GeekInterjúKultúra

Tudj meg többet Vicky T.-ről és a Purple Guy-ról

Hogy miről szól Vicky T. blogja? Ki lehet az a furcsa srác a borítóképen? Miért animációs karaktereket pillanthatunk meg rajta? Hamarosan kiderül!

A történet eddig összesen két fejezetből, plusz a prológusból áll, mégis már húsz feliratkozóval rendelkezik, számtalan díj, helyezés és kommentárral együtt. Ezeket nem is csodálom, hiszen mindannyian azt gondoljuk, hogy egy remek íróról van szó, aki nagyon közvetlen és barátságos volt az egész interjú előtt, alatt és után is. Hasonlóan rokonszenves olvasóival is, ami nagyon fontos az olvasótábor kialakításához.

The Purple Killer



” Szóval a prológus nagyon tetszett! Ha lehetne fanfictiont könyvbe kiadni, én lennék az első, aki megvenné! Most is tűkön ülök, hogy mikor lesz a folytatááás! Ahogy fogalmazol, az egyszerűen zseniális! Ú, imádom! Hasonló bloggal még életemben nem találkoztam!”

 
Chestia H. Stilson


A blogod egy Five Nights at Freddy fanfiction. Ahogyan tudom, az egy játék. Miért pont ezt a témát választottad? Mesélnél egy picit a róla?
Sokan furcsállják, hogy ezt választottam alapul, mivel nem megszokott, hogy játék alapján blogol valaki. 2015 március-áprilisában ajánlották, hogy nézzek meg pár videót a játékról, és eleinte megijedtem a bemutatótól és végigjátszásokról. Ugyebár egy horrorjátékról van szó, így nem csoda, hogy a frászt hozta rám. Mégis, egyre jobban rákaptam, élveztem a végigjátszásokat, kutakodtam a játék után, és szeptemberben elkezdett körvonalazódni a fejemben a történet. Sokak szerint azért is különlegesnek mondható a történetem, mert igaz, hogy kering az interneten pár FNaF fanblog, egy furcsa karaktert választottam főszereplőmnek, Purple Guy-t.
Mit gondolsz, ennek a ‘furcsa’ választásnak köze van ahhoz, hogy ennyire sikeres és hozzászólás dús a blog, vagy esetleg a másik blogod/blogjaid segédkeznek benne?
Elképzelhető, hogy van köze a blogom eddigi sikerének a furcsa választás. Van még egy blogom, a Life With The Twins, de sosem reklámoztam rajta ezt a blogomat. A történet a végéhez közeledik, és az idő alatt roppant sokat tanultam, fejlődtem mind helyesírási, mind fogalmazási téren. Amely hibákat elvétettem ott, azokat megpróbáltam itt nem elkövetni, és úgy tűnik, sikerült. Sokan azt mondják, a fogalmazásom fogta meg őket, bár én mindig ellenkezek, ha dicséretet kapok, néha nem hiszem el amit írnak, bár pár ismerősöm szerint ez egy ritka rossz szokás.
Valóban rossz szokás, hiszen tényleg nagyon jól fogalmazol és nem igen fordulnak elő szóismétlések. Az egyik blogodon említetted, hogy anno az Éhezők viadala volt az egyik kedvenc könyved, sokat olvasol? Innen jön a jó fogalmazás?
Köszönöm szépen! Rengeteget szoktam olvasni, régebben nyomtatott formában, de mára már online szeretek jobban böngészni az irományok között. Az Éhezők viadalát máig nagyon szeretem, vannak napok, mikor felütöm, és újraolvasom, de más könyveknél is van ilyen. A magyartanárnőm szerint a könyvek miatt van ekkora szókincsem, mivel – tudom, hihetetlenül hangzik – elolvasta a blogjaimat.

Nagyon fontos, hogy az embert támogassák. Ezen kívül mennyire vagy közvetlen a blgoddal? Családdal, barátokkal mennyire osztod meg az írásaidat? Az egyik díjnál említetted, hogy Zazu02 a legjobb barátod, ő mennyire a kritikusod, támogatód?

