Skip to content
AH magazin

AH magazin

  • Média
    • Geek
    • Zene
    • Filmek
    • Sorozatok
  • Könyvek
    • Könyves dobozok
  • Kultúra
    • Interjú
    • Budapest
      • Tea és kávéházak
    • Utazás
    • ezeket szerettük
    • Művészsarok
  • Életmód
    • Sport
    • Gasztro
    • Szépségápolás
  • Lakberendezés
    • DIY
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Támogatóink
    • Szerkesztő szeretnél lenni?
Könyvek 

Matthew McConaughey – Zöldlámpa

2021-01-03 Benedek Eszter 21. század kiadó, Amerikai, életrajz, férfi főszereplő, könyv, kortárs, magyar nyelvű, Matthew McConaughey, önéletrajz, színész, Zöldlámpa

2020 utolsó olvasása volt számomra Matthew McConaughey önéletrajzi kötete, a Zöldlámpa, amely tökéletes lezárása volt az évnek. A színész memoárja felfedi életének összes fontos pillanatát, amelybe beletartoznak olyan jelenetek is, mint például egy külföldi cserediákprogram, a legfurább emberek között.

Úgy gondolom, hogy a Zöldlámpa könyves gyűjteményem egyik legnagyobb ékköve a 21. Század Kiadónak köszönhetően. Habár többször említettem már, hogy a kiadónál megjelent kötetek milyen szépek és igényesek – gondoljunk csak a KULT könyvekre –, de a McConaughey kötet külön kiemelendő. A Zöldlámpa kemény fedelet kapott, mely egyszerű, barna színt kapott egy közlekedési lámpával. Erre került egy kisebb védőborító, ami csodaszép külső design-t adott az egésznek. De az igazi varázslat belül van, ugyanis már maga a papírválasztás is különleges. A szöveg itt-ott meg van szakítva egy-egy fotóval, címkével mintha egy jegyzetlap lenne odatűzve, azon különböző megjegyzések, kiegészítések és egyéb mondatok. Mi több, egyes oldalak úgy néztek ki, mintha füzetlapok lennének, rajta “kézírással”. A zöldlámpa szó pedig minden egyes esetben zölddel szerepelt benne.

View this post on Instagram

A post shared by 21szazadkiado (@21szazadkiado)

A kötet elsősorban – bármi meglepő – magáról Matthew McConaughey-ről szól, azonban az  életrajzi könyv nem kifejezetten a filmes karrierjéről szól, illetve a róla szóló pletykákról, híresztelésekről, hanem sokkal inkább az emberről. A Zöldlámpa gyermekkorától veszi sorba McConaughey életét és útkeresését, azt, hogy milyen zöldlámpákat kapott az élettől.

A színész beszél gyermekkori eseményeiről is, ahol nem minden volt fenékig tejfel.

A McConaughey vérbeli texasi család, akiknél nem volt szokás leszidni a gyermeket, csupán csak ha az lebukott a rosszcselekedettel. Ezek közül több sztorit is megismerhetünk a könyvben, melyek közé tartozik többek között a lopás is. De azt is megtudhatjuk, hogy a család előszeretettel próbálkozott pereskedésekkel, például egyszer az édesanyja egy arckrémet kenegetett fiára, amitől Matthew arca csupa gennyes pattanás lett. Meg is nyerhették volna a pert, ha idő közben nem múlik el a sok ragya…

A gyermekkori sztorik azonban nem merültek ki ennyiben, olvashattunk itt két bátyjáról is, hogy azok hogyan váltak édesapjuk szemében férfivá, illetve arról is, hogy hogyan alakult a kapcsolat két szülője között, akik kétszer elváltak, ugyanakkor háromszor házasodtak össze, mert nem bírták egymás nélkül az életet. Habár a Zöldlámpában nagyon érződik, hogy McConaughey családjában nagy volt a szeretet, számomra felfoghatatlan hogy találta normálisnak a köztük levő őrületet. Azt, hogy veszekedtek a szülei – olykor még a nagykés is előkerült –, aztán meg a földön fekve szeretkeztek. Nekem elképzelhetetlen egy ilyen kapcsolat.

Elfogadott volt náluk az atyai pofon.

Habár most sokan meg fognak kövezni, de jó volt olvasni, hogy bizony el-elcsattant egy szülői pofon, amit a színész nem írt le borzasztó negatív dologként. Ezt muszáj volt megemlítenem, mert bár imádom a gyermekeket, ma már odáig fajult a világ, hogy lassan bűn a szülőnek is leszidni a saját gyermekét, aminek köszönhetően egyre több a szemtelen fiatal. Úgy gondolom igenis tanulságos ez  az olvasmány akár fiatal szülőknek is, mert itt a példa arra, hogy nem baj, ha egy-két nagyobb szemtelenség, kihágás után odasózunk egy tanító jellegűt, mert nem fog olyan lelki traumát okozni, hogy megutálna a gyerek, viszont ő megtanulná a leckét. Igaz, utána a hamburger azért már túlzás, de ahány ház, annyi szokás! (Félreértés ne essék, nem támogatom a gyermekbántalmazást!)

View this post on Instagram

A post shared by Benedek Eszter (@esztireads)

Miután túllendültünk fiatal suhanc korán, bemutatja nekünk röviden azt az egy évet is, amit cserediákként töltött. Ez hatalmas fordulópontot jelentett nála, hiszen itt szakadt el először a családjától és kezdett el megtanulni egyedül élni, döntéseket hozni. Ezt követően meg röviden bemutatja egyetemi éveit, ahol végül kikötött a színészkedésnél. Bár nagyon élveztem a kötet első felét, mégis ez volt az a szakasz, ami igazán érdekelt. Honnan jött neki az ötlet, mi volt azaz ösztönzés, ami miatt végül a válogatókon kötött ki?

