Andrew Sean Greer – Arthur Less

Az Arthur Less kétség kívül az egyik legérdekesebb regény volt, amit az utóbbi időben olvastam. Egyrészt, mert sosem hittem volna, hogy egy meleg férfi szemszögéből fogok olvasni, másrészt azért, mert bár jómagam is írtam róla kiajánlót. Őszintén bevallom, nem bíztam benne, hogy valóban ennyire tanulságos és elgondolkodtató lesz a cselekmény.

A történet, ahogy a címében is áll, Arthur Less íróról szól, aki lassan betölti az ötvenedik életévét. A cselekményszál tulajdonképpen úgy kezdődik, hogy egy esküvői meghívót kap volt szeretőjétől, a férfi pedig elkezd dilemmázni. Elmenjen vagy ne? Mennyire lenne kínos elutasítani? Na és elfogadni? Végül úgy dönt, hogyha külföldi útra hivatkozik, az úgy talán rendben lesz. Így hát felkerekedik és elfogad egy csomó külföldi meghívást. Tanítást, díjátadót, felolvasást, számtalan izgalmas dolgot, miközben olyan helyekre látogat, mint például Berlin, Marokkó vagy az Arab-tenger.

Talán ez így első hallásra nem feltétlen hangzik átlagon felüli regénynek, pláne nem Pulitzer-díjasnak, de itt a lényeg nem feltétlen az alap történetben rejlik, hanem a kivitelezésben. Ahogyan haladunk előre a cselekményben, úgy tekint az író vissza a múltjának eseményeibe. Hogyan ismerkedett meg, esett szerelembe, majd hogyan került párkapcsolatba a híres költővel, hogyan és miért ért véget a kapcsolatuk, hogyan jött össze végül a fiatal Freddie-vel. Miközben ezeken elmélkedik Less, számos bölcsességet tanít nekünk az idő múlásáról, a szerelemről és a bizonytalanságról, valamint arról, hogy milyen melegnek lenni.

Különösen az tetszett Greer regényében, hogy milyen egyszerűséggel kezeli a homoszexualitást. Mondhatni, mintha teljesen természetes lenne minden ember számára, hiába nem az sajnos. Olyan érzelmeket és tudást ad át ezzel az embereknek, hogy a könyv végeztével még mindig gondolkodik az ember és próbálja feldolgozni az olvasottakat.

Én mindenesetre pozitívan csalódtam, ez valóban egy remek szatíra. Tudja hol legyen humoros, érzéki vagy éppen bölcs. Remek kérdéseket boncolgat, kezdve az egyik legegyszerűbbel, ki lehet zseni? Ki számít írónak? Vagy mi a szerelem?

A regény segítségével, ami engem talán a legjobban elgondolkodtatott az egy teljesen másik kérdés. Less külföldön nyer egy díjat az egyik regénye kapcsán és azon elmélkedik, hogy miért nem a fordító kapja meg? Hiszen állítása szerint ő faragott belőle jó művet, ami szerintem egy igen izgalmas téma, gondoljunk csak bele. A mi hazánkban hány tehetséges fordító van, mennyire ismerjük őket, rajongunk egyáltalán az ő kezük alól kikerült kötetekért? Hány olyan kötet lehet magyar fordításban, ami a saját hazájában kevésbé lett ismert? Zseniális felvetés.

Aki egy őszinte regényt szeretne olvasni a szerelemről, az élet jó és rossz oldaláról, az elveszett lehetőségekről, arról, hogy az idő hogyan hat az emberekre, bátran vegye kezébe a könyvet. De előre szólok, ha valaki nem elfogadó szexualitás kérdésben, valószínűleg nem fogja élvezni az olvasását. Viszont én azt javaslom legyetek nyitottak és nézzetek be emögé, és lássátok meg ennek a könyvnek az értékeit, mert nagyon sok van.

A recenziós példányért köszönet az Álomgyár Kiadónak!

http://www.ahmagazin.com/konyvek/kendall-ryan-szeress-%e2%80%8bes-akarj-szeress-es-hazudj-2/

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?