A blogomon néha-néha ki tudom élni a dühömet, örömömet, és amit nem tehetek meg, Vincent megteszi. A családom tud róla, hogy blogot írok, igaz, az első blogomnál harapófogóval kellett belőlem kihúzni azt, hogy “én igenis írok, van blogom, és publikálom az írásaimat”. A barátaim már kevésbé, csak a közeli és jó barátaim tudnak a bloggerségemről. Megjegyzésként, osztálytársam mindenképpen meg akarta tudni, mi a blogom címe, de nem mondtam el neki. Karácsonyi angyalkázáskor (húzunk egy nevet, és annak a személynek kell ajándékot venni és verset írni) pedig pont ő húzott, és kis versének utolsó sora ez volt: “Nem mondta meg, miről szól a blogja.”
Zazu02 (Zalán) abszolút kritikusom, sőt, írótársam is. Igaz, ő más témában tevékenykedik, de mindig tudjuk egymást segíteni ötletekkel. A legjobb lány barátnőm, blogger nevén RockH pedig egyben a bétám is, és roppant kegyetlenül pásztázza a szöveget, amit küldök neki a rész publikálása előtt.
Vincentre visszatérve, miért pont ő lett a főszereplő?
Ez egy érdekes történet, ugyanis a játék utáni kutakodás során akadtam rá Defo, egy fantasztikus Tumblr művész oldalára, aki FNaF-fanartokat gyárt. Itt görgetve találtam rá Vincentre, aki valamilyen módon beleszorult a fejembe, és a mai napig csak ő és a vele kapcsolatos történeteim járnak a fejemben. Azonnal megfogott a stílusa, így elkezdtem kidolgozni őt, mint Vincent Shepard. Nem mellesleg, a legtöbbet használt vezetéknév Vincentnek a Bishpo volt, ám nekem ez nem tetszett, így akadtam rá a Shepardra. Engem a filmekben/játékokban valamiért mindig a leglehetetlenebb szereplő tetszik meg, és ez nem is volt másképp itt sem, ugyanis a játék történetében Vincent a gyilkost testesítette meg.
Ezek szerint társamra akadtam, aki inkább az érdekes gonosztevőket szereti jobban, mint a főhőst (Pl.: Loki, Joker…stb)? 
Pontosan. Lokit én is bírom, nem mellesleg Joker pedig személyes kedvenc gonosztevőm.
Na akkor milyen jó példákat hoztam fel! A másik blogod, a Life with the twins is egy érdekes témájú blog. Mit gondolsz a mai fanfiction-ökről? Mennyire válogatják jól a témáikat? Milyeneket olvasnál szívesen és mik a nagyon elfásultak?
Azt tudni kell rólam, hogy fanficek terén rendkívül kritikus tudok lenni. Személy szerint nem szeretem a 1D/5SOS és egyéb fanficeket, ugyanis mindegyiknek ugyanaz a témája: egy lány szerelembe esik az egyik bandatagba aki vagy szerelmes lesz belé, és édesbédes férfikarakterbe megy át, vagy ágyba viszi. Én ezt a két végkifejletet olvastam eddig az összes ilyen blognál (tisztelet a kivételnek, itt is vannak nagyon jó írások). Mostanában angolul szoktam fanficeket keresni, főleg FNaF témában. Itt – be kell valljam – oda meg vissza vagyok a Purple Guy ficekért, így is ötletet merítve a blogomhoz. Természetesen ilyenkor mindig felveszem a kapcsolatot a szerzővel, hogy nem bánná-e, ha az ő gondolatmenetét újragondolva és 90%-ban átmásítva járnék el, természetesen ötletgazdaként feltüntetve. Ilyenkor általában mindig jószívűen közlik, hogy arról írok, amiről kedvem tartja, és örülnek, hogy megfogott a történetük.
 
Ezek szerint akkor nagyon jó vagy angolból. Mióta tanulod? Valamint hol szoktál angolul olvasni? Javasolnád azoknak is, akik az angolt csak gyakorolni szeretnék olvasással?
Vicky T.

