Vissza az irodalomórákhoz – Egri csillagok

A tavalyi évben már elkezdtük a Vissza az irodalomórákhoz rovatunkat, amelyben segítséget kínálunk a kötelező olvasmányokhoz vagy kedvet adunk olyanoknak, aki szívesen elolvasnák az adott bejegyzésben bemutatott könyvet. Most, hogy az iskolai tanórákat felváltotta az online oktatás, szeretnénk megkönnyíteni a helyzeteteket és ismét bemutatni néhány kötelező olvasmányt nektek.

Gárdonyi Géza klasszikusa, még a századforduló előtt, 1899-ben folyóiratban jelent meg, két évvel később 1901-ben pedig könyvben is kiadták. Az író Ziegler Gézaként látta meg a napvilágot Agárdpusztán 1863. augusztus 3-án. Nevét anyakönyveztetési helyszíne után választotta, ez volt Gárdony, majd eleinte Gárdonyi Z. Géza néven jelentek meg publikációi. 1890-től pedig Gárdonyi Géza néven adta ki írásait.

Édesapja, a szászországi Ziegler Mihály, gépészmérnökként végzett, majd saját gyárat vezetett Bécsben. A forradalom kitörése miatt aztán elhagyta a várost, Kossuth fegyvergyárosaként tevékenykedett, majd a szabadságharc végén pedig vagyona nélkül menekült el Aradról. A hadbíróság aztán elfogta, de végül jóakarói miatt nem kellett börtönbe vonulnia. Egyik hazai megbízása a szőlősgyöröki gőzmalom megépítése és felszerelése volt, ekkor ismerte meg a nála tizenhét évvel fiatalabb Nagy Teréziát. Házasságukból hét gyermek született, ám csak három gyermek élte meg a felnőttkort.
Géza és családja rengeteget költöztek. Az ifjú író Budán kezdte meg tanulmányait, majd az édesapja új munkahelyei miatt több faluban is eltöltött néhány osztályt. Hejőcsaba nagyon kedves emlékeket keltett Gézában, legfelhőtlenebb időszakát ebben a kis községben élte meg. A fiatal Géza szerette a könyveket, de az iskolában gyenge képességű diáknak bizonyult.
1878-ban letette érettségi vizsgáját, majd a betegségre hajlamos, gyenge fizikumú, vékonydongájú fiú mesterember ősei hagyományaival szakítva szeptemberben az Egri Érseki Tanítóképző (röviden a Líceum) növendéke lett. Gézát már lelkileg megviselte a nélkülözés, a magányosság és a céltalanság érzése az egri városban. Ehhez a lelki válsághoz, apja 1879-ben bekövetkezett halála is rátett.
Később több lapban is megjelentek írásai, továbbá illusztrátor is volt. Dolgozott segédtanítóként, majd később Sárváron volt osztálytanító. Több dunántúli lap is közölte írásait.

1885. október 15-én lemondott kántortanítói állásáról, október 28-án házasságot kötött a dabronyi Csányi Máriával, s az ifjú házasok Győrben telepedtek le. Eleinte házitanító volt, majd ugyanitt indult el újságírói karrierje. Dolgozott a Hazánk, a Győri Közlöny, de a Budapesti Hírlapnál is. Az évek alatt Szegeden és Aradon is élt, de itt is kerülte a nagy társaságot. Egészségi állapota miatt Budapestre költözött, majd 1892-ben útjai elváltak feleségétől.
A házasságukból három gyermek született, de eleve boldogtalan volt. Mária más férfi karjaiban kereste a boldogságot, de Gárdonyi gyakran visszafogadta őt. Gárdonyi az 1800-as évek végén magához vette idősödő édesanyját, de két gyermekét is ő taníttatta Egerben. Gizella lányánál elmebajt állapítottak meg, ő az egri irgalmasok kórházában élte le életét.

