Tom Sweterlitsch – Angyalok pokla
Akárcsak a Letűnt világok esetén, most is vizsgaidőszak idejére esett Tom Sweterlitsch regénye az Angyalok pokla, így extra lehetőségem nyílt arra, hogy leteszteljem, mennyire tudnak kikapcsolni a szerző kötetei. Sweterlitsch ezúttal is a science-fiction világába kalauzolja el az olvasóit, ami ezúttal kapott egy kis disztópikus és sok cyberpunk beütést. Ha egy izgalmas, nyomozós sci-fi regényre vágytok, akkor itt egy jó példa rá.
A történetet Dominic Blaxton szemén keresztül ismerhetjük meg. A férfi a tíz évvel korábbi pittsburgh-i atomkatasztrófa egyik túlélője és a regény elején biztosítási kárigényeket mér fel egy vállalatnál. Ezt úgy teszi meg, hogy a fejébe ültetett agyi implantátummal felcsatlakozik az Adware-re és belép a város Archívumába, ahonnan le tudja kérni a katasztrófa áldozatainak életét. Vagyis, lényegében vissza tud utazni a múltba és végig tudja nézni a meghalt emberek életének bármely pillanatát. Az agyi implantátumok az összes ember fejébe beépítésre kerülnek, így mindenki a nap minden egyes percében tulajdonképpen a világhálón van. A gondolataikkal, látószervükkel irányítják, innen dolgoznak, szórakoznak és természetesen kommunikálnak. Felvételeket tudnak készíteni – akár illegálisan -, egy pillanat alatt be tudnak azonosítani embereket és bejelölni őket ismerősöknek és természetesen a nap 24 órájában reklámokat tolnak az emberek orra elé.
Dominic Blaxton bele is esik ennek az egésznek a csapdájába. Miután családját elvesztette az atomrobbanásban, beszippantotta őt ez a virtuális világ és drogfüggő lett, amivel még intenzívebben tudta kihasználni a világháló rossz oldalát. Többek között bánatát úgy enyhítette, hogy miután begyógyszerezte magát, kivetítette volt felesége képét és újraélte vele kedvenc pillanatait. Azonban az egyik ilyen alkalommal, mikor egy új szert próbált ki és nekikezdett szokásos képzelgéseinek, balul ütöttek ki a dolgok és elvesztette állását és új orvoshoz küldték, hogy kigyógyítsák függőségéből. Timothy viszont nem csak a gyógyulás útjára szeretné terelni, hanem egy új állást is ajánl neki. Elő kell kerítenie a befolyásos üzletember, Waverly tíz éve elhunyt lányának emlékeit, amiket valaki elkezdett kitörölni az Archívumból. Ahogyan halad előre a nyomozása egyre jobban belefolyik olyan dolgokba, amikbe nem kellett volna és a virtuális, illetve a való világ közötti különbség kezd eltűnni, egyre jobban egybeolvad.
Érdekes, hogy teljesen más kaliberű történet volt, mint a Letűnt világok. Az a könyv valahogy nem tudott igazán megfogni, míg itt ez a disztópikus világ a ketyeréivel teljesen ledöbbentett. Leginkább talál az volt ebben a szörnyű, hogy ez valamilyen szinten el is képzelhető, hiszen már most mindenhova magunkkal visszük az internetet a zsebünkben, a karunkon és egyfolytában kapcsolatban vagyunk mindenkivel. Sokszor ha látunk egy balesetet, előbb írjuk be a Google keresőbe, hogy mi történhetett, mint hogy megkérdezzük a mellettünk levőt. Sőt, olyan is előfordul, hogy megemlítünk telefonbeszélgetés közben egy helyszínt és a következő reklám amit látunk a Facebookon egy Karibi utazás hirdetése. Tehát igen, ezt tartom a könyvben a legborzasztóbbnak, hogy ez a világ, amit megálmodott a szerző, talán még hihető is.
A cyberpunk mellett nagyon tetszett még a thriller/krimi része is, Sweterlitsch ugyanis nagyszerűen építette fel a cselekményt. Bár nem minden esetben kötötte le teljesen a figyelmemet maga a nyomozás, azonban a sztori, amit kreált a gyilkossági eset kapcsán, az teljesen magával ragadott. Lebilincselő volt olvasni már csak azért is, mert szerettem volna, hogy Dominic sikert érjen el.
Dominic karaktere majdnem annyira elnyerte a tetszésemet, mint az Éjszárny parancsnokáé. Igaz, hogy közük sincsen egymáshoz, de mindkettő nagyon egyedi vonásokkal rendelkezik, amik különlegessé teszik őket. Egyedi külső, életszemlélet és bár a drog és a depresszió miatt sokak számára nem biztos, hogy kedvelt szereplő lesz, mégis együtt tud érezni vele az ember, sajnálja őt és még inkább csodálja, hogy milyen felelősségtudatos és elhivatott a feladata iránt.
Ha te is olvastad a Letűnt világokat akkor ezt azért olvasd el, hogy lássad milyen sokszínű a szerző. Ha pedig nem olvastad, de felkeltettem a kíváncsiságodat, akkor pedig azért. Én bevallom, kicsit lassan haladtam vele, de megérte, mert tökéletesen el tudta terelni a figyelmem és ki tudott kapcsolni. Mindenesetre érdekes volt egy ilyen jellegű világba is belekóstolni.
A regényt az alábbi linken tudod beszerezni, most kedvezményes áron.
