Könyvek

Keszi Csaba – Három ​perce még éltem

Keszi Csaba neve számomra ismeretlen volt egészen addig, míg az Ad Librum Kiadó fel nem keltette rá a figyelmem, és bár a borító nem nyerte el a tetszésem, a fülszövege viszont már érdekesebbnek hangzott, hiszen először hallottam olyan sci-fi regényről, amiben magyar karakterek szerepeltek, így hát úgy voltam vele, miért ne? Adjunk neki egy esélyt!

A történet szerint Botond és Pista az erdőt járják világháborús eszközöket kutatva, hobbiként, ám egy napon egy igen furcsa dolgot találnak. Egy dobozt, ami túl mélyen lapult a föld alatt ahhoz, hogy a fémkeresőjük megtalálja, azonban az mégis kiszúrta, így hát a két jóbarát hazaviszi Botond garázsába, ahol talált kincseiket őrzik és szemügyre veszik. Az azonban megfejthetetlennek bizonyult számukra, majd lassan félni is kezdtek tőle, mikor furcsa dolgok kezdtek történni körülötte. Először Botond lett rosszul és látott víziókat, majd mikor hozzá akartak nyúlni, tűz forró volt. A két férfi elhatározta vissza viszi oda ahol találta. Mikor azonban beértek az erdőbe, Botond újra rosszul lett, majd megjelent egy űrhajó, amiből két idegen lény szállt ki. Kiderült, hogy a doboz amit találtak egy jeltovábbító, ami az Inanna űrhajóból származik, a két idegen, Vorkov és Nagarm bolygójáról. Az űrhajó eltűnt, és a két űrutazó pedig annak a nyomát keresi.

A regény elején számomra furcsa volt, hogy a magyar nép vegyül ezzel a fantasztikummal, az űrlényekkel, de tulajdonképpen nagyon is tetszett. Botond és Pista karaktere igen hétköznapi volt, szokványos, mintha csak itt laknának a szomszédban és pont ezért sikerült is velük szimpatizálnom, míg a két idegen tökéletesen az ellentettje volt. El tudtam róluk hinni, hogy nem evilágiak és minden furcsaságuk ellenére megvoltak bennük azok az emberi tulajdonságok, amik miatt az elején nem tudtam eldönteni, ők vajon emberek-e vagy sem? Nagyon szépen le volt írva a jellemük, milyen lények ők, mi történt velük, miért utaznak ők igazándiból. A két faj találkozása roppant ésszerűen és egyszerűen zajlott és akaratlanul elgondolkodtam azon, vajon én hogyan reagáltam volna?

Külön érdekes volt számomra az iszákos, nőcsábító tiszteletes is, aki pontosan ugyan azt a látomást vizionálta, mint Botond. A férfinak természetesen más gondjai is voltak, amik miatt Botond feleségéhez járt kezelésre, aki pszichológusként praktizált, saját otthonukba. Érdekes egybeesés. Mindenesetre minden alkalommal vártam, milyen fejleményre jutnak ezen alkalmak során.

Valószínűleg az hozta a leginkább közel hozzám Keszi Csaba Három perce még éltem regényét, hogy Magyarországon játszódott a cselekmény, ezzel sokkal nagyobb izgalmat kiváltva belőlem. A hangulat, a karakterek jellege mind-mind nagyon ismerős volt és teljes mértékben elképzelhető. Mindemellett bár kellemes volt olvasni, de még igen távol áll tőlem ez a magyar science-fiction világ, és ezért mégsem alkotott eléggé maradandó élményt. Talán azért, mert nem volt annyira összetett, mint például egy Martin alkotás vagy egy Kim Stanley Robinson, de hát nem is kell egy feltörekvő magyar írót összehasonlítani ilyen nagy nevekkel.

Ennek ellenére én mégis ajánlom nektek a regényt, ha kíváncsiak vagytok arra, hogy mit alkot egy magyar szerző a science-fiction világában. Talán nektek jobban elnyeri a tetszéseteket, mert tényleg nem beszélünk egy rossz sztoriról. Szépen fel van építve, élethű karaktereket tár elénk és a cselekmény is érdekes.

A recenziós példányért köszönet az Ad Librum kiadónak!

Őszintén a drogokról Mogyorósi Vivien regényében

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?