Könyvek

Egy galaxissal odébb – A popkultúra és a tudomány összefonódása

Gondolkoztál már valaha azon, hogy mi köze lehet a Pókembernek a fake news-hoz vagy éppen azon, hogy vajon mikorra juthatunk el egy másik bolygóra? Vagy hogy hozható össze a Star Wars és a fejlődéstörténet? Ezekre és még rengeteg érdekes kérdésre választ kaphatunk a frissen megjelent Egy galaxissal odébb című könyvből!

Sokan vannak azon a nézőponton, hogy a legtöbb tudományterület nagyon is erősen körülhatárolt, és nagy általánosságban a mindennapi dolgokra és eseményekre nem kivetíthető. Meg egyáltalán: ha valaki mondjuk nem csillagász, akkor hiába is próbálkozna csillagászati témájú írások értelmezésével, úgysem menne neki. Az meg, hogy szórakoztató is lehet a tudomány, egyenesen az ördögtől való kijelentés.

Azonban mindezen állítások cáfolatát megkaphatjuk egyetlen kötet (bár ma már inkább könyvsorozat) formájában, ez pedig nem más, mint a nemrég megjelent Egy galaxissal odébb tanulmánykötet, ami megmutatja, hogyan hozható össze a tudomány és napjaink popkultúrája. Olyan kérdéseket vet fel például, hogy vajon meddig jutottunk a körülöttünk élő bolygók lakóival való kapcsolatfelvétellel a Kapcsolat című filmbeli állapotok óta? Vagy éppen Stephen King történetei hogyan illeszthetők bele az általános viktimológiába? Vajon miért ábrázolja Tolkien a Gyűrűk Ura univerzumban az orkokat eszetlen gyilkológépekként? Mind-mind rendkívül érdekes kérdés, ami bizonyára jó párunk fejében megfordult már.

A kötet maga 11 tanulmányt tartalmaz a legkülönfélébb témákról, közérthető stílusba csomagolva. Ezáltal még a mindennapi emberek számára is könnyen befogadható, sőt mi több, érdekes is lehet. Pláne úgy, hogy a különböző tudományos modellek népszerű filmeken vagy fantasy-világokon keresztül vannak bemutatva.

A stílus a legtöbb tanulmánynál önmagát olvastató és gördülékeny, sokszor arra sarkallja az olvasót, hogy továbbgondolja a boncolgatott témát, vagy akár a felvonultatott szempontokhoz hasonlóan vizsgálja meg korábbi olvasmányait vagy éppen kedvenc filmjeit. Éppen ezért azonban ez nem olyan könyv amin keresztül lehet rohanni. Sokkal érdemesebb úgy olvasni, hogy az embernek van ideje és tud egy kicsit egy-egy tanulmány fölött ülni, az abban leírtakat átgondolni, megemészteni.

A mitológiában és a modern populáris kultúrában megjelenő szörnyek a legtöbb esetben valamiféle archetipikus, ösztönösen bennünk élő félelem kivetülései, megtestesülései. Az ellenállhatatlan vonzerővel bíró, halhatatlan vámpírok, a brutális ösztöneik által vezérelt emberállatok, a vérfarkasok vagy éppen a halálra fittyet hányó, a civilizációt szó szerint felfaló zombik általában jól meghatározható szexuális, faji vagy politikai félelmeket testesítenek meg. Képzeletbeli lényekben, szörnyekben és mitikus történetekben jelenítjük meg, nagyítjuk fel és éljük meg legbelső szorongásainkat vagy éppen illetlennek tartott vágyainkat. (Keserű József: Emberi, túlságosan is emberi?)

Nehéz kedvenc írást választani (egyet szinte lehetetlen), de érdemesnek tartok megemlíteni pár számomra nagyon érdekes tanulmányt: ilyen volt Lőrincz Andrea Stephen King íróinak áldozati oltáránál című írása, amely viktimológiai szempontból vizsgálta Stephen King történeteit, írói karaktereit. A tanulmányban a szerző olyan részletességgel ment végig az író legismertebb történetein, boncolgatta egyes karaktereit, hogy az igazán mély kutatómunkáról árulkodott. Emellett pedig a „szakmai rész” is rendkívüli természetességgel volt beleszőve az írásba, az olvasás után pedig rengeteg új és érdekes információval lettem gazdagabb.

Kiemelendőnek tartom még Kunetz Zsombor és Nagy Ádám tanulmányát, melynek címe People in White- a magyar egészségügy és a Men in Black világa. Ebben az írásban a két szerző a magyar egészségügyet veszi górcső alá és hasonlítja össze a Men in Black világával, ami elsőre kicsit fura párosításnak tűnhet mégis talán ennek az írásnak az üzenete üt a legnagyobbat.

Kedvenceim közé tartozott még Keserű József írása az Emberi, túlságosan is emberi? Orkok Középföldén és Azerothban vagy éppen Nagy Ádám és Erőss Gábor A titokzatos idegen- magyarok a sci-fi és a fantasy világában című tanulmánya is, amely érdekes dolgokra mutat rá a magyarok ábrázolásával kapcsolatban a külföldi filmekben.

Összességében tehát elmondható, hogy az Egy galaxissal odébb című könyv sem marad el az Athenaeum Kiadó korábban megjelentetett tanulmányköteteitől, sőt hozza ugyanazt a színvonalat. Olvasmányos, érdekes, gondolkodásra sarkalló és talán egy kicsit közelebb hozza a tudományt a mindennapi emberekhez is.

A recenziós példányért köszönet az Athenaeum Kiadónak!

Vámos Miklós – Dunapest

Hozzászólások