Könyvek

Borsa Brown – A férj prostija

Borsa Brown 2017 legsikeresebb magyar írónője lett, így nem meglepő, hogy már olvashattatok róla korábban a honlapon. A Maffia trilógia után, most egy teljesen más stílusú regényt mutatunk be tőle az Álomgyár kiadó jóvoltából, ami nem más, mint A férj prostija.

Pamlea Logan egy háromgyermekes családanya, aki már erőteljesen az ötven felé közeledik. Karrierjét feladva főállású anyaként tengeti a mindennapjait és úgy érzi, teljesen monotonná vált az élete, minden nap ugyan az a forgatókönyv zajlik le otthon. Rabszolgának érzi magát a saját otthonában, ugyanis minden idejét lefoglalja a házimunka és a gyerekek. Úgy érzi elvesztette magából a nőt, és már csak kizárólag anyaként funkcionál, és habár csodálatos férje van, mégis eltávolodtak egymástól, amitől Pamela teljesen kétségbe esik. Nem tudnak már a gyerekeken kívül másról beszélni, nincsen nemi életük és már külön is alszanak. Fél attól, hogy Steven megcsalja, vagy ha eddig nem is tette, akkor hamarosan bekövetkezhet.

A férj prostija elején teljesen reálisan képet kapunk egy megfáradt családanyáról, akinek a monotonitás miatt válságba került a házassága. Ezt sokan átélik, hiszen idővel a legtöbb hosszútávú kapcsolat többé-kevésbé ellaposodik, megszokottá válik. Pamela pedig pontosan ezt unja meg kétségbeesésében és úgy dönt változtatnia kell a dolgokon, újra nő szeretne lenni a férje szemében, nem pedig egy bejárónő. Hosszas gondolkodás után ráveszi magát és úgy dönt, beszélgetés helyett egy bizonyos játékba kezd férjével abban a reményben, hogy az megmentheti házasságukat, kapcsolatukat és szerelmüket.

,,Nemcsak a társadalom nem becsüli meg az otthon maradó nőket, anyákat, hanem mi sem becsüljük magunkat. Ördögi kör. Ők minket nem értékelnek, ezért mi sem magunkat.”

Frizurát vált, elmegy kozmetikushoz, aki műszempillát tesz rá, teljesen legyantázza, új ruhákat vásárol és még  a szexshopba is ellátogat az ügy érdekében. Ezek még rendben is voltak, melyik nőnek ne adnának önbizalmat? Ám Pamela játéka kezdetben mégis kétes érzéseket váltott ki belőlem, ugyanis felmerült bennem a kérdés, én vajon mit éreznék, ha a férjem belemenne egy egyéjszakás kalandba egy vadidegen nővel? Végig tudnám csinálni ezek után a szerepjátékot, amit kitaláltam? Aztán rájöttem, hogy valószínűleg nem. Márpedig Pamela mégis azt akarta, hogy a férje elcsábuljon Laurának, egy ismeretlen nőnek. Nem tudtam megérteni, de mégis kíváncsi voltam, mi lesz ebből a könyvből, hiszen szimpatikus volt a nő karaktere? Kétségbeesett, de mégis határozott személyiség, aki jó anya, feleség és szerető akar lenni. Pont ezért reméltem, hogy Steven nem fog válaszolni Laura SMS-eire.

Nagy meglepetésemre pozitívan végződött az első szerepjáték, és ezután Pamela úgy dönt, itt az ideje párterápiára menni. És habár azt tanácsolták nekik, havi egy játék tényleg segíthet a kapcsolatukon, ők lépten-nyomon ‘belekeverednek’ egybe. Tetszett az ötletesség, amivel szórakoztatták magukat, mégis néha azt éreztem, ez már nekem sok, elveszi a sztori lényegét. Mintha kezdene teljesen eltűnni az a Pamela, aki olyan szimpatikus volt az elején.

,, Így kaphatunk csak esélyt. Különösen én. Esélyt arra, hogy a férjem nőként nézzen rám. Szajhának kell lennem! Az leszek. A férjem prostija.”

Akik éltek már ha nem is hosszabb házasságban, de hosszútávú kapcsolatban, biztosan át tudják érezni főszereplőnőnk helyzetét. Bele sem merek gondolni, mennyi kapcsolat mehetett abban tönkre, hogy eltűnt a láng, a kapcsolat megszokottá vált, már-már nem is mint társak éltek együtt az emberek. Pamela abban a szerencsés helyzetben van, hogy férje Steven viszonozza próbálkozását és újra felélesztették kettejük között azt a bizonyos szikrát.

Steven karaktere bár kezdetben kissé ellenszenves volt kétségbeesett könnyűvérűsége miatt, mégis egy szerethető figura lett. Tetszett a jellemfejlődése, amihez felesége hozzásegítette. Pamela ugyanis nemcsak saját magát és a kapcsolatát alakította, hanem segített a családnak abban, hogy mindenki rájöjjön mi a maga dolga. A regény végére már nem csak rá hárult a főzés, mosás, takarítás, vásárlás, fűnyírás és gyermekfelügyelet, hanem kivette a részét mindenki a munkából. Legidősebb fiuk bevásárolt, Steven levágta a füvet és még a nagyszülők is bevállalták a hétvégekre a kisgyermekeket. A munka elosztódott közöttük, így végre nem érezte magát bejárónőnek.

A férj prostija alaptörténete nagyon tetszett, hiszen ez egy nagyon komoly probléma a kapcsolatokban. És habár tényleg voltak számomra már túlzások, illetve furcsa volt az a pénzmennyiség, amit az édesanya elköltött magára, valamint a szexjátékokra, mégis bejött. Ha valaki meg akarja menteni huszon-egynéhány évi kapcsolatát, annak bizony lehet, hogy borsos ára van (mégha a történetben irreálisan is sok). De ami a leginkább megfogott, az Pamela bátorsága volt. A húszas éveim elejét taposom, mégis vannak olyan dolgok, amikhez nincs merszem, ilyen például a szexshopba való látogatás vagy akár a rúdtáncolás, aminek nekikezdett. Az ilyesfajta akciókhoz, szerepjátékokhoz igenis bátorság kell, ami külön elismerésre méltó (szerintem) egy negyven felettinek.

Borsa olvasmányos stílusban, a lapokat lazán végig pörgetve mutat görbe tükröt az olvasók felé ezzel a tanulságos történettel. Vajon mennyi nő lesz a családjának rabszolgája? A sztori megmutatja nekünk, nem kell mindent megcsinálnunk a férfiak és a gyermekek helyett. Igenis vonjunk be mindenkit a házimunkába, a család minden egyes tagja vegye ki a részét a közös életből. A férfi nyírja le a füvet, a nagyfia nyugodtan vásároljon be, az anyuka főzzön és a kicsi is el tud pakolni maga után.

Elsősorban azoknak a nőknek ajánlom, hogy mindenképpen a kezükbe vegyék Borsa könyvét, akik már hosszabb ideje együtt élnek párjukkal, illetve azoknak, akik már érettebb korban vannak, hiszen ők értik meg igazán ennek az egésznek a mondanivalóját. De aki egy könnyed, hétvégi olvasmányt szeretne magának választani, úgy gondolom nyugodtan vegye a kezébe A férj prostiját. Egy erotikával megtoldott romantikus regényről beszélünk, ami egy igazi csajos történetet foglal magába.

Mi is elolvastuk az Egy év Rómábant!

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?