Vámos Miklós – Dunapest

Vámos Miklós hazánk egyik legnépszerűbb kortárs szerzője, valahogy mégsem sikerült még tőle egyetlen kötetet sem olvasnom, pedig az Apák könyve évek óta ott csücsült szüleim könyvespolcán. A Dunapest pedig szembejött velem és úgy voltam vele, most vagy soha, a kötet pedig színes volt és lendületes, de sajnos mégsem az én világom.

Kétség kívül érdekes, ezt nem tagadom. A francia származású Linda Budapestre utazik férje halála után, aki bár szintén külföldön élt, mégis magyar gyökerekkel rendelkezik. A cím is hozzájuk köthető, mivel a nő egy alkalommal, mikor a férfi Budapestet emlegeti, Dunapestnek érti. Linda egy itteni kávéházban ismeri meg Tóth Julit, aki segítségére siet idegennyelvi tudásával, ezzel pedig barátság szövődik a két nő között. Természetesen a romantika sem hiányozhat, így felbukkan Ákos és Dani, de az élet nem olyan egyszerű, hogy minden tökéletes legyen, Juli barátnője Zsófi ugyanis nem szívleli, hogy a lány a volt szerelmével és annak barátjával cimborál, Linda pedig kétségbeesett, hogy lányai nem hajlandóak szóba állni vele.

Ezen történetszál mellett a múltba is visszautazunk, aminek segítségével megismerhetjük a történet központi színhelyét, a Pozsonyi út 38-40-et régi és mai pompájában is. Ez az ötlet nagyon tetszett, hiszen régi olvasóink tudhatják, hogy nagy kedvencem a múltba visszatekintő, történelmi regények. Vámos Miklós alapos kutatása, a múlt jelenre való hatásának bemutatása abszolút megnyerő volt, hiteles és kétség kívül érdekes. Az épület ráadásul Csillagos ház volt 1944-ben, így külön izgalom és borzalom sejthető a történelmi részben, amik után talán nem meglepő, a zsidó lét nagy szerepet kap a műben. Olvashatunk benne az épület tervezőiről Hofstätter Béláról, Domány Ferencről, Hatvany Lajosról, Heltai Jenőről és még sok más közismert, híres emberről és sorsukról, halálukról, Lindáék mellett.

Ezek a történelmi részek voltak a kedvenceim, ugyanis nagyszerűen megidézésre kerültek a régi utcák, épületek és az emberek is. Ahogyan az is említésre méltó, ahogyan a jelen külföldi emberének mesélnek a magyar történelemről. Mi történt itthon, kis hazánkban a nem is olyan régi múltban, ahol embereket állítottak a Duna partra, hogy a vízbe lőhessék őket. Ahol házról házra jártak a zsidókat gyűjtve, és kijárási tilalommal sújtották őket. Borzalom.

Bár maga a cselekmény tetszett, a leírással voltak igen erős problémáim. Lehet én siklottam el valami fölött, de körülbelül az első ötven oldalig nem tudtam magamat időben elhelyezni, valamiért azt hittem, hogy végig a múltban vagyunk és nem esett le, hogy két idősíkon vagyunk és azért tudnak a szereplők mobiltelefonálni. Csupán a sorközök választották el a különböző részeket, egy massza volt az egész és borzasztóan zavart, hogy nem voltak gondolatjelek a párbeszédeknél, az egész egybefolyt és fura volt olvasni. A legjobban mégis az bosszantott, hogy az egyes részek mindig egy-egy szereplő szemszögéből, elbeszéléséből volt írva és Juli karaktere nagyon el volt túlozva. Jómagam az ő korosztályába illő vagyok és lekicsinylőnek éreztem, hogy Vámos Miklós úgy alkotta meg az ő beszédét és gondolkodásmódját, mintha minden korombeli, húszas éveiben járó lány úgy beszélne/gondolkodna, hogy “szal” meg “asszem” és hasonlók. Irritáló volt olvasni az ő részeit, holott tényleg akartam szeretni. Még a hatalmas mennyiségű politikai üzenet sem okozott gondot, pedig voltak részek, ahol igen erősen érződött.

Tagadhatatlanul izgalmas kötet az 1944-es Magyarországról és arról, hogy a múlt hogyan hat a jelenre. Egyszerre volt szörnyű, ugyanakkor vicces is, hiszen a mai időket megidéző szálakban a szerző nem félt humort belecsempészni, amitől könnyen és gyorsan lehetett haladni az olvasmányban.

Ha tehát kíváncsiak vagytok, hogyan alakulnak a férfi-nő kapcsolatok Vámos Miklós művében, hogyan keveredik a múlt és a jelen a Pozsonyi út 38-40. alatt, akkor vegyétek a kezetekbe az író legújabb művét. Nekem ez a stílus nem lesz a kedvencem, de ahány ember, annyiféle ízlés. Példának okáért, habár én nem lettem rajongó – amit nagyon sajnálok –, édesapám nagyon szereti a Vámos könyveket.

A recenziós példányért köszönet az Athenaeum Kiadónak!

Viola Ardone – Gyerekvonat

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?