Média

A magyar booktube állapota (vendégcikk Tóth Judittól)

A Youtube az élet minden területén kezdi átvenni az irányítást. A napunkról készített videóblog bejegyzéseket ma tévéadások helyett nézzük, az influencerek pedig remek lehetőséget találtak arra, hogy különböző termékeket egy videókamera segítségével véleményezzenek. Ez az attitűd a könyves szférában is megjelent. Noha egy könyvet elemezni kevésbé látványos, mint sminkeket tesztelni, vagy nagy dobozokat kibontani, tény, hogy egyre többen döntetnek úgy, hogy recenzióikat inkább videó formában fogalmazzák meg. Hogy miért? És milyen trendek jellemzőek a magyar booktuberekre? Az a cikkből kiderül.

Nemrég a KönyvesBlogban olvastam egy vélhetőleg a szerzője számára sem letisztázott szándékú cikket a magyar booktuberekről. A cikk első felében arról szól, hogy a magyar booktuberek egyelőre még csak kísérleteznek a videóikkal, éppen ezért a szerző szerint még nem jelent meg a piacon olyan vlog, amely igazán kreatív volna. Ezt követően mindenféle bemutató nélkül összedobált egy listát vélhetőleg egyetlen kulcsszó használatával. (Félre ne értsetek, a listában található booktubereket én magam is követem, viszont elég logikátlan volt a lista a bevezető finoman szólva is lekezelő hangnemét követően.) Éppen ezért döntöttem úgy, hogy egy kicsit alaposabban is körbejárom a témát.

Photo by Christin Hume on Unsplash

A Youtube a tizenévesek televíziója – ez egy tény. Azzal pedig, hogy a zsebünkben – némi internethozzáféréssel persze – mi magunk is egy televíziózásra alkalmas készüléket hordozunk, a médiafogyasztási szokásaink is gyökeresen megváltoztak. Szívesebben nézünk meg egy-egy videót a buszon vagy várakozás közben, ahelyett, hogy egy-egy hosszabb cikket vagy blogbejegyzést elolvasnánk, ez pedig az alapvetően a Gutenberg-galaxisban mozgó tartalomgyártóktól is új attitűdöt kíván. Nem csupán arról van szó, hogy a cikkek lerövidültek, a nyelvezetük pedig leegyszerűsödött, hanem arról is, hogy a könyvkritika a véleményvezérek hatására platformot váltott.  Ennek két következménye van:

  • Az írott szövegeket a videó váltotta fel,
  • A kritika újra válságba került (épp, mint amikor a kritika a nyomtatott sajtóból hirtelen az internetre, majd a blogokra költözött.)

Anélkül tehát, hogy ez az írás átcsapna egyetemi hangvételű esszébe, elmondható, hogy az, hogy mi fogyasztók sokkal szívesebben hallgatunk végig egy videót, mintsem hogy végighámozzuk magunkat egy hosszabb, és olykor feleslegesen fellengzős és emelkedett nyelvezetű szövegen.

Ez pedig egy új jelenség, egy olyan jelenség, amelyre azok, akik nem a digitális érában születtek, nem tudnak értelmezni.

Photo by Thought Catalog on Unsplash

A kulturális média azonban egyre hátrányosabb helyzetbe kerül. Mivel a népszerű tartalmakat leginkább a divat, életmód, gaming, a gasztronómia, valamint a kifejezetten szórakoztató céllal készült videók adják, azoknak, akik könyvekkel, művészetekkel, kultúrával foglalkoznak, alkalmazkodniuk kell a kortárs trendekhez (mindamellett persze, hogy ez az ágazat jóval kevesebb támogatást kap nagy szponzorcégektől, hiszen a kultúrmédia is nehezen képes fenntartani magát.) Ez azt jelenti, hogy a könyves vlogokban is megtalálhatóak a kortárs trendek nyomai (amit a KönyvesBlog szerzője elmarasztalóan jegyzett meg.) Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy akárcsak a tartalomgyártók, a fogyasztói igények is jelentősen megváltoztak. Az ugyanis, hogy másképp fogyasztjuk a tartalmakat, hozzászólásainkkal, kérdéseinkkel pedig egy közvetlenebb, kétoldalú, azonnali kommunikáció jöhet létre a szerző és a fogyasztó között, a szerző, közvetlenebb, intimebb hangnemet eredményez, amelyek közvetlenebb, intimebb hangulatú videókat hoznak létre. Ez egy másik oldalról is megvizsgálható, hiszen a szerző több platformon többféle eszközzel kommunikál a követőivel, amelynek eredményeképpen nem csak a munkásságába, hanem az életébe, életterébe is betekintést enged, ez pedig szinte követeli, hogy az értekezések mellett a személyesebb, olykor az irodalmi-kulturális tevékenységhez csak lazán köthető tartalmat hozzon létre.

Photo by Emily Rudolph on Unsplash

Kicsit elkapott a hév, és el is kalandoztam, de összességében az, hogy a Youtube átveszi az uralmat a Gutenberg-galaxis fölött is, kikerülhetetlen következménye a megváltozott fogyasztási szokásainknak. Ezt nem elmarasztalni kellene, hanem megvizsgálni, és amennyire lehet, adaptálni, legalábbis ha széles közönséget szeretnénk megcélozni a tartalmainkkal. A magyar Youtuberek, tekintve hogy itthon még nem eléggé kitaposott a könyves-kulturális csatornák ösvénye, kísérleteznek, egyrészt, hogy a saját közönségüket megtalálják, és igényeiket a lehető legjobban kielégítsék, másrészt pedig azért, mert a külföldi példák a magyar viszonylatok között nem mindig kivitelezhetőek maradéktalanul. És mivel a Youtube elsődlegesen egy szórakoztató felület, a tartalmakat is a nézői elvárások szerint kell igazítani.

Itt a cikk, amit idéztem.

Tóth Judit, Egy elképzelt könyv 

Main Photo by Christian Wiediger on Unsplash

Hozzászólások