Az élet extrovertáltan

Az extrovált
emberek a társadolom nagyobb részét képezik, mint az introvertáltak. Másképpen
akár társasági pillangóknak is nevezhetnénk őket, mert ellentétben a befelé
fordulókkal, szeretnek társaságban lenni, és annak a középpontjában. Nem
feltétlenül az idegesítően harsány emberekre kell gondolni, ugyanis vannak
olyanok, akiknek az egyedüllét nem feltöltődés, hanem inkább egy kellemetlen
kényszerhelyzet.

Az extrovertált
ember nem feltétlenül egoista, vagy nárcisztikus, előfordul, hogy csak úgy
érzi, fel kell töltődnie  szociális
életben, hogy a kényszerű egyedüllétet átvészelje. A kifelé forduló személynek
szüksége van arra, hogy ne egyedül legyen a lakásában, vagy a házában,
egyszerűen kell, hogy mások is legyenek körülötte. Megesik, hogy
extrovertáltként néha A-ból B-be vezető úton is úgy érezzük, szükségünk van
társas interakciókra.

A mozgalmas,
beszélgetős, vidám programok tökéletes felüdülést jelentenek, ha ebbe az
embertípusba tartozunk. Ha nincs időnk ilyesmikre, akkor már az is boldoggá
tesz, ha a boltban alkalmunk van elcsevegni a pénztárossal az időjárásról,
kóbor kuytákról és a politikáról. A beszélgetés fontos része az igények
kielégítésének ebben az esetben, de éppúgy az érintésre, és akármilyen
csevegésre szükségünk van.

A „small talk”(könnyed társalgás) az a
jelenség, amikor a beszélgetőpartnerek messze nem világmegváltó dolgokról
diskurálnak, hanem akár értelmetlennek tűnő, semmilyen témákról is, ezzel
elhúzva, kiélvezve a beszélgetést. Ez az introvertált embernek egyáltalán nem
világa, ők inkább akkor nyitják szóra a szájukat, amikor arra szükség van.

A nyitott
emberekből remek színészek válhatnak. Ők nem riadnak vissza attól, hogy kicsit „túldíszítsék”
a viselkedésüket, ami nem csak színpadon, de egyszerű társaságban is előfordul.
Ez külső szemmel negatívnak tűnhet, kicsit sznob viselkedésként hat, de az
esetek többségében ez is csak egy szükséglet csillapítása. Nem csak ez  szakma, de a stand up comedy is közel áll az ilyen személyiségűekhez. Szeretnek
vicceket mesélni, imádják amikor a nagyérdemű hangos nevetésben tör ki az ő
magatartásuk, fellépésük miatt. Szeretik megtörni a csendet, a zárkózottak
kárára. A szórakoztatás, társalgás élteti őket.

Az ilyen
társasági fellépéseket nem nehéz elérniük hiszen könnyen oldódnak, barátkoznak.
Más nyitott emberekkel szinte azonnal megtalálják a közös hangot,
hullámhosszot, sok ismerőssel és kapcsolattal büszkélkedhetnek, ami könnyen
előnyükre válhat az életben. Ennek az oldódásnak egyik nagy hátránya, hogy nem
feltétlenül tudják, mikor kell leállni, vagy visszavenni a kiselőadásból, és
ezzel ellenszevsek lehetnek másoknak. Ez általában nem szándékos, de ritkán
tűnik fel nekik.

Az extrovált
embernek végülis csak más emberek közelségére van szüksége, ha lemerül az
akksi.