Nem Hollywood a lényeg.

Sajnos azonban nem kaptam meg azt a hatalmas kulisszatitkokat rejtő olvasmányt, mint amit reméltem. Nem igazán emeli ki a filmeket, nem beszél nagy színészekről való kapcsolatairól, nem kaptunk semmi olyan pletykát, ami mást is érintett volna. Még arról is kevés infót kaptunk, hogy hogyan készült egy-egy szerepre. Egy darabig ezt nagyon bántam, aztán szépen lassan fordult a kocka és elkezdett nem zavarni.

Ez nem volt ugyanolyan séta, mint bármelyik másik. Olyan négyszázan őgyeleghettek a sétányon. Háromszázkilencvenhatan megbámultak. Négyen nem. Három baba meg egy vak ember.
Ellenőriztem a sliccemet, és finoman megfogtam az orromat, hátha kikandikál a taki.
Nem.
Mi a faszom…?
Híres lettem.

Ez pedig annak volt köszönhető, hogy megtalálta azt az arany középutat, ami ad is a filmes életéből és nem is. Diszkréten beszélt nagy emberekről, odafigyelt, hogy senkire se mondjon sértőd de letudja azt a kört, amit a rajongók akarnak. Azt, hogy milyen filmekre jelentkezett, egy-egy jelentősebb filmnél hogyan kapta meg a szerepet, mi az, amit el akart vállalni és mi az, amit nem.

Ezek mind-mind nem hatalmas titkok, ugyanakkor igen érdekesek lehetnek az olyan olvasók számára, mint én. Olyanoknak, akik látták a filmjeit, szeretik az alkotásait, hatalmas színésznek tartják, ugyanakkor nem ismerik olyan szinten a színészt, hogy minden apró részlettel tisztában vannak karrierjével kapcsolatban. Említi például, hogy a True Detective című filmben eredetileg Woody Harrelson szerepét kapta volna meg. Beszél arról, hogy hogyan lett az ikonikus

All right, all right, all right

és ami a leginkább kiemelkedik és a legtöbb elbeszélést kapja, az a Mielőtt meghaltam című filmje. Abszolút érezhető volt, hogy a szíve-lelke benne van ebben az alkotásban és őszinte elismerésért adózom neki az elszántsága miatt. Ez azonban nem minden. Minden egyes filmjére alaposan felkészült, sokszor elvonult a világtól, lakókocsiban élt és olyan kalandokban volt része, amikről mi még csak álmodni sem merünk.

View this post on Instagram

A post shared by 21szazadkiado (@21szazadkiado)

Összességében tehát ez a memoár sokkal inkább McConaughey életéről, lelki világáról szól, mintsem a nagy botrányairól. Persze azért nem hagy minket szaftos téma nélkül, hiszen megemlíti börtönlátogatását és azt is, hogy álmában bizony el szokott élvezni, de a csajozásairól például, éppen hogy csak említés szintjén értesülhetünk. Önmagáról, fiatalkoráról és a családjáról azonban őszintén és nyíltan beszél, bőven adva izgalmat és szórakozást az olvasónak.

Ha kíváncsi vagy milyen piszkos álmai tudnak lenni egy színésznek, akkor ez a te könyved.

A zöldlámpa tökéletes olvasmány a színész rajongóinak. Őrült motorozás, homokban birkózás, lakókocsis utazások, ezekről mind-mind ír a kötetben. Ha kíváncsi vagy, milyen életbölcsességeket tud veled megosztani McConaughey, akkor ez a te könyved lehet. Én nagyon élveztem, úgyhogy remélem te is fogod.

A recenziós példányért köszönet a 21. Század Kiadónak!

Dean Koontz – Kötődés

Hozzászólások

  • ← Recept: Paradicsomos spagetti fehérbabbal
  • Ismerd meg a Bridgerton sorozatot →

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?

Facebook

Facebook

Népszerű bejegyzések

  • Visszatért A mi kis falunk!
  • Megnéztük a 365 nap utolsó részét
  • Amikről nem tanultunk irodalom órákon (+18)
  • Sorozatajánló: Emanet (Legacy)
  • Az Annabelle baba igaz története

Ezekről írtunk

21. század kiadó (135) Agave Könyvek (154) ahdvent (84) ajánló (288) amerikai szerző (109) cikk (83) dalpremier (74) dráma (68) előzetes (105) fantasy (164) film (263) filmajánló (77) friss (123) Generál Press Kiadó (72) horror (84) hétindító (96) hír (127) hírek (100) karácsony (113) kiadó (68) klippremier (68) kortárs (188) krimi (129) kritika (70) kultúra (93) könyv (565) könyvajánló (132) könyvek (73) Könyvmolyképző Kiadó (101) magyar nyelvű (314) megjelenés (156) mozi (84) média (374) Netflix (167) premier (135) regény (597) romantikus (177) sci-fi (90) sorozat (400) sorozatajánló (79) thriller (139) történelmi (71) zene (256) zeneajánló (69) életmód (80)
Privacy & Cookies: This site uses cookies. By continuing to use this website, you agree to their use.
To find out more, including how to control cookies, see here: Cookie Policy

Impresszum

Főszerkesztő: Benedek Eszter

Vezető szerkesztő: Kurdi Réka

Érdeklődés:
info@ahmagazin.com

Üzleti megkeresés:
eszter.benedek@ahmagazin.com

Művészsarokban való megjelenés: info@ahmagazin.com

Copyright © 2023 AH magazin. All rights reserved.
Theme: ColorMag by ThemeGrill. Powered by WordPress.