Könyvek

Julie Kagawa – Vaslovag

Julie Kagawa neve sajnos kevésbé ismert a hazai olvasóközönség számára. Első fantasy sorozata, a Vastündérek a 2010-es évek első felében került kiadásra. Az utolsó kötet, a Vaslovag 2018-ban jelent meg magyarul Miks-Rédai Viktória fordításában a Könyvmolyképző Kiadónál. Első körben nem aratott hatalmas sikert a Szentivánéji álom által ihletett történet, de az idei új borítós változat sokak figyelmét felkeltette.

Ash, a Téli Udvar legfiatalabb hercege a szerelmet, sőt az érzelmeket a halandók és a bolondok gyengeségének tartotta. Egyszer elkövette azt a hibát, hogy beleszeretett egy tündérlányba, akit elvesztett. A szíve összetört, és újra a korábbi érzéketlen tündérénje tört felszínre. Az élete azonban teljesen felfordult, amikor megismerkedett a félvér Meghan Chase-szel, a Nyárkirály lányával. Meghan a lovagjaként kötötte magához a herceget, aki a Vasbirodalomba nem tarthatott vele. Ash régi barátja és egyben riválisa, Puck, valamint a bosszantó és bölcs Kacor társaságában lehetetlen küldetésre indul, hogy beteljesíthesse lovagi esküjét, azaz újra Meghan mellett lehessen. Ahhoz, hogy visszatérhessen a Vastündérek közé, a hercegnek lélekre és emberi testre kell szert tennie.

A Vaslovag olvasásakor nyomon követhetjük Ash útját, amely során számos teljesíthetetlennek tűnő próbatételt kell kiállnia ahhoz, hogy eljuthasson Sohaföld végére, és megszerezhesse a lelkét. A herceg küldetése során többször is elbizonytalanodik, mert olyan információ kerül a birtokába, amely alaposan megingatja az önmagába vetett hitét. Különös kísérői mindvégig támogatják célja elérésében, bár igazából egyiküknek sem feltétlenül személyes érdeke Ash sikere.

Az előző részekkel ellentétben nem Meghan nézőpontjából követhetjük az eseményeket, hiszen ő kénytelen a Vasbirodalomban maradni a vastündérek újdonsült királynőjeként, és mit sem tud lovagja és barátai veszélyes vállalkozásáról. A kötet elején még szokatlan volt számomra Ash szemszögén keresztül követni az eseményeket, de amint részletesebb betekintést nyertem az érzelmeibe és a gondolataiba, könnyen azonosulni tudtam vele. Az utazás során felszínre kerül a herceg múltjának több fontos állomása is, illetve a küldetését beárnyékoló belső vívódásának okait is megismerhetjük. Mindezek ellenére nekem sajnos hiányzott Meghan a történetből, ugyanis az ő elbeszélését érdekesebbnek találtam a tündérek világára való örökös rácsodálkozása és a Puckkal való régi barátsága miatt.

A Vaslovag eseményei alatt kétségtelenül Ash karaktere fejlődik a legészrevehetőbben.

Érzéketlen és arrogáns tündérként ismerhettük meg a sorozat első kötetében, aki igyekezett valódi önmagát és a legapróbb érzelmeit is elrejteni a világ elől. Testvéreivel folyton versenyeznie kellett anyjuk és királynőjük, Mab figyelméért, így teljesen érthető, miért vált igazi jégherceggé. Meghan hatására viszont képes volt újra megtapasztalni az emberi érzéseket, sőt végül a tündéri felsőbbrendűséget is elvetette. A másik említésre érdemes változás a csínytevő Robin pajtással, alias Puckkal való viszonyában következik be. Ash évtizedekig őt hibáztatta korábbi szerelme, Ariella halálért, de az utazás végére sikerül megbékélnie a történtekkel, és szinte tökéletes az összhang a régi barátok között.

Számomra a Vastündérek legkedvesebb karaktere a mindentudó tündérmacska, Kacor. Igazából az Árnyvadász-univerzum híres boszorkánymesteréhez, Magnus Bane-hez tudnám hasonlítani, hiszen mindig a főszereplők segítségére siet, ugyanakkor kellőképpen leszidja őket ostobaságukért. Bár a macska sokszor magára hagyja a herceget és társait az utazás során, mégis láthatóan érdekli őt a sorsuk sőt, talán a barátainak is tartja mindannyijukat. Külön tetszett a hatalmas legendával, a félelmetes Farkassal való örökös kutya-macska ellentéten alapuló rivalizálása.

Julie Kagawa ugyan Shakespeare Szentivánéji álom című művéből inspirálódott, rendkívül egyedi és különleges világot alkotott. A Vasbirodalom ötlete egy modern, de életszerű – persze csakis egy fantasy keretein belül – elképzelés, hiszen a tündérek világa sem hagyhatja figyelmen kívül a technológia hódítását. A dráma karakterei közül megjelennek páran a könyvsorozatban, azonban Robin pajtás kivételével nem ők vannak a középpontban. Az pedig, hogy Sohaföld a halandók országai mellett létezik, és csupán ösvények választják el őket egymástól, hatalmas plusz pontot érdemel. Egyedül a világ térképét hiányoltam a Vastündérek olvasásakor, mert szívesen követtem volna a hősök útját vizuálisan is.

A Vaslovag egy kalandokkal teli és sorsfordító utazás történetét mutatja be, amely során a főhős lelke és emberi mivolta a tét.

A negyedik kötet végén Ash és Meghan története lezárul, bár lehetnek kérdéseink a jövőjükkel és más karakterek sorsával kapcsolatban. Sajnos magyarul még nem jelentek meg a Vastündérek világában játszódó folytatások, de a szerző Meghan öccséről, Ethanről is írt egy trilógiát, illetve nemrég Robin pajtás is saját történetet kapott.

Ezt a könyvsorozatot elsősorban a tündéres fantasy kedvelőinek, valamint Julie Kagawa rajongóinak ajánlom. Továbbá, ha érdekel titeket egy tágabb értelemben vett Szentivánéji álom feldolgozás is, akkor szintén kiváló választás lehet. Amennyiben kíváncsiak vagytok rá, hogyan fér meg az ősi mágia és a modern technológia egymás mellett, a Vastündérek ezt is megmutatja.

Olvastátok már? Osszátok meg a véleményeteket velünk!

Holly Black – A semmi királynője

Hozzászólások