Gavin Extence – Az univerzum és Alex Woods

Hiszel a sorsban, a végzetben? Hiszel egy nálad hatalmasabb lényben, ami figyel téged és időnként belenyúl a történetedbe? Hiszel a jövendőmondásban, abban, hogy a csillagok állása elárulja a választ a kérdéseidre? Szerinted nincsenek véletlenek?

Gavin Extence első és eddigi egyetlen magyarul is megjelent regénye, Az univerzum és Alex Woods egy barátság történetét meséli el. Különös körülmények között fogant, érdekes emberek között létrejött, szó szerint életre szóló barátságét. Főhősünk, Alex tizenhét éves, amikor a doveri határon megállítják a vámőrök. A kesztyűtartójában 113 gramm marihuána, a hátsóülésen pedig egy Mr. Peterson nevű öreg úr urnája – hogy került ide, ilyen körülmények közé?

(…) „Ez a történet arra int bennünket, hogy még a kis valószínűségű események is bekövetkezhetnek, ahogyan be is következnek.”

Innen emlékezik vissza a fiú hét évvel korábbi balesetére – biztos olvastad az újságokban, igazi szenzáció, ami vele történt, egy a kétmilliárdhoz az esélye, hogy ilyesmi megtörténjen. Majd a balesettől kezdve haladunk szépen előre, figyelemmel követve Alex epilepsziás rohamait, harcát az iskolájában lévő gorillákkal, valamint azt, hogyan tanítanak egymásnak meg rengeteg mindent az életről Mr. Petersonnal.

Árnyemberek a háttérben

A vietnámi veterán, akinek sok tragédia van a háta mögött, nem az a fajta ember, akit a kocka, emberi kapcsolatokban nem jártas de a világegyetem és a neurológia iránt rendkívül érdeklődő Alex mellé képzelnél legjobb barátnak. Pedig ez a helyzet. Van itt minden, drogtermesztés, kutyasétáltatás, Kurt Vunnegut olvasókör, szökés a helyi kórházból, látogatás Londonba egy egy kilós meteorral…

A mellékszereplőknek mind megvan a maguk szerepe, érdekesek, árnyaltak. Van, hogy nem azt mondják vagy teszik, amit az olvasó mondana vagy tenne a helyükben. Noha a regény mindvégig Alex szemszögéből mutatja meg, elemzi és dolgozza fel a történetet, ugyanúgy bepillantást nyer Mr. Peterson vagy Alex édesanyjának, esetleg az ő egyetlen alkalmazottjának, Ellie-nek a fejébe. Egy-egy fejezetből megtudhatjuk, hogyan vélekednek a halálról, a véletlenekről.

– Jézus ereje, Woods, te tényleg egy kibaszott szent vagy!
– Nem vagyok én szent. Csak gyakorlatias.

Beszélgessünk az életről!

Éppen ezért csavarodik ide-oda a történet. A múltnak nagy jelentősége van, a jövőt csak néha-néha érintjük, a jelennek viszont minden sarkával megismerkedhetünk. A szerző pont megfelelően adagolja a komoly és a vicces jeleneteket, és közben a már megszokott témákat járja körbe. Végzet, halál, emberi kapcsolatok, eutanázia. A stílusa hasonló Alexéhez, érdekesnek találtam azt, milyen szempontból közelíti meg a legfontosabb részeit a cselekménynek.

Műfaját tekintve coming-of-age, vagyis a felnőtté válás egy részét követi figyelemmel, én mégis ajánlanám felnőtteknek is. A halál, azon belül az eutanázia olyan téma, amihez nem szívesen nyúl az ember, Extence mégis élvezhető, talán még a gondolkodásodat is megváltoztató módon meséli el Alex Woods történetét. Tiniktől kezdve bárkinek a kezébe adnám – lássuk, merre sodorja őket az élet utána.

Feminista disztópia jelent meg a Maxim Kiadónál!

Hozzászólások