T. J. Klune – A suttogó ajtón túl
T. J. Klune neve tavaly robbant be a magyar köztudatba, amikor a Metropolis Media gondozásában megjelent a Ház az égszínkék tengernél című Young Adult fantasy regénye. A szerző azóta hatalmas népszerűségre tett szert a magyar olvasóközönség körében, így a kiadó nemrég elhozta még egy könyvét. A suttogó ajtón túl Szente Mihály fordításában került a könyvesboltok polcaira, idén márciusban.
A történet főszereplője, Wallace Price éppen a saját temetésén vesz részt. Ekkor találkozik a Mei nevű kaszással, akitől megtudja, hogy valóban meghalt. A túlvilág helyett azonban egy különös teaházban találja magát a város zajától távol. A tulajdonos, Hugo teával és süteménnyel várja az élőket, miközben révészként segít a bolyongó lelkeknek, hogy megkönnyítse számukra a suttogó ajtón való átkelést.
A sikeres és céltudatos ügyvéd azonban vissza akar térni megszokott életéhez, csakhogy nem hagyhatja el a teaházat. Szerencsére annak furcsa és titokzatos lakói támogatást nyújtanak neki, hogy elfogadja a helyzetét, és felfedezzen olyan dolgokat, amik addig ismeretlenek voltak a számára. Majd megjelenik a titokzatos menedzser, aki egy hetet ad neki a túlvilágra való átkelés előtt, így Wallace ez idő alatt megpróbálja bepótolni mindazt, ami kimaradt az életéből.
Wallace a 21. századi megkeseredett munkamániás ember mintapéldája.
T. J. Klune egy nehezen kedvelhető főszereplőt alkotott, akivel mégis könnyen tudunk azonosulni. Wallace nem véletlen olyan sikeres az üzleti életben, hiszen kíméletlen főnök, nincsen magánélete, a munkájára áldozza minden idejét. A felesége elhagyta, barátai sincsenek már, a sok tennivaló miatt mégsem látja, mennyire magányos valójában. Csak akkor veszi észre, hogy nem is élt igazán, amikor utoléri a váratlan halál. Dühös, reményvesztett, és értetlenül áll a történtek előtt. Azt hiszi, az élettel együtt minden véget ért, innen nincs tovább. A teaházban viszont kiderül, hogy bár egy ajtó örökre bezárult, hamarosan kinyílik egy újabb.
– Szóval… van kedve megnézni a konyhát? – érdeklődött Hugo.
– Mindent el fogok pusztítani, amit szeret – fenyegetőzött Wallace vérfagyasztónak szánt hangon.
A legnagyobb rejtély: Mi vár ránk a halál után?
A suttogó ajtón túl egyik legnagyobb erőssége, hogy nem ad kész magyarázatokat az olvasónak. A halál utáni történésekkel kapcsolatban kerüli a vallási és a tudományos magyarázatokat is, így nem építkezik sem a hitünkre, sem a logikus gondolkodásmódunkra. Éppen annyit tudunk meg, amennyit a könyv szereplői. Valami biztosan vár ránk azon az ajtón túl. Be merünk-e lépni az ismeretlen világba? Az már csak rajtunk múlik.
– Sosem elég, igaz? Az idő. Mindig azt hisszük, hogy rengeteg van, de amikor igazán számít, rájövünk, hogy egyáltalán nem elég.
A szerző a fantasy műfaját használja arra, hogy áthidalja a halállal kapcsolatos bizonytalanság egy részét. Megismerjük a Kharón Állomás lakóit: a kissé esetlen kaszást, a segítőkész révészt, az évek óta itt maradt lelket, sőt még egy szellemkutyát is kapunk. Furcsa családot alkotnak, de tökéletesen kiegészítik egymást a teaházban végzett munka során. Közösen dolgoznak azon, hogy az ide érkezők minél könnyebben elfogadják a kialakult helyzetet. Tevékenységüket a titokzatos menedzser felügyeli, aki egy ősi hatalom az univerzumban. Általában a háttérből figyeli és irányítja az eseményeket, de olykor kénytelen beavatkozni, ha szerinte hiba csúszik a rendszerbe.
Mindenki másként birkózik meg a veszteségekkel.
Wallace érzései folyamatosan változnak a halála után. Szép lassan elfogadja a megváltoztathatatlant, és új remény éled benne főként Hugonak köszönhetően. Barátokra tesz szert, szerelmes lesz, és végre megtalálja az igazi önmagát. Bár a könyv az ő fejlődéstörténete, mások veszteségeiről is olvashatunk. Minden ember más, így a gyász időszaka is eltérően alakul. Egyesek tagadnak, dühöngenek, míg mások évekig hibáztatják magukat.
Gyönyörű és titokzatos borítót kaptunk!
A Metropolis Media az eredeti borító egy módosított változata mellett döntött, amelyen a teaházat láthatjuk. A történet helyszíne vidám színekben pompázik, csak a háttérben magasodó erdő és a titokzatos szarvasalak utal a fantasy műfajra jellemző baljós hangulatra és izgalmakra.
A suttogó ajtón túl egy csodálatos történet veszteségekről, reményről és magáról az életről.
J. Klune hihetetlenül ügyes kapcsolja össze a fantasy műfaját a tabutémának számító halállal és a szépen kidolgozott, érzelmekben gazdag LMBTQ szállal. A suttogó ajtón túl története gyakran elgondolkodtat, és még olvasás után is sokáig velünk marad. Ez nemcsak a különleges témának köszönhető, hanem a kiválóan ábrázolt karaktereknek is. Wallace-szal együtt olyan érzésünk lehet, hogy egy furcsa, de nagyon is elfogadó családra találtunk a személyükben.
Ajánlom minden fantasy rajongónak és olyan olvasóknak is, akiket foglalkoztat a halál utáni élet kérdése, de kész válaszok helyett megelégednek egy izgalmas és humoros fejlődéstörténettel.
A recenziós példányért köszönet illeti a Metropolis Media Kiadót!