The Rain – A posztapokaliptikus dán sorozat
Tavaly tavasszal került fel a Netflix kínálatába a dán sorozat, a The Rain. A széria egy posztapokaliptikus dráma, amely tulajdonképpen magában hordoz mindent, amit ez a műfaj leír. A történet szerint egyik pillanatról a másikra halálossá válik az eső és kiírtja az emberiség nagy részét. A csapadék fertőzést is magában hordoz, így nem csak egy alkalommal kell tartaniuk, hogy megáznak, hanem folyamatosan figyelniük kell az időjárást.
Már régóta neki akartam kezdeni a sorozatnak, de valahogy nem vett rá a lélek. A Netflix által viszont végre rászántam magam és meg kell mondanom, hogy hatalmasat csalódtam, pozitív irányba természetesen. A kezdés izgalmas volt, érdekes, drámai és nem utolsó sorban kicsit horrorisztikus. A sok-sok csendes jelenet, amikor a szereplők felfedezik, hogy mi rejtőzik a szabadban, rögtön felviszi az ember pulzusát, míg meg nem mutatják a sötétben rejtőző dolgokat. Az első epizódot késő este és sötétben néztem meg, így mondanom sem kell, hogy sokszor rágtam a körmömet, hogy most vajon mi fog történni a következő percekben.
A főszerepben egy család áll. Simone és Rasmus testvérek. Édesapjuk előre tudta a veszélyes eső érkezését, így egy bunkerbe menekítette a családot. Édesanyjuk az első húsz percben életét vesztette, míg az apuka elment megoldást keresni a helyzetre, ám nem tért vissza. Ebből adódik, hogy egyedül maradnak a sötét veremben, amely bőven fel van tankolva élelmiszerrel és fontosabb dolgokkal, amikre szükségük lehet a túléléshez. Az idő telik, Rasmus-ból tini lesz, míg Simone felnőtt nővé válik. Évekig lent ragadnak, aztán amikor már szinte elfogyott a készlet Simone kimerészkedik a szabadba. Amíg a szem ellát nem maradt semmi, maximum állatok állják útját, de rajtuk kívül egy emberrel sem találkozik. Éppen ezért úgy dönt, hogy Rasmus-sal együtt másnap elhagyják a helyet és megpróbálnak valami másik menedéket keresni. Persze ez sem megy egykönnyen, hiszen csak gondolták, hogy egyedül vannak a környéken.
Már az előzetesből is kiderült, hogy hasonlóan a The 100-hoz, itt is főként fiatalok csoportjából fog állni a színészgárda. A többségük mind-mind egy-egy bunkerben húzták meg magukat az elmúlt években és tulajdonképpen az ő felfedezésükről szól az egész, hogy miként boldogulnak egy ilyen világban. Simone továbbra is keresi apjukat, de út közben sok fenyegetéssel kell szembenézniük. A részek során főként az epizodikusságra van kiélezve a hangsúly, posztapokaliptikus vándorlást látunk helyszínről helyszínre.
A színészek kapcsán érezhető volt, hogy közel sem olyan tehetségesek, mint amerikai társaik, de azért panaszkodni sem lehet rájuk. Szinte látható volt a visszafogottság, amit mint európai sorozat áraszt magából. A zenéket zseniálisan eltalálták, eléggé hátborzongató jeleneteket generálva általuk. Az első szezon mindössze nyolc részes, amelyek között akadt 30-35 perces epizód is.
Igazából első körben nem tudok sokkal többet írni róla, mert egyelőre kétes érzéseim vannak vele kapcsolatban. A The Rain a maga kategóriájában egy nagyon jól megírt sztori lehetne, ha kicsit jobban kidolgoznák a jeleneteket és a párbeszédeket. Szerencsére maga a történet is eléggé figyelemfelkeltő ahhoz, hogy maradjak a további részekre és évadokra. Remélem, hogy a második szezon is hasonlóan izgalmas és drámai lesz, kevesebb túltolásos jelenettel.