyszerű leírásokkal, nagy vacsorákkal, hóval és a karácsonyfával engem teljesen hangulatba hozott még így, január elején is.
Az egyedüli, amit picit sajnáltam, hogy a Gyilkosság karácsonyra a Mordecai Tremaine sorozat negyedik része, így viszont volt egy-két olyan visszautalás előző részekre, amik kissé hiányosak voltak számomra. Azonban szerencsére ez egyáltalán nem vont le az élvezeti értékéből. A kiadó valószínűleg a karácsony előtti megjelnés miatt döntött úgy, hogy ezzel kezdi a Krimikönyvtárat, ami szerintem egy csodaszép sorozatuk lesz, izgatottan várom a további megjelenéseket!
Kinek ajánlom?
A Gyilkosság karácsonyra megadja azt a klasszikus krimi élményt, amire az olvasó vágyik. Aki szereti a lassabb kimenetelű, nem igazán véres, ugyanakkor kellőképpen nyomozós, olvasmányos sztorikat, az biztosan élvezni fogja! Engem elgalább is elfogott a kíváncsiság az előzmények kapcsán.
A recenziós példányért köszönet a General Press Kiadónak!
Rachel Burton – Könyvesbolti karácsony – AH magazin
