Agave KönyvekKönyvek

Alma Katsu – Éhség

A Halhatatlan-trilógia bestseller szerzője öt év kihagyás után idén egy történelmi horrorral tért vissza. Az Éhség című regény a Donner-társaságként elhíresült szekérkaraván 1846-os Kaliforniai útját mutatja be, fantasztikus elemekkel tarkítva. De nézzük csak meg, hogy miért is rajong ezért a könyvért Sarah Pinborough, Stephen King és Joanne Harris!

A történet 1846-ban kezdődik, mikoris több család úgy dönt, otthonát hátrahagyva elindul Kaliforniába, egy új élet reményében. Ki a jobb megélhetést tartotta szem előtt, ki pedig azt, hogy maga után hagyja múltbéli sérelmeit és hibáit. Több csoport is útnak indul, mi viszont csak az utolsókat követjük nyomon, mégpedig a Donner-társaságként elhíresültet. Nyolcvanhét ember, nők, férfiak és gyermekek egyaránt, egy hosszú úton, ami alatt ki tudja mi vár rájuk.

A cselekményeket egy kisfiú eltűnése indítja el, akiről hamarosan kiderül, hogy különös és igen kegyetlen gyilkosság áldozatává vált. Az emberek megrémülnek és felmerül bennük a kérdés, mi vagy ki gyilkolhatta meg a fiatal gyermeket? Vajon köztük van a gyilkos vagy az indiánok tették? A félsz ott van minden egyes emberben és mindenki mást hibáztat. Ki Mrs. Donnert, ki Reedet, ki pedig a magányos agglegényt, ki az indiánokat… Vajon ki a tettes, ki lopkodja az állatokat és csonkítja meg, ki kötözi a fához az embereket és hagyja meghalni és mi az, ami végig követi őket az út alatt, mint egy sötét démon? Mitől fél Mrs. Donner és Elitha?

A karaván minden tagja arról ábrándozik az út kezdetekor, hogy egy békés, nyugodt vidék várja majd őket, de arra senki sem gondolt, hogy milyen megpróbáltatások lesznek majd az út során. Nem készülnek fel elegendő élelemmel, elegendő állattal, ráadásul rengeteg felesleges holmit visznek magukkal, szintén nem számítva arra, hogy esetleg hátra kell őket hagyni. A legnagyobb hibájuk mégis az, hogy nem hallgatnak a szóra, amit mindenki mond nekik. Forduljanak vissza, nem választottak jó útvonalat. És mikor rájönnek, hogy talán mégis rossz úton járnak, már késő. Az emberek nyomtalanul eltűnnek, a túlélőkön pedig eluralkodik a pánik, a gonosz, az Éhség és gyilkolni kezdik egymást…

A regényt több idősíkon olvashatjuk egyszerre. Hol 1846-ban járunk – szintén ugrálva az időben -, hol pedig 1847-ben, mikoris éppen egy mentőscsapat indul a Sierra Nevada hegységbe, a Truckee-tónál ragadt karaván megmentésére. A későn indult, Hastings útvonalon végig haladó Donner társaság ugyanis 1846 novemberében elakadt, ezért egy tizenhét főből álló társaság útnak indul, hogy segítséget hozzon a többieknek.

Nagyon tetszett Alma Katsu regénye, teljesen magába szippantott. Eleve odáig vagyok az igaz történetek alapján íródott sztorikért, de az, hogy a történelmi hitelességet megtartva még fantasztikus, illetve horror elemek is vegyülnek a történetbe, ráadásul mindezt úgy, hogy még izgalmasabbá válik általa, teljesen lenyűgözött. Akárcsak az, ahogyan az emberi természet törékenységét is bemutatja.

Komoly feladat egy adott sztorit átalakítani a saját ínyünk szerint, hiszen bizonyos korlátok közé vagyunk ragadva, ám Katsunak mégis sikerült számomra tökéletesen megragadni a kor és a karaván hangulatát, gondolkodásmódját. A több szemszögön keresztül bemutatott cselekmény pedig mégjobban segíti az olvasót abban, hogy teljesen átérezze mindazt, amivel az egyes emberek megbirkóztak. Nem volt olyan szereplő, akit ne gondoltam volna hitelesnek. Élethűek, egyéniséggel felruházottak, akik közül sokan valamilyen sötét múlttal rendelkeznek, így különösen érthető az, hogy miért vágtak neki ennek a kiszámíthatatlan útnak. Voltak köztük csalók, gyilkosok, homoszexuálisok vagy egyszerűen csak a sors áldozatai.

A regény végig izgalmas volt, feszültség alatt tartott, a vége sajnos mégsem lett az igazi. Picit összecsapottra sikeredett és fent hagyott egy igazán erős függővéget az egyik szereplőnél, ami igazándiból nem is kifejezetten függővég, csupán csak nem derül ki a sorsa, ami nem hagy nyugodni.

Ha ezeket a problémákat tekintjük, akkor is egy igazán jó regényt kapunk, ami igaz, hogy horrornak nem mondható, de horrorisztikus elemeket tartalmazó történelmi thrillernek sokkal inkább.

Aki szereti a borongósabb történelmi regényeket, azoknak biztosan tetszeni fog. Engem megnyert a könyv, végezeti hibák ide vagy oda. Lekötött, fogvatartott és benne van a pakliban, hogy személy szerint nekem sok lezárás nem tetszik, hiába szuper az adott könyv.

A recenziós példányért köszönet az Agave Könyveknek!

Kim Stanley Robinson – Vörös Hold

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?