Filmajánló: Némaság (2016)

Japán egy szigetország, ahol a népesség nagy része keresztény illetve buddhista. Vannak, akik több vallás hívőjének is vallják magukat, vagy éppen egy istenben sem hisznek. Arról, hogy ez a hit hogyan jelenik meg a japán filmekben, egy korábbi cikkben már beszéltünk, azonban a hit nem mindig ilyen egyszerű. Sőt, nekem továbbra is egy megfoghatatlan, keszekusza, folyton változó dolognak tűnik, és bár Japánban teljes vallásszabadság van, ez nem mindig volt így.

Néma istenek

Noha olyan filmsikereket köszönhetünk Martin Scorsese-nek, mint a Wall Street farkasa (2013), Az ír (2019) vagy a Viharsziget (2010), a 2016-os Némaság a rendező eddigi filmográfiájának legnagyobb kakukktojása. Készített már vallással kapcsolatos művet, nevezetesen a megosztó véleményeket kapott és be is tiltott Jézus harmadik kísértése  című filmet, de olyat, mint a Némaság, még nem.

Történetünk a tizenhetedik századi Japánba visz minket. Ferreira atya (Adam Neeson) 1633-ban szemtanúja lehet annak, hogyan forráznak le több tucatnyi – magukat kereszténynek valló – férfit. Portugáliába érkező levele mellett, melyben többek között erről is ír, egy pletyka is érkezik, miszerint Ferreira eretnekké vált, japán nevet vett fel és megházasodott, sőt, utódokat is nemzett. Két főszereplőnk, Rodriguez (Andrew Garfield) és Garupe atya (Adam Driver) a szigetországba utazik, hogy megbizonyosodjanak róla, igaz-e a szóbeszéd. Az ekkor tetőfokára hágó keresztényüldözés miatt elhagyatott viskókban, isten háta mögötti falvakban bújnak meg, miközben a férfi felől érdeklődnek, hátha valaki tud róla valamit. Ebben segítségükre van a Kínából hazaérkezett Kichijiro (Yôsuke Kubozuka), aki ugyan kereszténynek vallja magát, de hitét a szereplők és a néző is újra meg újra kétségbe vonja. Rodriguez hamarosan egyedül kell folytassa útját, hogy így vagy úgy, de véghezvigye küldetését.

I feel so tempted. I feel so tempted to despair. I’m afraid. The weight of your silence is terrible. I pray, but I’m lost. Or am I just praying to nothing? Nothing. Because you’re not there.

Vér és könnyek

Nehéz filmről van szó. A kínzások, kivégzések ábrázolása brutálisan élethű és naturalista – levágott fejek, élve elégetés, összekötözött emberek gödörbe lógatása fejjel lefelé. Gyenge idegzetűeknek semmiképp nem ajánlott. Erős idegzetűeknek? Talán. Az ábrázolás mellett a téma és annak vászonra vitele is nehezen megemészthető. A színészi munka kifogásolhatatlan, a karakterek életszerűek, Rodrigueznek is megvan a maga csatája Istennel és a hittel. Ahogy haladunk a két és fél órás filmmel, úgy törik meg a buddhista inkvizitor kezei alatt.

Nem vagyok keresztény, sem buddhista, ezért nem tudom, mennyire ajánlhatom a Némaságot a két csoport tagjainak. Viszont annak, aki a cikk elolvasása után érdeklődni kezd a film után, üzenem: megéri megnézni. Súlyos, szívfacsaró, némileg traumatizáló, de nem rossz film. Egyedi élményt ad és elgondolkodtat. Csak készüljünk fel arra, hogy pár percig magunk elé fogunk meredni a stáblista megjelenése után.

Filmajánló: Októberi égbolt (1999)

Hozzászólások