Lisa Jewell – A fenti lakók
Az ősz beköszöntével valahogy nem sikerült haladnom a komolyabb hangvételű művekkel. Sokkal jobban csúsztak az egyszerűbb, romantikus, chick-lit regények, esetleg az ifjúsági kötetek. Folyton belekezdtem a különböző krimikbe, drámákra, mivel azaz igazi zsánerem, de egyszerűen nem fogott meg egyik sem – bár talán jobb szó rá, hogy nem volt hozzájuk hangulatom. Aztán belelapoztam Lisa Jewell regényébe, amely A fenti lakók címet viseli, és egyszerűen beszippantott.
A történet egy babával kezdődik, aki éppen betöltötte a 25. életévét, így megörökölt egy hatalmas házat Chelsea-ben. A lány nem érti a helyzetet, hogyha van két idősebb testvére, mégis miért ő az örökös? Hogyhogy övé a ház és nem kell egyik testvérének sem? Így hát elkezd nyomozni, utána jár a saját és a ház titokzatos múltjának, mindeközben pedig olyan dolgokra bukkan, amikre soha nem is gondolt volna. Vajon mik lehetnek azok?
Felváltva ugrált az idő és a személyek között.
A fenti lakókat három szemszögön keresztül ismerhetjük meg. Az egyikük a baba, a másik az egyik Chelsea-ben nevelkedő gyermek, míg a harmadik egy külföldön élő hajléktalan nő. Egyből fel is merült bennem a kérdés, hogy kicsoda ez a szegény asszony a két gyerekkel, egy teljesen másik országban? Hogyan kapcsolódik a története a házhoz? Hatalmas katyvasz volt az elején, amit igazán jól esett kibogozni, nagyon tetszett a történetvezetése. Lehet, hogy Lisa Jewell Ádámtól és Évától kezdte az egészet – hiszen nemcsak a szemszögek között, de az időben is ugrált -, de pontosan ettől vált igazán lebilincselővé és megdöbbentővé.
Kemény történet, amely az emberi kegyetlenségről szól.
Mikor befejeztem a könyvet, csak annyi jutott az eszembe, hogy ez beteg volt. Nem azért, mert olyan véres lenne, mivel nincsenek benne kegyetlen gyilkosságok és őrült baltás gyilkos sem. Nem. Ez a könyv egyszerűen csak bemutatja, milyen elborult lehet az emberi elme. Tele volt feszültséggel és drámával, ami nem hagyta, hogy letegyem a könyvet, és ettől vált igazán zseniálissá.
Ebben a könyvben bepillantást nyerhetünk az emberi gonoszságba, abba, hogy milyen elvetemült és szörnyű is lehet ez a faj, ha hagyjuk neki, hogy azzá váljon. Hogy milyen kapzsi, öntelt és erőszakos tud lenni, hogy mi mindent megengedhet magának. Abba, hogy milyen eredménye lehet annak, ha valaki felelőtlenül és rosszul nevel egy vagy több gyermeket. Hogy a nemtörődömség és a rossz vagy éppen a nevelés hiánya mennyire tönkre teheti az ember lelkét.
Zseniálisnak tartom a könyv fülszövegét, mert pontosan azt írja le, ami a könyvben történik, ugyanakkor soha eszembe sem jutott volna, hogy az fog ebből kikerekedni, mint ami. Egy furcsa család még furcsább titka. Itt nem is a végeredményre voltam kíváncsi – hiszen az már úgy-ahogy egyből az elején világos lehet mindenki számára, hanem arra, hogy ki kicsoda ebben az elborult történetben. A legvége hatalmas talány volt számomra, ötletem se volt, mi fog ebből kisülni és ez nagyon tetszett benne.
Érdekes karakterek és karakterépítések voltak jellemzőek a történet során.
Sajnos nehéz erről a könyvről beszélni, hiszen hatalmas spoiler lenne, ha ennél bővebben bele mennék a részletekbe, így se a cselekményt, se a szereplőket mutatnám be nektek szívesen. Annyit azért elmondhatok, hogy a baba kivételével senki se volt úgy igazán szimpatikus. Mindenki gyanús, lelkileg beteg volt, vagy egyszerűen csak túl sok. Mégis azt mondom, mindenki úgy volt jó ahogy, ebben a történetben. Fontos egyébként azt megemlítenem, hogy megtalálható benne az LMBTQ szál, ami lehet, hogy egyeseknek nem fog tetszeni. Finoman és érzékien van jelen a történetben, egyáltalán nem zavaró módon, ugyanakkor lehetséges, hogy ez valakinél kizáró ok lehet.
Aki szereti a pszicho-thrillert, kíváncsi arra, mi történt a rejtélyes chelsea-i házban, milyen múltja van, annak bátran ajánlom. Nekem mindenképpen az idei kedvencek között szerepel a dinamikája és a cselekményszál vezetésének köszönhetően, mivel egy percig sem hagyott nyugodni. Hol a jelenben voltunk, nyomozások közepette, hol a múltban egy gyermek szemszögén keresztül és egyszerűen nem tudtuk, mi fog kikerekedni ebből az egészből. Visszahozott a krimik világába, és ezért nagyon hálás vagyok neki. Hiába volt egy lelkileg sokszor felkavaró történet – hiszen bőven van benne családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás és egyéb szörnyűség – mégis letehetetlen volt számomra, egyszerűen magával ragadott a hangulata.
A recenziós példányért köszönet a 21. Század kiadónak!