Elsős korom óta tanulok angolul, és imádom a nyelvet. Most is gimnáziumban tanulok, angol szakon. Wattpadon rengeteg angol történetet találni, emellett a Fanfiction.net-et és az archiveofourown-t ajánlanám, nagyon jó fanfictionöket lehet találni rajtuk. Abszolút ajánlom mindenkinek, sőt, ezzel fejlesztheti is angoltudását a kedves olvasó: én például rengeteg kifejezést angol történetek olvasása közben tanultam meg, és néhány helyzetben életmentő tud lenni ez a tudás.

 
Mennyiben különböznek szerinted az angol és a magyar fanfictionok? Ha esetleg másban nem is szerinted, akkor témaválasztásban?
Szerintem nagyon nagy különbség van angol és magyar fanfiction között. Az angol fanficekben úgy veszem észre, néha választékosabban fogalmaznak, mint a hazai rajongói történtekben. Kezdem jobban kedvelni az angol írásokat, de vannak olyan magyar ficírók, akik dicséretet érdemelnek, én például Sky Jensent emelném ki. Most még inkább a választékosabb angol nyelv pártján állok, miután egy több, mint 10000 szavas ficnek a háromnegyede egy esküvő felvezetése volt, és mikor mindenki arra tippelt, tuti Vincent veszi el a lányt (igen, FNaF-fanficrōl van szó), akkor egy “And his name was… Roger.”-rel teljesen megőrjíti az olvasót, személy szerint engem. Témaválasztásban is eléggé eltérnek, ugye magyaroknál a bandaficek a meghatározóak, viszont a külföldi íróknál bármi előfordulhat.
Tehát te is azt javasolnád a magyar ff íróknak, hogy merjenek nagyobb körben választani témát? Ha a FNaF-ot nem említjük, te melyik témakört javasolnád? Miről olvasnál még szívesen?
Húha, nagyon fogós kérdést tettél fel, ugyanis számos ötletem lenne, de néha mégsem merek előrukkolni. Sokan piszkálnak, hogy gimnazista létemre az animációs filmek rabja vagyok, de ez van, engem megfognak ezek. Imádom a HTTYD (Így neveld a sárkányodat) ficeket, mert az írók pontosan tudják, mi kell a népnek. Ezzel megpróbálkoztak már magyar írók, én csak bátorítani tudom őket! Emellett szívesen olvasnék egyéb filmes ficeket is, például az Alíz Csodaországbanból rengeteg mindent ki lehetne hozni.
Mindkettő remek ötlet, jómagam sem értem, miért nincs több filmes fanfiction, csak éhezők viadala. Végezetül egy olyan kérdést tennék fel, ami nagyon érdekel. Mik azok a pár soros angol idézetek/szövegek amik a bekezdések előtt vannak?
A kis idézetek mind-mind dalszövegek. Nem csak engem ihletett meg a játék, hanem pár énekest is, ezért FNaF-dalokat készítettek. Rengeteget hallgattam belőlük, és mindig egyet választottam ki a dalszövegekből, pont azt, amelyik a témához illik. Ezzel kicsit fel akartam dobni a fejezetek elejét, hogy az olvasó ne csak egy sivár szöveget kapjon, hanem egy kis idézettel indítson. Néhány olvasóm felfedezte a szövegekben a dalt, rám is írtak, hogy “ez nem az xy dalból van?”, és én mindig igennel feleltem.
Ez remek ötlet, lehet meghallgatom őket, felkeltetted az érdeklődésemet! Búcsúzóul írsz pár szót az olvasóknak a blogodról, hogy kiknek miért ajánlod, mi várható tőle?

Semmit nem veszítesz, ha belehallgatsz egy-két számba. Bátorítok rá mindenkit!
Legfőképpen azoknak ajánlom, akik szeretnek borzongani, ugyanis egyre több csavart tervezek. Nem kell feltétlenül ismernie a Five Nights at Freddy’s játékot, nem kell mindent tudni mindenről, ha bekukkant, és beleolvas az irományomba, nem veszíthet vele sokat. Ha esetleg nem tetszett neki a történet, pár percet veszteget az életébōl, de talán sikerül valahogy mégis belopnia magát az olvasó szívébe ez a hirtelen ötletnek bizonyult blog.
Köszönöm szépen az interjút, ennyi lett volna!

Én köszönöm, hogy válaszolhattam a kérdéseidre!

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .