This Is Us – Az élet folyamatosan változik
Az idén már a harmadik évadát befejező This Is Us ismét sokat tanított az életről. A sorozat 2016-ban rekordnézettséggel indult útnak, azóta pedig töretlen népszerűségnek örvend a rajongók körében. Az alkotás életszerű, hiteles és nem utolsó sorban remek színészeket felvonultató széria.
A harmadik évad premierjének első perceiben rengeteg múltat felevenítős jelenetet tartalmazott, amelyet megtűzdeltek a jelennel és immáron a jövőbe is betekintést nyerhettünk. Az évad további epizódjaiban hasonlóan működött a rendszer. Volt, ahol hangsúlyosabbak voltak a múltbéli jelenetek, de az évad végére világossá vált, hogy miért akarják felvezetni a jövőt is. Ezért szeretem nézni ezt a sorozatot, mert rengeteg benne az időugrás, ami kivételesen nagyon is jót tesz neki. Mindezek mellett tele van humorral, drámával és rejtéllyel, hiszen sok esetben nem tudjuk, hogy miért tekintünk már jóval előrébb vagy hátrébb az években.
Már az első epizódban feltűnt Beth unokatesója, aki végül összejött Kevinnel. Miután a férfival nem túl könnyű, így voltak súrlódásaik, de egész szépen megoldották ezt a kapcsolati témát. Sajnos azonban volt köztük egy olyan dolog, amit nem lehet csak úgy megbeszélni. Erre főként az évad vége felé térnek ki és próbálják meg ezt is valamilyen úton-módon elsimítani. Hogy sikerült-e nekik, azt inkább nem árulnám el, hiszen lehet, hogy van, aki még nem látta a záró epizódot.
Ahogy Kevin, úgy Randall is küzdött a kapcsolatáért. Politikusnak állt, miközben felesége végre megtalálta a hivatását és annak szeretett volna végre élni. Beth ismét táncolt és eldöntötte, hogy oktatni fog. Ez persze lemondásokkal jár, főként időben, amivel a férje se rendelkezik, így a gyerekek látják a kárát annak, hogy anya és apa vitatkozik és nem érnek rá velük foglalkozni. Itt is az tetszett meg, hogy nem lehetetlen módon és értelmetlenül akarták megoldani, hanem beszéltek róla. Sokat. És veszekedtek. Sokat. Végül azonban ismét győzött a szerelemük és a kompromisszumkészségük. Áldom az eget, hogy nekiálltam a sorozatnak, mert a mai napig minden egyes részből tanultam valamit és sikerült elérzékenyülnöm rajtuk.
A harmadik Pearson iker is éli életét, nem olyan egyszerűen. Tobyval közösen babát szerettek volna, ám a srác ismét gyógyszerekhez nyúlt, ami miatt nem túl könnyű a helyzetük. Persze sikerült megoldaniuk, még Kate is teherbe esett, bár a súlya miatt nagyon vigyáznia kellett magára. A kicsi persze előbb érkezett, de az egész család ott volt, hogy segítse őket. Ekkor derült ki, hogy Kevin ismét alkoholért nyúlt, de ezt az egy szálat valamiért túl gyorsan lezárták véleményem szerint. Ettől függetlenül kellett bele, csak nem ilyen röviden.
A múlt kapcsán betekintést nyertünk Jack és Rebecca házasság előtti életébe, konkrétan az első randijukat nézhettük végig. A páros még mindig zseniálisan alakítja a két karaktert. Milo Ventimiglia és Mandy Moore brutális színészek, nem is csodálom, hogy utóbbi nemrég megkapta a csillagát a hírességek sétányán. Mandy írtó tehetséges, Milo pedig a lehető legjobb választás volt Jack szerepére, arról nem is beszélve, hogy milyen jól működnek együtt. Ritka az ilyen kémia és szeretet két színész között, de szerencsére ezt itt megkaptuk.
Mindezek mellett Jack rejtélyes testvérével is megismerkedhettünk, nemcsak a múltban, de a jelenben is. Ennek nagy köze volt Kevin újbóli részegeskedéséhez, amit korán zártak le, ahogy magát a testvéres szálat. Bár a vietnámi szál érdekesnek és izgalmasnak hatott az elején, valahogy semmi létjogosultságát nem láttam, egyáltalán nem illett a képbe. Azt is meg merem kockáztatni, hogy azt mondom, teljesen felesleges időhúzás volt a készítők részéről.
A sorozat erőssége mindenképpen a sok-sok drámai jelenet, a brutálisan erős színészek, a humoros párbeszédek és nem utolsó sorban a hitelessége és a valósághűsége. A This Is Us bemutat mindent, ami az életben zajlik, egy csokorba szedi és az arcunkba nyomja, hogy tessék, ez itt a valóság, ha nem tudnád!? Nem tudom azt mondani, hogy neki és neki való, de a másiknak nem, mert ezt mindenkinek néznie kéne. Kicsiknek és nagyoknak, férfiaknak és nőknek, családoknak és barátoknak. Akár csoportosan, akár egyedül. Mindenhogy megállja a helyét az eddigi három évad, ami kapcsán csak annyit mondanék el: köszönöm, hogy nem húzzák túl hosszan a szezonokat. Az a 18 rész minden egyes alkalommal pont elég, hogy lesokkoljon és tanítson. Mert ez a legfontosabb, hogy itt mindig minden tanít. Az életre, a valóságra, az ítélőképességre és önmagunk megtalálására!
http://www.ahmagazin.com/media/sorozatajanlo-az-idei-tanevre/