Uncategorized

Lakik-e Benned is mesemondó? – 4. kifogás: á, én nem értek a mesék tudományához

By

Folytatódik az öt részes sorozat, melyben annak járunk utána, mit tegyünk, ha lakik, és mit akkor, ha valójában egyáltalában nem lakik bennünk mesemondó? Íme az antimesemondó kézikönyv, mentséggyűjtemény, kifogáslexikon és megoldásfüzet mindenkinek.

Manapság, amikor lényegében mindent tudatosan „kell” csinálni, a mesék sem bújhatnak ki ez alól. Megjelentek a gyógyító mesék, a mesék szerelmi bánatra, a felkészítő mesék. Nagy kincs ebben a revival lázban a hagyományos népmesekincs, de persze ne feledjük: új világot élünk ahhoz képest, amikor a mesét legyűjtötték. Tehát kilúgozzuk a régi meséket, nehogy túl véres legyen, ami most jó vagy nem, és new trad mesék születnek, amit különben is esznek vagy isznak, meg mi van itt egyáltalán?!

És akkor jön a nagy Tudomány tetejébe a befogadó fél, és hogy egyazon történetet hányféleképpen lehet érteni, abba jobb bele sem gondolni, de hogy tudok vele gyógyítani és taposni egyaránt, az biztos. Ezzel kapcsolatban is el tudok árulni egy titkot:

Az igazság az, hogy miközben mi mesemondók mind egyetértünk abban, hogy a mese valamilyen metaszintjét igenis figyelembe kell vennünk egy műsor összeállításakor, valójában a részletek tekintetében parázs viták zajlanak. Van, aki komolyabban veszi például a meseszimbolikát, és van, aki nem. Van, aki alakít a mesék akár releváns pontjain is, és van, aki nem. Bizony ez mind szaktudás és lelkiismeret kérdése, mely ingoványos területbe állok bele és melyikbe nem. Nincs egy abszolút iskola, amit követhetnénk.

Az eredmény? Kérlek, akkora a kavalkád, hogy már gyakorló szülők kérdezik tőlem, milyen a jó mese, mert kezdik elveszíteni a fonalat a hangzavarban.

ÚRISTEN, AKKOR EZ MÁR AZ APOKALIPSZIS!

Ja, nem.

Huh.

Ezt megúsztuk.

Stop. Mielőtt a joggal remélt felmentést megadnám. Mély lélegzet. Vannak dolgok, melyek létezéséről akkor is érdemes valamennyit tudni, ha nem akarsz mélyen foglalkozni velük.

A meseszimbolika egy hihetetlen mély téma, gyakorlatilag lehetetlen eleget olvasni róla. Például mi történik akkor, amikor a főhős a föld alatti világba lép át, vagy mondjuk miért réz-ezüst-arany a „klasszikus fémhármas”. Ezek egyfelől érdekes dolgok, másfelől közelebb visznek a lényegi mondanivalóhoz, ismerete formálja az előadást is. Hogy miként hat a közönségre, az tapasztalataim szerint változó, de van olyan irányzat, ami úgy látja, hogy a tudatalattiban mindenképpen lenyomatot hagy.

A mesepszichológia, vagy menjünk még tovább: a meseterápia egy fantasztikusan izgalmas és értékes szakterület. Pszichológus nem vagyok, de gyakorló mesemondóként kétszer alá tudom húzni: egy-egy sztori olykor érzékeny ponton érinti a hallgatóságot. Gyerekek szerencsére sosem hagyják annyiban, ha beletaláltam valamibe, garantáltan el fogják árulni az őket foglalkoztató részletet. Például egyszer beszélgettünk arról, vajon mitől lett gonosz a banya, vagy hogy mi is az a lélek tulajdonképpen? Éppen ezért tudok hinni a mesék terápiás alkalmazásának létjogosultságában.

Szóval van itt felderítendő tudomány bőven, ha kellően elszánt vagy.

No de mit tegyen egy átlag felhasználó? Nehéznek hangzik? Nem olyan vészes a helyzet, mint amilyennek most talán tűnik.

Ökölszabályként azt szoktam mondani, hogy mindenki mondjon olyan mesét, amivel ő maga azonosulni tud. Ha ennyit megteszel, hogy csak olyan mesét mondasz, aminek a benne foglalt értékeivel, vagyis azzal, amit Számodra üzen, egyet tudsz érteni, akkor Te máris egy nagyon hiteles mesemondó vagy. Házi mesemondóként pedig pontosan azt teszed, ami a házi mesemondó dolga: a szívedet adod a másiknak egy történeten keresztül. Ha a másik másként érti az elhangzottakat, légy rá nyitott, beszélgessetek róla. Mindkettőtök előtt egész új világok nyílnak meg általa.

Hogy ez elég lesz-e? Nézd, láttam már jó embert megcsuklani, amikor elküldte a főhőst haza, hogy „tanulságosan” megverje az asszonyt. Rájött. Ott és akkor. Ne törjünk pálcát felette, nagyon is könnyen bele lehet ebbe futni, hogy az embernek az előadás pillanatában esik le a tantusz. A lámpaláz, a készülés izgatottsága is könnyen rossz vágányra terelhet, mert bizony minden alkalom, amikor mesét mondasz, egy kicsit szereplés is. Amit nem mindenki szeret, de erről majd a következő, záró epizódban fogok részletesebben írni.

És végül: mitévő légy, ha célirányosan keresel mesét, mondjuk konkrét élethelyzetre? Szerencsére ma már számos ilyen gyűjtemény létezik. Boldizsár Ildikó, Kádár Annamária munkássága kiemelendő e téren, illetve a Világszép Alapítvány (megújult Meseközpont) gondozásában is már több nagyszerű válogatás napvilágot látott. De kérdezz minket, gyakorló mesemondókat is bátran, nem véletlenül tartja a mondás: „there’s a story for that”.

Képek forrásai: x x x x

Lakik-e Benned is mesemondó? – 3. kifogás: Nem fogtak meg a mesék

 

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: