Timothy Kurek – Kereszt a szekrényben

“Könnyű azokat szeretni, akik ugyanabban hisznek, mint mi, és nehéz azokat, akik ellentétes álláspontot képviselnek.”

Mindannyiunkat kísért valami. Egy rossz döntés, egy néhai barát vagy ismerős, egy elmúlt szerelem. Árnyak, amik pont rosszkor bújnak elő, pillanatok, amik egykor meghatározták az életünket, most pedig igyekszünk őket elfelejteni, kitörölni a múltból. Mindenkinek van egy keresztje, amit egész életében cipel.

Timothy Kurek, mint azt első könyvében írta, saját keresztjét abban a szekrényben találta meg, amibe az igazi énünket tuszkoljuk addig, amíg készen nem állunk előbújni. Melegként, leszbikusként, biszexként, transzneműként. Tim Nasville-ben született és élte le élete nagy részét. Konzervatív keresztény, neveltetése szigorú, de amikor hite a szeretetet hirdető vallásban meginog, melegnek adja ki magát, hetero énje pedig egy évre a szekrénybe kerül. A Kereszt a szekrényben ezt az egy évet valamint annak előzményeit dolgozza fel. Látogatásokat egy melegbárba, előbújást a családnak, LMBT-kávézóban való dolgozást, erőszakmentes tüntetést a Vatikán követségének épülete előtt, találkozást azokkal, akik már előbújtak, és akik még rejtőzködnek.

Ha a másságról és a kereszténységről van szó, az ember hajlamos a ló egyik vagy másik túloldalára kerülni, ahogy az Timothy-val is történt. Projektje előtt kételyek nélkül elhitte a melegekről szóló “rémmeséket”, tényként kezelte a sztereotípiákat – és gyűlölte őket. Egy év alatt találkozott olyanokkal, akiknek hite semmiben sem különbözik az övétől, és akik tényleg a szeretetet, a bajtársiasságot hirdetik. A könyvben nem sokkal kísérlete vége előtt ellátogat gyülekezetébe, és félelem, harag önti el a misét hallgatva. A helyzet ekkor ugyanaz, mint évekkel előtte, csak az alany más, és erre ő is rájön sok más dologgal egyetemben.

Őszinte, a hitének megerősítéséért annak megkérdőjelezésére hajlamos férfi memoárja ez, fejezeteiben nem is magát az egyházat, hanem saját magát és neveltetését vonja kétségbe. Fokozatosan egyre nyitottabbá válik mások véleményére, környezete úgy tanítja elfogadni és válaszokat keresni, mint egy szülő a kisgyerekét járni tanulni. Mondhatnám azt is, hogy a szeretetnek immár két Bibliája van, Timothy-nak hála.

Hiszel? Kételkedsz, kérdőjelek lebegnek a fejed fölött? Netán tanítani akarsz, vagy azt akarod, hogy téged tanítsanak? Szeretsz, elfogadsz? Utálsz, megvetsz? Hallgatsz? Prédikálsz? Rejtőzködsz, előbújsz? Akkor ez a könyv neked való.

Hozzászólások