Az olasz kisváros, ahol megállt az idő: Civita di Bagnoregio
Olaszország közepén, Rómától nagyjából 2 óra távolságra található az ország egyik legeldugottabb és leglélegzetelállítóbb települése, a Civita di Bagnoregio, másnéven, a haldokló város.
A sziklák tetején elterülő Civitát 2500 éve alapították az etruszkok. Fontos helyszín volt stratégiai szempontból, hiszen a nehezen megközelíthető település egy fontos kereskedelmi út felett őrködött. Azt viszont már az etruszkok is tudták, hogy a hely bővelkedik a kihívásokban. A terület rendkívül instabil, a 16. században elszenvedett földrengés pedig gyakorlatilag pusztulásra ítélte a várost. A katasztrófa jelentősen felgyorsította a talaj erózióját, a sziklák megrepedtek, több helyen leomlottak, emellett a patakok, az eső és a szél romboló hatásainak is ki van téve. Lassan, szinte megállíthatatlanul pusztulni látszik az olasz kisváros. Az sem meglepő, hogy a világ legveszélyeztetettebb helyszíneinek listáján is szerepel, hiszen könnyen meglehet, hogy az omladozó város rövidesen el fog tűnni.
Civita lakossága az évszázadok alatt jelentősen megcsappant, legtöbben a szomszédos Bagnoregio városába költöztek, az egykor virágzó etruszk település pedig napjainkban mindössze tizenhat lakost számol. Ráadásul ez a szám, még nem is tekinthető rossznak, hiszen volt olyan idő, amikor mindössze hat lakost tartottak számon. Ezzel szemben a macskaállomány sokkal sikeresebbnek tekinthető, az ő számuk ugyanis húsz körül lőhető be. Ezen a kis létszámú településen pedig még kocsik sincsenek, Civita egyedüli fizikai kapcsolatát a külvilággal egy fél kilométeres gyaloghíd képezi, amit csak elvétve, külön engedéllyel használhatnak biciklivel vagy motorral, azt is elsősorban csak szállításra.
Elszigeteltségének köszönhetően azonban megőrizte régi, varázslatos báját. Macskaköves szűk utcák, omladozó boltívek és apró, napfényes terek jellemzik. A város olyan élményt nyújt, mintha csak egy időutazáson vennénk részt. És bár nincsenek grandiózus látványosságok (a tájat leszámítva), még így is minden utcáját átjárja a történelem. Már csak azért is olyan különleges, mivel szinte kizárólag középkori épületek sorával találkozhatunk a szűk kis utcákban. A reneszánsz szele szinte nem is érintette Civitát, ami alól egyedül a templom képez kivételt, aminek a homlokzatát a reneszánsz ideje alatt alakítottak át.
Régi, nosztalgikus bája és bámulatos kilátása pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy vonzó turistacélponttá változtassa a haldokló várost, ami akár még meg is mentheti Civita di Bagnoregiót. Ahogy egyre több cikket lehetett olvasni róla, úgy nőtt az érdeklődés is iránta, mostanra pedig már több étteremmel és szállóval is bővült. Szerencsére még mindig igyekeznek ezeknek a számát kordában tartani, hiszen meg akarják őrizni a település karakterisztikus jellegét. Nyáron és hétvégékén meglepően nagy számú turista látogat el ide, akár több ezren is megfordulnak, aminek nem örül minden lakos. Sokallják a tömeget, hiszen a legtöbben nagyon rövid ideig maradnak és annál is kevesebbet költenek. Olyanok is akadnak, akik csak felsétálnak a boltívig, lőnek pár fotót és már mennek is tovább, anélkül, hogy igazán elmerülnének a város történelmébe. A látogatókat még a relatív újonnan bevezetett belépőjegy ára sem tántorított el, ami a jelképes egy eurós összegről már öt euróra emelkedett. Céljuk, hogy az összegyűjtött összeget a Civita megmentésére fordítsák, ám nem lesz könnyű megakadályozni a vulkanikus szikla folyamatos porladását. Egyelőre kutatják még a lehető legjobb megoldást, ami talán hosszú távon is képes lenne életben tartani ezt a gyönyörű, rendkívüli várost.
Valóban mágikus hangulat járja át és a képeket nézve nehéz lenne azzal az állítással vitatkozni, hogy Civita di Bagnoregio ideális helyszín minden író és művész számára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mintsem hogy a meseszép környék már így is többeket megihletett. A legjobb példa talán a híres japán rendező, Hayao Miyazaki Laputa – Az égi palota című filmje, mely egy levegőben hajdani repülő civilizáció felkutatásáról szól. Mindenesetre most csak reménykedni tudunk, hogy a város megmentésére irányuló törekvések sikerrel fognak járni.
