Kultúrkörút: A világ első országa, amely lakhatatlanná válik
Kiribati az Egyenlítő mentén található Köztársaság. A nagyjából Hawaii és Ausztrália között elhelyezkedő 33 korallszigetből álló ország lakossága 107 ezer fő. A 33-ból csak 21 lakható, ezek közül az egyik pedig a jól ismert Karácsony-sziget. Az ország mérete igen csekély, mindössze 811 négyzetkilométer. A Csendes-óceáni szigetcsoport legnagyobb problémája, hogy alig két méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. Miután a klímaváltozás egyre erősödik, így egyre nagyobb gondot okoz nekik a víz visszaszorítása. Kiribati hamarosan lakhatatlanná válik, nem kell rá sokat várnunk. A szigeteiből kettőt már hivatalosan is tenger alá mertültnek nyilvánítottak 1999-ben.
Kialakulása
A szigetek lesüllyedt vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények, amelyek egy-egy lagúnából és a körülötte elrendeződő kisebb-nagyobb korallszigetekből állnak. A területet négy csoportba lehet sorolni. Banama egyedülálló sziget, amely mellett ott vannak még a Gilbert-szigetek, amely 16 atollból (szigetből) áll. A Phoenix-csoport 8 korallszigetből tevődik össze, ahogy a Line-szigetek is szintén nyolcból.
Mi történik a lakosokkal, ha lakhatatlanná válik az ország?
A vezetők nem ülnek ölbetett kézzel, hiszen közel hatezer holdas területet vásároltak a nem messze található Fidzsin. Belátható időn belül tervezik átköltöztetni az egész országot erre a telekre. Kiribati ugyanis még azelőtt lakhatatlan lesz, minthogy víz alá kerülne. A második világháborút követően az amerikai hadsereg számos árkot hagyott maga után, amik nagyobb viharok során egyre több alkalommal kerülnek elő. Az esőzések és áradások kapcsán az is gond, hogy a hullámok szinte átcsapnak az aprócska szigeteken, majd töménytelen mennyiségű sót hagynak maguk után, ezáltal pedig hatalmas területek maradnak megművelhetetlenül. Az ellehetetlenített földművelés mellett ráadásul az ivóvizet is tönkre teszi. Főbb termékei így a kókusz, a kenyérgyümölcs és a kopra. A kopra a kókuszdió kiszárított húsa, ez az ország legfontosabb exportcikke.
Gazdaság
Az ország halászatból és az idegenforgalomból (GDP 20%-a) tartja fent magát, illetve egyes esetekben pénzügyi támogatásokat (GDP 20%-a) is kapnak. Az energiát aggregátorok biztosítják, szemétszállítás pedig nincs egyik szigeten sem. Érdekesség továbbá, hogy az országnak nincs saját hadvédelme, ezt Új-Zéland és Ausztrália biztosítja számára.
Az idegenforgalomhoz kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy itt található a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe, a Phoenix-szigetek körüli óceánt teljes egészében ilyen területté nyilvánítottak. A négyszázezer négyzetkilométernyi szakasz nyolc szigetet és egy zátonyrendszert érint. A természetvédelmi területen korábban 14 tenger alatti hegycsúcsot azonosítottak, de ezek száma elérheti akár a 30-at is. Az átlagos vízmélység négyezer méter, de egyes helyeken akár a hatezret is elérheti. A területen tilos a halászat, amit viszonylag egyszerűen be is tudnak tartani, hiszen a környéken csak egy szigeten élnek állandó lakosok. A térség élővilága egyedülállóan sokszínű. Közel nyolcszáz állatfajnak ad otthont a természetvédelmi terület. Ezek között található ötszáz halfaj, tizennyolc tengeri emlős, illetve negyvennégy madárfaj is.
Oktatás
Az országban egyetlen egyetem üzemel, amely a University of the South Pacific. Az ide járó hallgatók létszáma 500 körül mozog.
Közlekedés
Kiribatin 670 km-nyi aszfaltos út található, viszont vasútvonallal nem rendelkezik. Légi közlekedés kapcsán egy repülőteret tartanak fent, amely a Bonriki Nemzetközi Repülőtér.
Nem messze Hawaiitól tehát olyan emberek élnek, akik napról-napra közelebb kerülnek ahhoz, hogy el kelljen hagyni az otthonukat. Szerencséjükre az ország vezetősége gondoskodik a helyzetről és már tárgyalnak a közeli szigetek államaival annak érdekében, hogy legyen hova elmenekíteni az embereket egy esetleges katasztrófa során. Nem sok kell, hogy ez a 107 ezer ember hamarosan otthon nélkül maradjon.