Teakultúra: Kalandozás a rooibos teák világában
Korábban már számos teával kapcsolatos cikket írtunk nektek. Volt már szó magáról a teakultúráról, emellett pedig kipróbáltunk pár teaházat is, amelyekről véleményt nyilvánítottunk. Most egy újabb cikksorozat keretin belül be szeretnénknektek mutatni a teák fajtáit, illetve a későbbiekben azt is, hogy melyik ország, milyen teakultúrával rendelkezik. Első körben a mostanában eléggé felkapott roobios tea került terítékre, amelyről kiderítettük, milyen jótékony hatásai vannak a szervezetre, illetve azt is, hogy milyen fajtái vannak ennek a teafélének.
A növény kinézete
A vörös fokföldirekettye egy, maximum másfél méter magas cserje. Levelei szerteágazóak, amelyek hosszú, hajlékony ágakon találhatóak meg. Tűszerűek, hosszuk pedig 1-5 cm között változik. Körülbelül 1 mm vastagok és szőrösek ezek a kis levelek. Virágzása októberre tehető. A pillangó formájú sárga virágok rövid nyélen ülnek, a termése pedig vastag héjú és sárgásbarna színű, amelynek kemény magja van.
A rooibos tea története
A rooibos tea gyökerei több évszázadra nyúlnak vissza Dél-Afrikába. Az itt élő emberek a busmanok, akik már a középkor óta fogyasztják a vörös fokföldi rekettye tűszerű leveleit. Ez lesz a rooibos tea alapja is, amelyet főként gyógynövényként hasznosítottak. Számos betegségre jótékony hatással van, ezért nagyon megkedvelték a fogyasztását.
Miután a busmanok száma csökkenni kezdett, a növény ismertsége is veszélybe került. Szerencsére az 1700-as évek végén ismét felfedezték, azután pedig széles körben elterjedt. Az 1900-as évek elején egy teakereskedő elkezdte népszerűsíteni “Hegyi tea” néven.
Világszerte viszont csak a ’60-as években vált ismertté. Egy dél-afrikai hölgy kiadott egy könyvet a tea egészségre gyakorolt hatásairól. A megjelenést követően egyre többen kedvelték meg a koffeinmentes italt. Több kutatás is bizonyítja, hogy magas antioxidáns tartalommal rendelkezik, ráadásul egyéb pozitív hatásai vannak az immunrendszerre, a rák megelőzésére, a csontok és fogak erősítésére és nem utolsó sorban a hasgörcsök enyhítésében is segítségünkre lehet.
Fajtái között megtalálható a klasszikus, az ízesített és a zöld rooibos tea. Természetesen a klasszikus a legnépszerűbb, nevét pedig a vörös színéről kapta. Az ízesített verzió számos fajtában kapható, hiszen tulajdonképpen bármilyen gyümölccsel és fűsszerrel lehet ízesíteni. A zöld rooibos nem túl fermentált tea levelekből készül, amelyek sokkal több antioxidánsot tartalmaznak, mint a társai.
A rooibos ásványi anyag tartalma
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a rooibos tea tulajdonképpen gyógynövényből készül. Ezáltal nem tartalmaz egy csepp koffeint sem. Éppen ezért javallott este, lefekvés előtt fogyasztani egy pohárkával, hiszen nyugtató hatása miatt, segíti az álmatlanságban szenvedőket.
Mint említettük, magas antioxidánstartalmáról híres, de emellett kalcium, mangán, fluor, magnézium, réz és cink is található benne. Lassítja az élettani öregedést. A rooibos kissé fűszeres, karamellás ízű teafajta.
Előállítása és fogyasztása
Évente körülbelül 8000 tonna rooibos teát állítanak elő, amelynek közel felét Afrikán kívül étékesítik. A növények minden tekintetben vegyszermentesek, a feldolgozás minden fázisa természetes módszerrel zajlik. A leveleket kézzel szüretelik a nyári hónapokban. Összehantolva halmokba fermentálják, amely során megkapja a jellegzetes pirosasbarna színt. A feldolgozás utolsó folyamataként gőzzel sterilizálják, majd kiszárítják.
A legnagyobb fogyasztónemzetek közé sorolható nem nagy meglepetésre Japán, de Németország és Hollandia is több tonnát vásárolni belőle évente. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban is egyre elterjedtebb lett a gyógynövény egészségre gyakorolt hatásai miatt.
A mai afrikaiak tejjel és cukorral fogyasztják, ám Európában még mindig inkább a vizes verziót kedvelik jobban. A leveleket csak 3-5 percig kell áztatni, majd leszűrve adhatunk hozzá citromot, mézet vagy akár cukrot is. Természetesen, ahogy a legtöbb gyógynövényteát, úgy ezt is ízesítés nélkül kéne fogyasztani a megfelelő hatás érdekében.
http://www.ahmagazin.com/kultura/teakultura/