Mofeta Wirfall: Irányok, Eső
Irányok
Jobbra-balra figyelem,
hogy zakatol a síneken
a piros vonat.
Sípolva szól mozdony nóta,
s bár ismerem régóta
az irányokat,
azt azonban nem értem,
hogy ha a vonat értem
jön az állomásra,
miért mindig balról jobbra,
és sohasem fordítva
kér felszállásra.
Eső
Suttog a szél, egyelőre,
de vigyázz, mert ha erőre
kap, üvöltő orkánná dagad.
Falevéllel játszik a szél.
Te pajkos, csak dühödnél
fel, tetőnk lenne a játékszer.
Hideg szellő rád tekint,
könnyes szeme óva int:
Vigyázz, meg ne ázz!
S ha összevonja épp
haragos, bús tekintetét,
s téged pedig kérdőre,
akkor fog az alanti nép
pőre bőre ázni,
és a dőre az esőre
fogja fogni, míg hibázni
csak ő hibázott,
mikor nem vett
kabátot.