Az író 1922-ben halt meg ötvenkilenc évesen. Munkásságát és emlékét fiai ápolták.

Egri csillagok

Az 1901-ben könyv formájában is kiadott regény a török hódoltság éveit idézi fel. Buda elfoglalását, az 1552-es hadjárat és az egri vár diadalát eleveníti meg az olvasó előtt. A 16. századi török harcok alatt két magyar főszereplő történetét követi gyerekkoruktól kezdve. Bornemissza Gergely és Cecey Éva. Gárdonyi Géza a művet öt részre osztotta. Az író beleásta magát a történelembe, mindenről részletesen olvasott. Kutatásokat végzett, sőt, Isztambulban is járt, hogy megismerhesse a török kultúrát.

Első rész: Hol terem a magyar vitéz?
A történet 1533-ban kezdődik, amikor a gyermekek a Mecsek alján lévő patak vizében úsznak. Megjelenik Jumurdzsák, a török janicsár, aki elrabolja a lovat, majd a gyerekeket is elcsalja a pataktól. Az éjszaka közepén a gyerekek megszöknek, a török lovával együtt, amelyben a janicsár talizmánja is volt. Már éppen feladták a gyerekek keresését, amikor Varsányi a zarándok elmeséli, hogy szerinte a törökök rabolták el őket, és ekkor megérkeznek a gyerekek. Cecey örömében fiává fogadja Gergelyt, aki megkapja a török lovát a kincsekkel együtt. A fiú elmeséli, hogy a törökök ki akarják őket rabolni. Dobó elhatározza, hogy vitézt nevel a fiúból, majd Pécsre indul segítségért. Gergő édesanyja a kincseken szeretne túladni, de a törökök megölik őt, ezért a gyermek először Dobó Istvánhoz, majd a helyi paphoz, végül pedig Török Bálinthoz kerül.

Második rész: Oda Buda!
Gergő, Gábor paptól megkapja a töröktől szerzett amulettet és gyűrűt. 1541-ben a török Budát akarja elfoglalni. A pap úgy dönt felrobbantja a szultánt, de az agát öli meg. A robbanástól a pap is megsérül és fogságba kerül. Gergely is rab lesz, de végül sikerül megszöknie. Ezalatt Éva a királyné szolgálatában áll és Buda csellel a töröké lesz. Amíg várnak a törökökre meglátogatják a nem messze levő Ceceyék házát, akik sajnos Budára költöztek, így csak a mindenes Tulipánt találták otthon. Gergely boldogan mutatja meg a faluját és a házat, ahol felnőtt.

Harmadik rész: A rab oroszlán
Évának a királyné szolgálatában jó sora van, de a felség a lányt máshoz akarja hozzáadni. Gergely erről tudomást szerez és megszökteti szerelmét. Ezt követően Gergely és Éva, akiket még Hunyad várában összeesketett egy pap, aztán meg Török Jancsi, Mekcsey és hű szolgája, Matyi elindultak, hogy Török Bálintot  kiszabadítsák. Ám sikertelenül járnak és menekülniük kell az országból.

Negyedik rész: Eger veszedelme
A török Jumurdzsák elrabolja Bornemissza Gergely és Éva gyermekét, mert vissza akarja kapni az amulettet. Eközben Gergely Dobó Istvánhoz indul Egerbe, hogy segítsen a vár védelmében. Az ostrom alatt kiderül a gyermek elrablása.

Ötödik rész: Holdfogyatkozás
Éva egy titkos alagúton szeretne bejutni a várba, majd amikor ez sikerül neki férjének nem szólnak róla. Az egri nők, a katonák és a vár vezetése megtöri az ostromló törököt, s egy asszony elviszi Éva gyermekét  sajátjáért cserébe.

A műben megismerhetjük a valós történelmi alakok életét. Műfaja történelmi regény. A hozzá kapcsolódó filmet 1968-ban mutatták be. 

 

Hozzászólások