Könyvek

Orosdy Dániel, Merényi Dániel – Wakond

Ha szereted a humort, a kétbalkezes rendőröket, na meg a képregényeket, akkor a Wakondot imádni fogod! A mindössze 223 oldalt magába foglaló krimi ugyanis végig humoros, könnyed, na meg csodaszép az illusztrációival.

A történet két mozgatórugója Woiczek Dávid és Sréder Pál, akik a rendőrségnél dolgoznak. Sréder, aki a Felderítési osztály vezetője (óvé) súlyos híreket kap, mégpedig, hogy megszüntetik a részlegét és amilyen szedett-vedett a csapat, a nagyját kirúgnák, a többieket pedig szétszórnák, hogy különböző alja munkákat végezzenek az örsön belül. Az óvé ezt semmiképpen sem szeretné, hiszen komoly munkába került neki, hogy felállítsa ezt az osztagot, így hát komoly döntésre jut. Összehívja kollégáit és fel is vázolja nekik a tervet: a Woiczek által lehallgatott drogbáró, GG üzletkötését fogják megakadályozni, mégpedig úgy, hogy a megszerzett holmit nem átadják a rendőrségnek, hanem megtartják maguknak, megalapozva velük jövőjüket.

Természetesen nem megy minden úgy, ahogyan azt ők elképzelték. A dolgok balul ütnek ki, vérfürdő keletkezik és GG rátalál Sréderre, akit megfenyeget, adja vissza a drogot és a pénzt, amit elvett tőle. A zsákmány azonban Woiczeknél van, aki megszökött a drogbáró emberei elől, így tehát az óvé nagy bajban van, nemcsak GG miatt, hanem amiatt is, hogy a rendőrség rájön, az ő autójuk szerepelt a városi autósüldözésben, benne Woiczek Dáviddal. Vajon hogy döntenek a rendőrök? Felhasználják a pénzt és a drogot saját életükre vagy sikerül GG-nek visszaszereznie őket? Mi lesz Woiczekkel, miután a rendőrség és a drogbáró is üldözi?

Igazság szerint mikor megláttam a regénynek az érdekes, tankönyvszerű méreteit, elbizonytalanodtam vele kapcsolatban, hiszen nem egy átlagos könyv formájával rendelkező kötet. De ahogyan kinyitottam és belelapoztam, felcsillant a szemem, ugyanis tele volt rajzokkal, amikre ugyan számítottam, hiszen fel van tüntetve, hogy illusztrált, de azt nem hittem volna, hogy ilyen képregényes formában. A rajzok teljes mértékben feldobták a sztorit és igazándiból csak azt sajnáltam, hogy nem volt belőkük több. Hangulatban, stílusban egyaránt megegyeztek és sok esetben meg is mosolyogtattak.

Mind az illusztrációkból, mind pedig a szövegből sütött a magyarság, na meg a Budapesti világkép. A szóhanszálat és a történet egyáltalán nem volt erőltetett, könnyed volt és laza, aminek köszönhetően elképesztően gyorsan bele tudtam magamat élni a cselekménybe. Maga a gengszter stílus pedig csak a hab volt a tortán, kezdve a Varangy és a Kopasz becenévvel.

A karakterek, függetlenül attól, hogy ki áll a jó, ki pedig a rossz oldalon – ha nevezhetjük egyáltalán bármelyiket is bárminek -, mindegyikük szerethető. Woiczek a maga hallgatag módján volt talán a legszimpatikusabb, de GG a drogvezér is teljesen lenyűgözött a maga módján. A legjobban mégis a kétbalkezes bandatagok, Varangy, Kopasz és a sofőrjük tetszettek, akik folyamatos mosolygásra és itt-ott kacagásra késztettek.

A kötet az elejétől a végéig cselekményekben dúskál. Egy percre sem áll le az akció, hol a nagy akcióra készülnek, hol menekülnek vagy üldözik egymást, mindig történik valami, ezért egyfolytában izgulhatunk kedvenc szereplőnk sorsáért.

Ha egy humoros hazai krimire vágysz, akkor bátran merem ajánlani neked Orosdy Dániel és Merényi Dániel Wakondját, ha pedig arra vagy kíváncsi, hogy hogyan harmonizál a képregény a regénnyel, itt egy remek példa. Nekem nagyon tetszett, jól esett egy ilyen könnyvű, légies, mégis izgalmas sztorit olvasni az előző, komoly történet után. Köszönöm szépen a recenziós példányt az Athenaeum Kiadónak!

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?